Hat civil szervezet közös levele Hajdúhadház ügyében

Orbán Viktor, Miniszterelnök
Pintér Sándor, Belügyminiszter
Balog Zoltán, Társadalmi Felzárkózásért felelős államtitkár
Lukács Tamás, elnök, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága
Kocsis Máté, elnök, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága
Osztolykán Ágnes, országgyűlési képviselő
Kállai Ernő, kisebbségi ombudsman

Tisztelt Címzettek!


Az Európai Roma Jogok Központja, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Amnesty International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda levélben fordul Önökhöz, hogy azonnali fellépést sürgessen a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület félkatonai szervezet 2011. április 12. óta tartó hajdúhadházi járőrözésével szemben.

A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület megközelítőleg 180 tagja járőrözésekbe kezdett április 12-én Hajdúhadházon, ahol a 12000 fős lakosságnak körülbelül negyede tartozik a roma közösséghez. A járőrözést 8-10 fős csoportokban, fekete, katonai jellegű ruházatban végzik, megfélemlítve a roma lakosságot, lefilmezve otthonaikat és kertjeiket. Bejelentették szándékukat, hogy legalább két hétig maradnak a községben, illetve bizonyos információk szerint több demonstráció megtartására is készülnek. A mostani tevékenységük nagyon hasonlít a március 1-16 között a gyöngyöspatai romák ellen elkövetett zaklatásokhoz és félelemkeltéshez, amelyet a rendőrség nem akadályozott meg.

Alulírott szervezetek korábban már többször kifejezték aggodalmukat a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tevékenységével kapcsolatban, amely -- noha céljai között a bűncselekmények megakadályozását, az állampolgárok megvédését és a közbiztonság védelmét nevezi meg – valójában egy félkatonai szervezet. 

A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület több szállal is kapcsolódik a Magyar Nemzeti Gárdához (amelynek ugyanazok a vezetői és céljai, mint a korábban betiltott Magyar Gárdának) és a szélsőjobboldali Jobbik Magyarország Mozgalom politikai párthoz, amelynek a “cigánybűnözésről” szóló uszító retorikája etnikai feszültségeket kelt az országban, és félő, hogy erőszakot is provokál. A Gyöngyöspatán végzett tényfeltárás alapján a Társaság a Szabadságjogokért összeállította „Jelentés és jogi állásfoglalás a gyöngyöspatai helyzetről” című jogi elemzését, amelyben felsorolja a magyar Büntető Törvénykönyv azon tényállásait, amelyeket a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai magatartásukkal feltehetően megvalósítottak, ide értve a közösség tagja elleni erőszakot (Btk. 174/B. §), a zaklatást (Btk. 176/A. §) és a garázdaságot (Btk. 271. §). A rendőrség tétlensége pedig ilyen esetekben felvetheti a hivatali visszaélés lehetőségét, illetve a fegyelmi felelősségre vonás szükségességét. 

A magyar alkotmány biztosítja a szabadsághoz és a személyes biztonsághoz való jogot,  valamint az országot nemzetközi egyezmények, mint az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európai Unió Alapjogi Charta és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya  is kötelezik arra, hogy minden állampolgárának biztosítsa a szabadsághoz, biztonsághoz, a magán illetve családi élethez való jogot.

Hivatkozva Balog Zoltán államtitkár április 8-ai kijelentésére, miszerint: „ Senki sem feltételezheti, hogy átveheti a rendőrség rendfenntartó szerepét és helyettesítheti a rendőrséget”, az Európai Roma Jogok Központja, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Amnesty International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, arra kérik a magyar hatóságokat, hogy határozottan ítéljék el a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület romák ellen irányuló erőszakos és megfélemlítő magatartását. Arra kérjük továbbá az illetékes hatóságokat, hogy utasítsák a rendőrséget a magyar jogszabályokba ütköző cselekedetek megelőzésére, illetve a bekövetkezett jogsértések esetén a nyomozások haladéktalan megindítására.

Tisztelettel,

  
Robert Kushen, Ügyvezető Igazgató - Európai Roma Jogok Központja   

Mohacsi Erzsébet, Igazgató - Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány   

Jeney Orsolya, Igazgató - Amnesty International Magyarország
           
Dénes Balázs, Elnök - Társaság a Szabadságjogokért 

Kádár András, Társelnök - Magyar Helsinki Bizottság   

Muhi Erika, Igazgató - Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda


 
CC:
Európai Bizottság Jogérvényesülésért, Alapvető jogokért és uniós állampolgárságért felelős biztosa, Viviane Reding
Európai Bizottság Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozásért felelős biztosa, Andor László
A Roma Munkacsoport vezetője, és az Európai Bizottság Igazságügyekért felelős Főigazgatója, Françoise Le Bail
Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek
Európai Parlament képviselője, Lívia Járóka
Európai Parlament képviselője, Kinga Göncz
Európai Parlament képviselője, Renate Weber
Európa Tanács Emberi jogi biztosa, Thomas Hammarberg
Európa Tanács főtitkára, Thorbjørn Jagland
Európa Tanács főtitkárának különleges képviselője Jeroen Schokkenbroek
EBESZ kisebbségi főbiztosa, Knut Vollebaek
EBESZ ODIHR Roma Ügyekért Felelõs Fõtanácsadója, Andrzej Mirga
Európai Alapjogi Ügynökség elnöke, Morten Kjærum
Európai Bizottság a Rasszizmus és az Intolerancia ellen elnöke, Nils Muiznieks
 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Független Rendőrségi Panasztestület: alapjogot súlyosan sértő intézkedés is történt tavaly Hatvanban

A Hatvani Rendőrkapitányságon és annak környékén 2012. november 22-én történt durva rendőri intézkedés-sorozat öt elszenvedője képviseletében a Független Rendészeti Panasztestülethez (FRPT) fordultunk az esemény után néhány nappal. Az FRPT nemrég kézbesített állásfoglalásai értelmében az alkalmazott testi kényszer nem volt aránytalan, ám a rendőri intézkedések során a panaszosok közül négyüknek az emberi méltósága és tisztességes eljáráshoz való joga is sérült, ezért – az alapjogsérelem súlyosságára tekintettel – a testület az állásfoglalásait megküldte az Országos Rendőr-főkapitánynak, akinek így a panaszokat határozattal el kell bírálnia.

Jobb későn mint soha: négy év után ítélet

Egy viszonylag egyszerű megítélésű, a sértettek roma illetve zsidó származása miatti, garázda magatartással elkövetett bűncselekmény ügyében az elkövetéstől számított több, mint négy év után született elsőfokú ítélet. Az ügy azért húzódott el, mert a rendőrség, és első körben a bíróság is képtelen volt megfelelően minősíteni a cselekményt. A sértettek jogi képviseletét a mi láttuk el. Számos panasz és beadvány kellett ahhoz, hogy az ügyben végül az ügyészség megfelelő minősítéssel vádat emeljen, és a bíróság – az álláspontunk szerint helyes és arányos – ítéletét meghozza. A döntés elsőfokon jogerőre emelkedett.