Hátráltatás vagy joghézag - vizsgálhatja-e az ombudsman a beteglapokat?

Vizsgálata azonban megrekedt, a kórházak ugyanis adatvédelmi szempontokra hívatkozva nem bocsátják a biztos rendelkezésére a beteglapokat. A TASZ álláspontja szerint a vizsgálat szempontjából irreleváns, hogy mi a beteg neve, születési dátuma, lakcíme, azaz mik a személyes adatai, hiszen a vizsgált kérdésre nézve a diagnózis, a kórtörténet és az alkalmazott gyógykezelés és gyógyszerek összevetése alapján lehet következtetéseket levonni. A vizsgálat lefolytatásához tehát az szükséges, hogy a kórházak anonimizált formában, a személyes adatok nélkül tegyék hozzáférhetővé az ombudsman által kért egészségügyi adatokat.
A TASZ Takács Alberthez írt levele az alábbiakban olvasható.

Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr!

A Magyar Hírlap 2005. február elsejei számában megjelent, Adatvédelem gátolja a betegjogi ellenőrzést című cikk szerint „megfeneklett az általános ombudsman betegjogok érvényesítésével kapcsolatban indított vizsgálata, mivel az adatvédelmi törvényre hivatkozva a kórházak nem adják ki neki a kért adatokat, beteglapokat”.

Mint ahogy az a cikkben is szerepel, konkrét panasz esetén Ön a panaszos kérelmére, a panaszos felhatalmazása alapján vizsgálódhat és betekinthet az érintett orvosi dokumentációjába, probléma tehát csak beazonosítható panasz és panaszos híján merülhet, és merül is föl, melynek orvoslására Országgyűlési Biztos Úr törvénymódosítást tart szükségesnek.

A lefolytatni kívánt vizsgálat többek között arra irányult volna, hogy megállapítsa, megfelelő fájdalomcsillapításban részesülnek-e a betegek. A TASZ szerint ennek a kérdésnek a vizsgálatához nem szükséges, hogy az Ön hivatala személyes adatokat ismerjen meg, illetve kezeljen, hiszen munkatársai vélhetően nem az alapján fognak a kezelés és fájdalomcsillapítás alkalmasságára vonatkozóan következtetéseket levonni, hogy ki az adott beteg, vagy hogy mi az állandó lakcíme, hanem az alapján, hogy mi volt az egészségügyi panasz és diagnózis, és ehhez képes milyen kezelésben részesült a páciens.

Álláspontunk szerint az egészségügyi adatok kezelésére az 1997. évi XLVII. törvény alapján jogosult személyek között minden vizsgálni kívánt esetben kell, hogy legyen olyan személy, akinek az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 18.§ (4) és (10) bekezdései alapján az országgyűlési biztossal és munkatársaival a vizsgálat során együtt kell működnie. Annak érdekében, hogy különleges adatot jogosulatlan személy ne kezeljen, a megkeresett − adatok kezelésére jogosult − szerv vagy személy kell, hogy a betegek egészségügyi dokumentációjából a releváns adatokat anonimizált formában az országgyűlési biztos rendelkezésére bocsássa. Az anonimizált adatokból az egyes személyek nem azonosíthatók, információs önrendelkezési joguk nem sérül, azonban az egészséghez való joguk érvényesülésére vonatkozó következtetések levonhatók.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese eddigi gyakorlatában nem okozott gondot, hogy hivatalból indult vizsgálatok keretében egészségügyi adatokba is betekintsenek (pl. szociális otthonokban folytatott vizsgálatok során), következésképpen jelen esetben sem fogadható el, hogy az Ön munkáját egészségügyi intézmények önkényesen korlátozzák.

Amennyiben segítségére lehetünk abban, hogy az érintett kórházak, intézmények az Ön rendelkezésére bocsássák a szükséges dokumentumokat, szívesen állunk rendelkezésére.

Budapest, 2005. február 7.

Üdvözlettel,

Dénes Balázs Csernus Eszter
Elnök HIV/AIDS & Betegjogi Programvezető