KISOKOS: Helyi önkormányzati aktivizmusról

Sok lehetőség van arra, hogy a lakosok a helyi közügyeket érintő politikai döntéshozatalban részt vegyenek. Az ötévente tartott önkormányzati választásokon és a kivételesen előforduló helyi népszavazáson kívül a helyi közösségek más eszközökkel is befolyásolhatják az őket érintő helyi kérdéseket. Ilyen további eszköz a közmeghallgatás is, amely közvetlen kapcsolatot teremthet a lakosok és a döntéshozók között. Ez az 1x1 abban abban igazít el, hogy a helyi szinten meghozott döntésekbe hogyan és milyen feltételek mellett szólhatunk bele a választásokon és a népszavazásokon kívül.

I. Alapkérdések: helyi közügyek, a részvétel formái

1. Mi számít helyi közügynek?

A közösségeknek a helyi önkormányzáshoz való joguk alapján joguk van ahhoz, hogy a helyi ügyekben maguk döntsenek települési, megyei szinten (és Budapesten a kerületekben is). Az Alaptörvény rögzíti, hogy Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek, és a helyi ügyekben helyi népszavazást lehet tartani.

Az Alaptörvény azonban nem határozza meg a helyi közügy pontos fogalmát. A helyi önkormányzatokról szóló törvény (2011. évi CLXXXIX. törvény, „Mötv”) alapján általánosságban elmondható, hogy

Az Országgyűlésnek joga van kivonni egyes ügyeket a helyi közügyek köréből és törvényben szabályozni azokat. Ezt azonban nem teheti meg korlátlanul. Például a helyi adók fajtájáról és mértékéről, vagy az önkormányzat szervezeti rendjéről csak az önkormányzat dönthet.

2. Ki és hogyan dönt a helyi kérdésekben?

A helyi lakosok főszabály szerint választott képviselőik útján gyakorolják a helyi közhatalmat. Ez azt jelenti, hogy ötévente megválasztjuk a településünkhöz (kerületünkhöz, megyénkhez) tartozó képviselő-testület tagjait (az önkormányzati képviselőket) valamint – településenként és a fővárosban kerületenként is – a polgármestert, akik eljárnak a helyi ügyek intézésében. A helyi lakosok részvétele a helyi közügyekben azonban nem korlátozódik a választásokra. A nyilvánosság eszközeivel folyamatosan befolyásolhatják, ellenőrizhetik választott képviselőik munkáját, és segíthetik azt saját véleményük, kritikájuk, érdekeik megfogalmazásával, illetve ugyanígy felelősségre is vonhatják képviselőiket munkájukért. A befolyás-gyakorlás alkalmas eszköze – a véleménynyilvánítás más formáin kívül – például a közmeghallgatásokon való részvétel. Kivételes jelleggel pedig a helyi lakosok közvetlenül is közhatalmat gyakorolhatnak, ennek módja a helyi népszavazás.

Helyi közügyekben a fő döntéshozó szerv a képviselő-testület, ez hozza meg a helyi önkormányzat döntéseit. Döntéshozó emellett többek között a polgármester az önkormányzat valamely bizottsága, vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat valamely bizottsága, amelyek a képviselő-testület felhatalmazása alapján bizonyos ügyekben szintén döntést hozhatnak.

3. Hogyan szerezhetek információt a helyi közügyekről hozott döntésekről?

Az önkormányzatok mindenkire kötelező döntéseit az önkormányzati rendeletek tartalmazzák, vagyis az önkormányzatok rendeletekben alkothatnak jogot. Ezeket a képviselő-testület fogadja el és helyi közügyek intézésének egyes szabályait határozzák meg. Önkormányzati rendeletben fogadja el például a képviselő-testület az önkormányzat költségvetését. A rendeleteket az önkormányzat saját lapjában vagy a szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ) meghatározott módon (pl. önkormányzati hirdetőtáblán) kell közzétenni. Ha az önkormányzatnak van honlapja, akkor a rendeleteket ott is közzé kell tenni. Három példa a fővárosból, egy nagyvárosból, és egy nyugat-magyarországi faluból:

A képviselő-testület nyilvános ülésein hozza meg döntéseit (a rendeleteket is itt fogadják el), csak kivételes esetben tarthat zárt ülést (lásd 3. kérdés). Az ülésen jegyzőkönyv készül, amely, ha az ülés nyílt volt, nyilvános: a választópolgárok betekinthetnek a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület döntései – akár zárt akár nyílt ülésen hozta meg őket – minden esetben nyilvánosak.

A képviselő-testület egy speciális rendelete a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ). A képviselő-testület ebben határozza meg saját működésének egyes részletszabályait, így többek között a nyilvánosság biztosítását is működése során. Az SZMSZ tartalmazhatja olyan további fórumok (falugyűlés, lakossági fórum, stb.) szabályozását is, amelyek a lakosság bevonását szolgálják. A helyi polgárok részvételének módja a képviseleti döntéshozatalban településről településre, önkormányzatról önkormányzatra eltérő lehet: mindig az adott önkormányzat SZMSZ-e tartalmazza az erre vonatkozó szabályokat. Vannak azonban törvényben szabályozott minimumszabályok, amelyeket az önkormányzatnak be kell tartania ezen a téren.

Törvény teszi kötelezővé az önkormányzatok számára, hogy a képviselő-testület legalább évente egyszer közmeghallgatást tartson. Itt a választópolgárok szabadon tehetik fel kérdéseiket és nyilváníthatják ki véleményüket a helyi közügyekről, kérdéseikre az illetékes szerv köteles válaszolni.

Ezek mellett gyakran lehetőség van az önkormányzati képviselőktől és a polgármesterektől személyesen, fogadóóráikon egyes helyi ügyek tárgyában érdeklődni, azokról véleményt nyilvánítani.

A helyi önkormányzattól a kezelésében lévő közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok is igényelhetők. Erről bővebb információt az információszabadságról szóló 1x1-ünkben talál.

II. A helyi önkormányzati képviselő-testület üléseinek nyilvánossága

1. Mikor nyilvános a helyi önkormányzati képviselő-testület ülése? Kik vehetnek részt rajta, és mit csinálhatnak ott?

Főszabály szerint minden helyi önkormányzati képviselő-testület ülése nyilvános. Zárt ülést csak kivételesen, a törvényben meghatározott esetekben kell, illetve lehet tartani. A nyilvános üléseken bárkinek joga van részt venni. Ehhez nem kell semmilyen indokolást vagy magyarázatot fűznie, és senki nem is kérhet tőle semmilyen indokolás vagy magyarázatot. Elég, ha kíváncsi arra, hogy mit csinálnak a képviselők.

A nyilvános ülésen mindenki jelen lehet, de a részvétel módjai korlátozottak. Az önkormányzati képviselőknek törvényben garantált joga van – többek közt – rendeletalkotást vagy határozathozatalt kezdeményezni, felvilágosítást kérni a polgármestertől, jegyzőtől, és szavazni a képviselő-testületi döntésekről (határozat, rendelet). Ezek a jogosultságok azonban nem illetik meg a nyilvános ülésen részt venni kívánó polgárt.

Minden helyi önkormányzat meghatározza, hogy mely önszerveződő közösségek képviselőinek van tanácskozási joga is a képviselő-testület és a bizottságok ülésein. (Nem kötelező, hogy egy önkormányzat bármely önszerveződő közösségnek is megadja ezt a jogot.) Akit az önkormányzat Szervezeti és Működése Szabályzata (SZMSZ) szerint megillet ez a jog, az a képviselőkhöz hasonlóan szabadon kifejtheti véleményét a képviselő-testület illetve bizottságok ülésein – de csak azokban a kérdésekben, amely az általa képviselt önszerveződő közösség tevékenységéhez kapcsolódnak. Az önszerveződő közösségek képviselője semmiképp nem szavazhat a képviselő-testület döntéseiről.

A helyi önkormányzatok kötelesek az SZMSZ-ükben szabályozni a képviselő-testületi ülések nyilvánosságosságával kapcsolatos kérdéseket. Lehetséges, bár nem jellemző, hogy egy önkormányzat a nyilvános ülésen jelen lévő, de képviselői jogosultságokkal nem rendelkező polgároknak is biztosít akár felszólalási lehetőséget, vagy akár azt is megengedheti, hogy az ülést megelőzően a polgárok napirendi pontot javasoljanak. A helyi önkormányzás képviseleti jellegét azonban a nyilvánosság bevonása mellett sem törölheti el az önkormányzat. Például nem alkothat olyan SZMSZ-t, amelyben a képviselő-testületi ülések döntéseiről szavazati jogot is biztosít bármely, a képviselő-testületi ülésen jelen lévő polgár számára.

2. Milyen esetben tarthat zárt ülést a helyi önkormányzati képviselő-testület? Kik vehetnek részt a zárt ülésen?

Zárt ülést csak a törvényben meghatározott esetek szűk körében lehet (vagy kell) elrendelni:

Az első két esetben a képviselőtestületnek nincs lehetősége mérlegelni az ülés nyilvánosságára vonatkozó indokokat, ilyenkor mindig zárt ülést kell tartani. A harmadik esetben (vagyonnal való rendelkezés, pályázat elbírálása) van mód mérlegelésre, ilyenkor az összes önkormányzati képviselő több, mint felének támogatnia kell az ülés zártságát – függetlenül attól, hogy amikor a képviselő-testület dönt erről, hány képviselő van jelen.

Fontos, hogy az ülés zártsága mindig csak a fent felsorolt tárgyköröket érintő napirendi pontokra terjedhet ki. Az önkormányzat nem bővítheti ezeken túl a zártan tárgyalandó napirendi pontok listáját. Egy képviselői-testületi ülés minden egyes napirendi pontja esetében tehát külön kell vizsgálni, hogy annak tárgya beletartozik-e a fenti listába. Ha a napirenden egy zárt tárgykör (pl. fegyelmi büntetés kiszabása) és egy nyílt tárgykör (pl. költségvetés elfogadása) is szerepel, akkor nem lehet az egész ülés zárt, hanem csak az ülés zárt napirendi pontot érintő része. A zárt ülést törvényellenes kiterjeszteni azokra a napirendi pontokra, amelyek nem sorolhatók a fentiek közé.

A zárt ülésen csak a képviselő testület tagjai (tehát a polgármester is), az alpolgármester, a jegyző vesznek részt. Meghívása esetén részt vehet még a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett, illetve a szakértő.

3. Készíthetek felvételt a képviselő-testületi és bizottsági ülésekről?

A nyilvános ülésekről igen: ezekről bárki készíthet felvételt, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja. Kép (fotó), hang, vagy kép- és hang (videó) is készíthető a nyilvános ülésekről. Engedélyre ilyenkor nincs szükség, a felvétel-készítést senki nem tilthatja meg.

A nyilvános képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen történő részvétel és jelenlét – akár hivatalos minőségben, akár hallgatóságként, meghívott vagy érintett személyként kerül rá sor – nyilvános közszereplésnek minősül. Minden, nyilvános ülésen jelen lévő személynek tűrnie kell tehát az ülésről történő felvétel-készítést és a felvétel közzétételét akkor is, ha azon ő is szerepel.

A nyilvános ülésekről készült felvételek készítését nem lehet meghatározott célhoz sem kötni. Pl. nem írható elő, hogy a felvételek csak "hivatalos felhasználásra" készülhetnek. Az ilyen korlátozások jogellenesek.

Zárt ülésről nem készíthető felvétel. Egyedüli kivétel a jegyzőkönyvezéshez szükséges és csak erre a célra felhasznált hivatalos felvétel. A zárt ülésről önkormányzati képviselők, az bizottsági tagok, és az ülésen jelen lévő más személyek sem készíthetnek felvételt.

4. Mi van, ha nem engednek be a nyilvános ülésre, mert már betelt a terem?

A nyilvános képviselő-testületi, bizottsági ülésekről senkit nem lehet önkényesen távol tartani. Helyi lakosként, választópolgárként, civil szervezet képviselőjeként vagy nyereségorientált vállalkozás keretében is mindenkinek joga van jelen lenni és felvételeket készíteni a nyilvános ülésekről. Az üléstermek befogadóképessége azonban korlátozott. Előfordulhat tehát, hogy többen szeretnének jelen lenni egy nyilvános ülésen, mint ahány embert az ülésterem képes befogadni.

Az önkormányzat nyilvános ülésein készülő felvételekre vonatkozó szabályok az önkormányzat bizottsági üléseire és a közmeghallgatásokra is ugyanúgy vonatkoznak. Tehát ezeken a fórumokon is bárki részt vehet és készíthet felvételt, bármilyen, nem jogellenes célra.

5. Mit tehetek, ha jogellenesen zártak ki a nyilvános ülésről, jogellenesen zárttá nyilvánították az ülést, vagy nem értesítettek időben az ülés időpontjának előrehozataláról?

Kizárás nyilvános ülésről:

a) Ha a nyilvános ülésről az önkormányzat nevében tevékenykedő emberek elküldtek, kizártak, távozásra hívták fel, feltartóztatták az ülésterembe való bejutás során – noha volt még hely az ülésteremben –, Ön szabálysértési feljelentést tehet. Ehhez ezt a mintabeadványt használhatja. A dokumentumban található segítő kérdésekre válaszolva írja le minél részletesebben, mi történt, és adja fel az aláírt beadványt tértivevényes postai küldeményben. A dokumentumban segítünk kiválasztani, melyik bíróságnak milyen címre kell elküldenie a feljelentést.

b) Ha Ön azt gondolja, hogy a politikai véleménye, nemzetiségi hovatartozása, érdekképviseleti tevékenysége vagy más, sérülékeny csoporthoz tartozása lehetett az ok, ami miatt éppen Önt nem engedték be az ülésre, az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál is panaszt tehet. Ehhez ezt a mintabeadványt tudja használni. A dokumentumban található segítő kérdésekre válaszolva írja le minél részletesebben, mi történt, és törölje belőle az Ön esetére nem vonatkozó részeket. Ezután tértivevényes postai küldeményben küldje el az aláírt panaszt a dokumentumban található címre. A hatóság eljárása ingyenes.

c) Ha bármilyen okból jogszerűtlen zárták ki egy nyilvános ülésről, panaszt és közérdekű bejelentést tehet a Kormányhivatalnak is. Ehhez ezt a mintabeadványt használhatja. A dokumentumban található segítő kérdésekre válaszolva írja le minél részletesebben, mi történt, és törölje belőle az Ön esetére nem vonatkozó részeket. Ezután tértivevényes postai küldeményben küldje el az aláírt beadványt az Ön megyéje szerinti (ha Ön budapesti, a fővárosi) Kormányhivatalnak – a dokumentumban található linket követve megtalálja az Ön megyei (fővárosi) Kormányhivatala címét.

Ülés jogellenes zárttá nyilvánítása:

Ha egy képviselő-testületi, bizottsági ülést vagy annak egy részét (valamely napirendi pont tárgyalását) zárttá nyilvánították, azon Ön polgárként sajnos nem lehet jelen – akkor sem, ha a zárt ülés elrendelése jogellenes volt. Ettől még érdemes megtennie az alábbi lépéseket, hogy a zárt ülések elrendelését ne úszhassa meg következmények nélkül a helyi önkormányzat.

Ha Ön szerint jogszerűtlen nyilvánította zárttá egy ülését vagy annak egy részét (valamely napirendi pont tárgyalását) a képviselő-testület vagy valamely bizottság, panaszt és közérdekű bejelentést tehet a Kormányhivatalnak is. Ehhez ezt a mintabeadványt használhatja. A dokumentumban található segítő kérdésekre válaszolva írja le minél részletesebben, mi történt, és törölje belőle az Ön esetére nem vonatkozó részeket. Ezután tértivevényes postai küldeményben küldje el az aláírt beadványt az Ön megyéje szerinti (illetve a fővárosi) Kormányhivatalnak – a dokumentumban található linket követve megtalálja az Ön megyei (fővárosi) Kormányhivatala címét.

Ha a zárt ülést a Kormányhivatal szerint is jogszerűtlenül rendelték el, a Kormányhivatal (de csak ő) jogosult bíróságon megtámadni a zárt ülést elrendelő önkormányzati határozatot. Ha pedig a bíróság megállapítja, hogy a zárt ülést jogszerűtlenül rendelték el, Önnek joga van megismerni az ülésről készült jegyzőkönyvet. Ha az önkormányzat mégse adja ki a jegyzőkönyvet arra hivatkozva, hogy az zárt ülésről készült, perelhet a jegyzőkönyvért (mint közérdekű adatért, ld. itt[MA6] ).

Nyilvános ülés időpontjának módosítása megfelelő tájékoztatás nélkül:

Előfordulhat, hogy Ön szeretett volna megjelenni a képviselő-testület, bizottság nyilvános ülésén, tudósítani róla. Azonban az ülés időpontját váratlanul előrehozták, és erről nem tájékoztatták a nyilvánosságot, vagy az időpont-módosítást csak nehezen elérhető, a figyelemtől elzárt helyen hirdették meg. Erről is érdemes panaszban és közérdekű bejelentésben tájékoztatnia a Kormányhivatalt: ehhez használja ezt a mintabeadványt[MA7] . A Kormányhivatal kimondhatja, hogy ez a gyakorlat jogszerűtlen, és felhívhatja az önkormányzatot arra, hogy amennyiben a képviselő-testületi ülések időpontját módosítani kell, ezt csak átláthatóan, az ülések nyilvánosságát nem veszélyeztető módon tegye.

* * *

A fenti mintabeadványok többsége közérdekű bejelentés. Ez két okból lényeges:

6. Részt vehetek az önkormányzat épületébe összehívott tárgyalásokon, az önkormányzat és cégek közötti egyeztetéseken?

Az önkormányzat, a polgármester és a bizottságok tarthatnak zártkörű egyeztetéseket, tárgyalásokat, értekezleteket is. A zártkörű egyeztetéseken nem feltétlenül csak az önkormányzat alkalmazottai, a polgármester, a képviselők, a bizottságok tagjai vesznek részt: "külső szereplőket", például érintett lakosokat, civil szerveződések képviselőit, vagy for-profit cégek képviselőit is meghívhatják zártkörű találkozásokra.

Az ilyen zártkörű egyeztetések célja általában valamilyen későbbi döntés előkészítése: például információ gyűjtése, ötletek felhalmozása és megvitatása egy városfejlesztési terv elkészítése során. Az egyeztetéseket és az azokról készült jegyzőkönyveket egyrészt akkor lehet a nyilvánosság elől elzárni, ha a zártsághoz, az egyeztetés bizalmas jellegéhez jelentősebb közérdek fűződik, mint a nyilvánosságához. Másrészt az önkormányzattal való háttéregyeztetések lefolytatása önmagában az egyeztetés magánszereplőit – például cégek képviselőit – nem teszi közszereplővé, ezért az egyeztetések nyilvánossága, a felvételkészítés ellen jogszerűen tiltakozhatnak.

Természetesen az önkormányzat különféle gazdasági szereplőkkel való együttműködése általánosságban nem lehet titkolózás tárgya. A közpénzből finanszírozott és / vagy közfeladatok ellátására szerződött, közbeszerzési eljárásban pályázó gazdasági szereplőknek tűrniük kell, hogy a nyilvánosság megismerhesse milyen feltételek – köztük anyagi feltételek – között használják, használnák fel a közpénzt és / vagy látják, látnák el az önkormányzati közfeladatokat. Ez azonban egyfelől nem azt jelenti, hogy az önkormányzat és a gazdasági szereplők közötti minden, döntés-előkészítő jellegű tárgyalás nyilvánossága jogi értelemben kikényszeríthető lenne. Másfelől a polgárok politikai követelésként ettől még kérhetik az önkormányzatot, hogy biztosítson a jogilag előírt minimumnál nagyobb nyilvánosságot a for-profit gazdasági szereplőkkel folytatott tárgyalásoknak.

7. Készíthetek-e felvételt az önkormányzat megbízásából eljáró végrehajtók kilakoltatási eljárásáról?

A bírósági végrehajtó, akárcsak a rendőrség közhatalmat gyakorol a kilakoltatás során. Ezért e tevékenységükről az ő hozzájárulásuk nélkül is lehet felvételt készíteni, és azt az ő hozzájárulásuk nélkül is nyilvánosságra lehet hozni. Ugyanez mondható el az önkormányzat megbízásából eljáró végrehajtókról.

A kilakoltatásról való felvétel-készítés során azonban figyelembe kell venni, hogy az a kilakoltatottak és szomszédaik magánszférját is érinti. A kilakoltatásról készült felvételek az ő hozzájárulásuk nélkül nem hozhatók nyilvánosságra úgy, hogy a felvételeken a nyilvánosságra hozatalhoz hozzá nem járult kilakoltatottak és szomszédaik beazonosíthatók lennének. Sőt: a felvételen szereplő magánszemélyek hozzájárulása nélkül a felvétel puszta készítése is csak akkor igazolható, ha nyomós közérdeket szolgál: pl. a kilakoltatás során a rendőri erőszak, az indokolatlan, aránytalan rendőri fellépés csak így bizonyítható és leplezhető le.

III. A választott döntéshozók számonkérése, közmeghallgatások, közvetlen részvétel a helyi önkormányzásban

1. Találkozhatok személyesen a helyi döntéshozókkal vagy az egyéni választókerületem képviselőjével?

Habár a jogszabályok nem teszik kötelezővé, az önkormányzati képviselők valamint a polgármesterek sok esetben rendszeres fogadóórát tartanak. Ennek időpontját vagy az önkormányzati hivatalban, vagy a honlapon teszik közzé. Általában előzetes egyeztetés szükséges az adott képviselővel vagy polgármesterrel a fogadóórán való részvételhez. Az ehhez szükséges elérhetőségek rendszerint megtalálhatóak az önkormányzat honlapján. Például Keszthely polgármesterének és önkormányzati képviselőinek fogadóórája elérhető ezen a linken.

Fogadóórát tartani nem kötelező. Ha viszont a képviselő vagy a polgármester tart fogadóórát, akkor abból indokolatlanul nem zárhat ki senkit. Az időpont egyeztetés során sem hozhatja indokolatlanul hátrányos helyzetbe a választópolgárok, lakosok egyes csoportjait. Nem diszkriminálhat például politikai vélemény, etnikai hovatartozás, vallás, stb. alapján: az ellenzéki meggyőződésű, vagy a különféle kisebbségekhez tartozó lakosokat ugyanúgy fogadnia kell, mint a vele azonos politikai nézeteket valló vagy többségi választópolgárokat.

Ha egy képviselő vagy polgármester nem tart fogadóórát, de Ön szeretné, hogy tartson, ezért Ön is tehet. Például a választópolgárok egy kisebb csoportjával nyilvánosan (például a Facebookon vagy a helyi lapban) követelheti, hogy a választott képviselőnek legyen fogadóórája. Ilyenkor a képviselőnek sokszor érdekében áll mégis fogadóórát tartani, hogy ne tűnjön úgy a többség szemében: nem érdekli a választópolgárok véleménye.

Az önkormányzati képviselők és a polgármesterek mellett előfordulhat, hogy az adott választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő is tart fogadóórát. Ennek részletei általában a választókerülethez tartozó valamely nagyobb önkormányzat honlapján találhatóak meg. Például Veszprém megye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője fogadóóráiról Sümeg honlapján a „Városháza” menüpont alatt tájékozódhat.

2. Hogyan szólhatok bele a helyi közügyeket érintő döntésekbe?

Az önkormányzati képviselők és polgármesterek ötévente megtartott választásán kívül a legkomolyabb eszköz a helyi lakosok kezében a helyi népszavazás. A helyi népszavazás a közakarat kifejezésének hatékony, de kivételes módja.

A választópolgárok rendszeres részvételét többek között a közmeghallgatás intézménye hivatott biztosítani. Ez a helyi ügyek befolyásolásának közvetettebb formája, ahol a lakosok kérdéseikkel és véleményük kifejezésével formálhatják a döntéshozók (képviselők) akaratát.

3. Milyen kérdésben lehet helyi népszavazást tartani? Hány aláírás kell a kezdeményezéshez?

Néhány törvényben lefektetett kivételtől eltekintve (például költségvetés, helyi adók) bármilyen helyi ügyben lehet népszavazást tartani. Az érvényes népszavazás eredménye az önkormányzatra kötelező.

Azt, hogy hány választópolgár kezdeményezésére köteles elrendelni a képviselő-testület helyi népszavazást, az önkormányzat rendeletben döntheti el. Ez a szám azonban nem lehet kevesebb a helyi választópolgárok 10%-ánál, és nem lehet több a 25%-ánál. Vagyis ha egy településen 5000 választásra jogosult van, úgy a rendelet minimum 500 és maximum 1250 választópolgár kezdeményezéséhez kötheti a helyi népszavazás kiírását. A népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírásgyűjtéssel kapcsolatos, a szervezőt terhelő adatvédelmi kötelezettségekről pedig itt adunk pontosan tájékoztatást.

4. Mi az a közmeghallgatás?

A közmeghallgatás egy speciális helyi fórum, ahol a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek helyi közügyeket érintő kérdéseket tehetnek fel és javaslatokkal élhetnek. Az elhangzott kérdéseket és javaslatokat az önkormányzati szerveknek meg kell hallgatniuk és vagy helyben, vagy legkésőbb tizenöt napon belül válaszolniuk kell azokra.

A közmeghallgatás tehát egy speciális lakossági fórumnak is tekinthető, ahol kétirányú kommunikáció jöhet létre a helyi lakosok, szervezetek és a helyi döntéshozók között.

5. Milyen típusú közmeghallgatások léteznek?

6. Miben más egy közmeghallgatás, mintha csak beülnék egy nyilvános képviselő-testületi ülésre?

A közmeghallgatáson a jelen lévő helyi lakosok és a szervezetek képviselői kérdéseket tehetnek fel és javaslatokat tehetnek az önkormányzatnak. A közmeghallgatás tehát a kétirányú kommunikáció eszköze.

Ezzel szemben a képviselő-testület nyilvános ülésén csak a törvényben meghatározott személyeknek van szavazati és tanácskozási joguk. Ez azt jelenti, hogy a helyi lakosok ott nem szólalhatnak fel, nem tehetnek fel kérdést, és nem tehetnek javaslatot. A nyilvános üléseken résztvevő helyi lakosok és más érdeklődők csupán rögzíthetik az ülésen elhangzottakat, majd a szélesebb nyilvánosság tudomására hozhatják, illetve a nyilvánosság egyéb fórumain (pl. a sajtóban) kritizálhatják.

7. A mi településünkön már évek óta nem volt közmeghallgatás. Ez szabályszerű? Hol tudom megnézni a közmeghallgatás szabályait?

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (2011. évi CLXXXIX. tv., "Mötv.") szerint minden helyi önkormányzatnak évente legalább egyszer kötelező közmeghallgatást tartania (54. §). Az önkormányzat tehát nem jár el jogszerűen, ha már évek óta nem tartott közmeghallgatást. Ezt, illetve minden más szabályszerűtlenséget mindenképpen érdemes jelezni az önkormányzat felé. Ha az önkormányzat ennek ellenére továbbra sem tart közmeghallgatást, akkor érdemes közérdekű bejelentéssel fordulni az önkormányzathoz, vagy a működése törvényességét ellenőrző megyei (budapesti) kormányhivatalhoz. A közérdekű bejelentést annak címzettje köteles harminc napon belül elbírálni és választ adni.

Emellett a visszásságot közérdekű bejelentés formájában érdemes jelezni a kormányhivatal felé is. Utóbbi felügyeli, hogy a helyi önkormányzatok törvényesen látják-e el tevékenységüket.

Az önkormányzatokról szóló törvény csak a közmeghallgatás alapvető szabályait (évente legalább egyszeri megtartás, válaszadási kötelezettség) tartalmazza. Ezen túl a pontos szabályokat az önkormányzat SZMSZ-e fekteti le. Ez tartalmazza a közmeghallgatás részletszabályait, így a meghallgatás pontos menetét, a felszólalások rendjét, stb.

A helyi önkormányzat a Mötv. alapján köteles az SZMSZ-ben lefektetni a közmeghallgatásra vonatkozó helyi szabályokat. Ha ennek nem tesz eleget, vagyis hiányzik az SZMSZ-ből a közmeghallgatásról szóló rész, akkor az önkormányzat jogszabálysértést követ el. Ezt a lakosok közérdekű bejelentés formájában jelezhetik a kormányhivatalnak. A kormányhivatal felhívhatja az önkormányzatot, hogy tegyen eleget kötelezettségének, és ebből a célból kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását. Sőt: a kormányhivatal bíróság (a Kúria) előtt is felelősségre vonhatja az önkormányzatot.

8. Milyen típusú ügyekkel kapcsolatban szólalhatok fel az önkormányzati közmeghallgatáson?

A törvény annyit rögzít, hogy a közmeghallgatáson helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat lehet tenni. A felvetett kérdésnek tehát helyi ügyet kell érintenie (lásd 1. kérdés), amelyről a helyi önkormányzat hatásköre dönteni. Így például az Országgyűlés vagy a Kormány hatáskörébe tartozó ügyek megválaszolása nem lehetséges. A felvetett témáknak és kérdéseknek közérdekűeknek kell lenniük. Az SZMSZ-ek általában kifejezetten kimondják, hogy az önkormányzati közmeghallgatáson egyedi hatósági ügyek megtárgyalására (például közterület-használati engedély tárgyában való döntés) nincs lehetőség.

A közérdekűség kritériumát azonban tágan kell értelmezni. Ha az adott kérdés a lakosság egészét vagy meghatározott részét érinti (például a település valamely pontján lévő illegális szemétlerakó), akkor a felszólalásnak helye van a közmeghallgatáson. Ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságával, ha az ülést vezető azért vonja meg a szót, mert a hozzászóló „távolról indít”, például bibliai idézetekkel vezeti fel gondolatait. Ebben az esetben a tárgyra térésre való felszólítás lehet megfelelő megoldás.

9. A feltett kérdésemre sem a közmeghallgatáson sem pedig utólag nem kaptam választ. Mit tehetek?

Az önkormányzatnak vagy a helyszínen vagy legfeljebb 15 napon belül válaszolnia kell a közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre és javaslatokra. Amennyiben Ön nem kapott választ, javasoljuk, hogy a határidő leteltére hivatkozva vegye fel a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal.

Az önkormányzat mulasztása miatt panasszal is élhet, melyet szintén a polgármesteri hivatalban, az önkormányzatnak címezve tehet meg. A panaszt az önkormányzatnak harminc napon belül el kell bírálnia. Javasoljuk, hogy a panaszt tértivevénnyel adja fel, így igazolható lesz a feladás és az átvétel ténye. Emellett fontos feltüntetni a szövegben, hogy a levél egy, a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerinti panasz.

10. A nemzetiségi önkormányzatoknak is kell közmeghallgatást tartaniuk? Miben más ez, mint a „sima” önkormányzati közmeghallgatás?

A nemzetiségek jogairól szóló törvény (2011. évi CLXXIX.) a nemzetiségi önkormányzatok számára is előírja, hogy évente legalább egyszer közmeghallgatást tartsanak (97. §).

A nemzetiségi önkormányzat közmeghallgatása annyiban speciális, hogy a választópolgárok nem egyszerűen a helyi közügyekről, hanem csak a helyi nemzetiségi közügyekről tehetnek fel kérdéseket. A nemzetiségi önkormányzatok nem minden nemzetiségi közügyet érintő kérdésben jogosultak eljárni. Azokban a kérdésekben, amelyekben a „sima” helyi önkormányzatok vagy más állami szervek járhatnak el, csupán kezdeményezési joguk van; kezdeményezhetik az adott szerv eljárását.

11. A múltkor láttam egy hirdetményt az egyik hivatalban, ahol hatósági közmeghallgatásról van szó. Erről mit érdemes tudni?

Hatósági közmeghallgatásra akkor kerül sor, ha egyes hatósági ügyekben a jogszabály kötelezően előírja (például egyes bányászati hatósági eljárások), vagy sok az érintett személy vagy szervezet az adott ügyben. Így közmeghallgatást kell tartani, ha az eljárásban több mint ötven ügyfél van, vagy több mint öt érintett szervezet van. A hatóság akkor is közmeghallgatást tarthat, ha az ügyben a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja.

A hatósági közmeghallgatás tehát egy egyedi ügyre vonatkozik, a célja pedig az, hogy ebben az egyedi (például környezetvédelmi engedélyezési) ügyben bevonja az érintett személyeket és szervezeteket, biztosítsa a nyilvánosság véleményének megismerését.

IV. Ha a helyi önkormányzat törvénytelenül, alkotmányellenesen jár el, mit lehet tenni?

1. Hogyan lehet egy helyi önkormányzati képviselő-testületi döntés jogszerűtlen?

A helyi önkormányzatok képviselő-testületei nem hozhatnak meg bármilyen döntést, ahogy kedvük tartja.

Egyrészt a helyi önkormányzatok kötelesek bizonyos kérdésekben döntést hozni, szabályozni. Például a képviselő-testületi ülések nyilvánosságáról, a közmeghallgatásokról a Szervezeti és Működési Szabályzatukban rendelkezniük kell. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg, hogy mely döntéseket kötelező a helyi önkormányzatnak meghoznia. Ha az önkormányzat a törvényben előírt jogalkotási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor törvényellenes mulasztást követ el.

Másrészt a helyi önkormányzatok döntései (rendeleti jogalkotása és határozatai is) jogi korlátok között kell maradjanak. Elsősorban a következő korlátok szűkítik az önkormányzat mozgásterét:

a) Semmilyen közhatalom-gyakorló, így a helyi önkormányzat képviselő-testülete sem hozhat alkotmányellenes, az Alaptörvénybe ütköző döntéseket.

b) Ezenkívül a helyi önkormányzat nem hozhat törvénnyel ellentétes döntéseket sem.

c) Helyi önkormányzat kizárólag a helyi közügyek intézése körében hozhat döntéseket – és alkothat rendeletet –, vagy pedig akkor, ha az Alaptörvény vagy egy törvény egy meghatározott tárgykörben kifejezetten felhatalmazza a jogalkotásra.

d) A helyi önkormányzat bizonyos kérdésekben szabályozhatja saját rendeletalkotási eljárását. Például a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározza, hogy milyen, helyben szokásos módon hirdeti ki a rendeleteit. Az önkormányzati rendeletalkotásban meg kell felelnie ezeknek az önkormányzat által szabott feltételeknek is.

A helyi önkormányzat döntései csak akkor jogszerűek, ha megfelelnek mind a négy fenti feltételnek.

2. Ki döntheti el, hogy egy helyi önkormányzat döntése jogellenes, és mi lehet egy ilyen döntés következménye?

3. Ki kezdeményezheti, hogy a bíróság állapítsa meg a helyi önkormányzat döntése jogellenességét?

A jogellenes önkormányzati döntéseket – ha azok nem közigazgatási, hatósági döntések – nem támadhatja meg bárki bíróságon. Elsősorban a kormányhivataloknak van erre lehetőségük, mivel a kormányhivatalok feladatkörében tartozik az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátni.

A kormányhivatal maga dönthet arról, hogy a az önkormányzati működés törvényességének helyreállítása érdekében a Kúriához (törvényellenes önkormányzati rendelet miatt), illetve a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (jogszabályellenes önkormányzati határozat miatt) fordul-e. A kormányhivatal előbb "puhább" eszközökkel (pl. törvényességi felszólítás) próbálja rábírni a jogsértő döntést hozott önkormányzatokat arra, hogy saját maguk állítsák helyre működésük törvényességét. A kormányhivatal csak akkor fordul bírósághoz, ha ez nem történik meg.

Az alkotmányellenes önkormányzati rendeletek alkotmánybírósági megtámadásáról a kormányhivatal nem dönthet saját hatáskörben. Csupán javaslatot tehet a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek – vagyis a Kormány tagjának – az Alkotmánybíróság előtti eljárás kezdeményezésre.

Az alapvető jogok biztosa (ombudsman) szintén kérheti az Alkotmánybíróságtól az alkotmányellenes, a Kúriától a törvényellenes önkormányzati rendelet megsemmisítését – de csak akkor, ha a jogellenes rendelet valamilyen alapvető jogot vagy alkotmányos elvet is sért.

Ön is tehet azért, hogy a kormányhivatal illetve az ombudsman megtámadja a jogellenes helyi önkormányzati döntéseket!

Írjon panaszt, közérdekű bejelentést a megyei (Budapesten: fővárosi) kormányhivatalnak, és / vagy az ombudsmannak! Egyszerűen írja le egy postai levélben, miért tartja jogellenesnek az Ön által kifogásolt helyi önkormányzati döntést. Javasolja, hogy a kormányhivatal, ombudsman forduljon a megfelelő bírósághoz. Nincs semmilyen formai követelménye a panasznak, közérdekű bejelentésnek, de írja rá a levélre, hogy "panasz és közérdekű bejelentés", és tértivevénnyel adja postára.

A kormányhivatalhoz címzett panaszhoz, közérdekű bejelentéshez használja bátran fenti levélmintáinkat! A kormányhivatalok elérhetőségét itt találja.

Az ombudsmannak csak akkor érdemes írnia, ha az Ön alkotmányos joga sérül a jogellenes önkormányzati döntés eredményeképp. E-mailben is elküldheti neki levelét a panasz@ajbh.hu címre.

V. A település nevének használata

1. Korlátozhatja a helyi önkormányzat, hogy mire, hogyan használom a település nevét?

A települések helyi önkormányzata dönthet a település nevéről, és a képviselő-testület rendeletben –bizonyos keretek között – azt is szabályozhatja, hogy ki milyen feltételekkel használhatja – pl. milyen célra, milyen típusú szervezet, jogi személy nevének részként – a település nevét. Mivel ezeket a feltételeket a helyi önkormányzat határozza meg, javarészt nincs egységes szabályozás: településről településre változik, ki milyen feltételekkel használhatja a település nevét.

Egységes törvényi követelmény, hogy cég (gazdasági társaság) nevének csak akkor lehet része egy település neve, ha ezt a település helyi önkormányzata engedélyezi. Jellemző (de nem egységes szabályozás), hogy egyesület nevének nem lehet része a település neve, vagy csak az önkormányzat engedélyével lehet a része. Ha a cég, egyesület stb. neve a tilalom ellenére vagy az előírt engedély hiányában is tartalmazza a település nevét, a helyi önkormányzat személyiségi jogi pert indíthat a cég, egyesület ellen. A per következményeképp a cégnek, egyesületnek meg kell változtatnia nevét, esetleg sérelemdíjat, kártérítést kellhet fizetnie.

Korlátozás alá esik a település nevét tartalmazó domainnév-regisztráció. A település nevével megegyező (vagy attól csak az ékezetekben eltérő), TELEPÜLÉSNÉV.hu szerkezetű domaint kizárólag maga a helyi önkormányzat regisztrálhat (ld. a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesületének Domainregisztrációs Szabályzatát). Ez azt jelenti, hogy például a kerecsend.hu domain nevet csak az önkormányzat jegyeztetheti be. A települési önkormányzat továbbá sok helyen engedélyhez köti más, a településnevet tartalmazó domainek bejegyzését is – de ez már ismét településről településre változhat. Az ilyesfajta korlátozások törvényességét, alkotmányosságát többen megkérdőjelezték, ám azok egyelőre széles körben elterjedtek.

A települések helyi önkormányzata is csak alkotmányos és törvényi határokon belül tilthatja meg vagy korlátozhatja a településnév használatát. Így például a névhasználatról hozott döntése nem diszkriminálhat: az önkormányzat nem tilthatja meg pl. roma érdekvédelmi egyesületeknek a település nevének használatát pusztán azért, mert az egyesület tevékenysége a roma érdekvédelemre irányul, vagy éppen azért, mert tagjai esetleg nagyobb részben romák. Ugyanígy nem tiltható meg a településnév használata a domainnévben pusztán azért, mert a település önkormányzatáról, vagy valamely, a településhez köthető beruházásról negatív politikai vélemény kifejezésére használják az adott domaint (pl. nopaks.hu, stopaks.hu).

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.

Indul a kampány, ezeket teheted meg te a társadalmi változásért!

Holnap hivatalosan is megkeződik az április 8-i országgyűlési választások kampánya. Összegyűjtöttük a kampányhoz kapcsolódó legfontosabb dátumokat, és ezekhez olyan eszközöket is rendeltünk, amelyekkel bárki tehet a csalások ellen és aktívan részt vehet a választási eljárásban.