Harmadfokon sem mentették fel a kormányzati plakátokat „kijavító” pécsi aktivistát
A segítségünkkel az Alkotmánybíróságon folytatja küzdelmét a szólásszabadságért a 2024-es SZABAD-díj jelölt, Heindl Péter a kormányzati propagandaplakátok átfestése miatt indított büntetőügyben. A Pécsi Ítélőtábla csütörtöki jogerős döntése megerősítette, hogy a kormányzati propagandaplakátokon tiltakozó üzeneteket elhelyezni rongálás bűncselekményének minősül.
Heindl Péter 2022 első felében, a választás előtt több kormányzati plakátot festett át, amelyekre kormánykritikus üzeneteket írt (például: “Védjük meg a gyerekeinket Putyintól” és “Anyu, a cár meztelen”). Ezzel a hirdető cégek szerint nagyjából 190 ezer forintos kárt okozott, ami miatt először csak szabálysértési eljárások indultak, de végül rongálás bűncselekménye miatt vádat is emeltek ellene.
Elsőfokon bűnösnek találták, és egy év próbára bocsátották őt. Ez azt jelentette, hogy a bíróság Heindl politikai véleménynyilvánítását olyan cselekményként értékelte, ami veszélyes a társadalomra, és büntetendő. Mindezt a Kúriának egy olyan határozatával indokolták, amely szerint “falfirkák” esetén teljesen mindegy, miről szól a véleménynyilvánítás, mert ha az akár egyetlen forint kárt okoz, akkor automatikusan rongálásként kell kezelni. Bármennyire meglepő, a plakát is “fal”-nak minősül, és a Kúria szerint a bíróság nem veheti figyelembe sem azt, hogy az a “fal” papírból van, sem azt, hogy a plakátokon eleve közéleti üzenetek szerepeltek.
Másodfokon részben felmentették Heindlt, mert a bíróság figyelembe vette, hogy az átfestett plakátok között több olyan is akadt, amelyeket a lefestés időpontjában már el kellett volna távolítania a plakátfelületet biztosító cégnek. Ezek ügyében a bíróság felmentő ítéletet hozott. A többi plakát esetében megrovásban részesítette Heindlt, vagyis szintén enyhítette a korábban kiszabott szankciót. Az ügyész azonban fellebbezett, így került sor a harmadfokú eljárásra.
A Pécsi Ítélőtábla csütörtökön megerősítette az elsőfokú ítéletet, és mindegyik “plakátjavítás” ügyében bűnösnek találta Heindlt. Azonban a legenyhébb büntetést, a megrovást alkalmazták.
“Hiába enyhe a szankció, aggasztó üzenetet közvetít ez az ítélet azzal, hogy kriminalizálja a propagandaplakátokon elhelyezett közéleti, kormánykritikus vélemények elhelyezését. A TASZ szerint elfogadhatatlan az a jogértelmezés, ami ezt szimpla rongálásnak tartja, és kizárja annak értékelését, hogy aktív állampolgárok élnek demokratikus jogaikkal, és végső eszközként nyúlnak a kormányplakátokhoz. Ezért az ítélettel és az alkalmazott kúriai jogegységi határozattal szemben az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni, de ha érveink ott is süket fülekre találnak, akkor az Emberi Jogok Európai Bírósága elé visszük ezt a kérdést” – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza.
Ez az ügy nemcsak Heindl Péter számára fontos, általában szól a szólásszabadság magyarországi helyzetéről. Arról, hogy a kormányzati propaganda-úthengerrel szemben mennyire korlátozott eszközei vannak az állampolgároknak az ellenvéleményük, tiltakozásuk kifejezésére. A TASZ-ban azért dolgozunk, hogy az egyet nem értést, a közéleti kritikát ne lehessen hatalmi eszközökkel elnyomni.
Heindl Péter védelmét az ellen folyó büntetőeljárásban dr. Baltay Levente ügyvéd látja el.
