Hogyan keni el a rendőrség a gyűlölet-bűncselekményeket?

A szélsőséges, cigányellenes szervezetek  márciusi gyöngyöspatai járőrözéséhez köthetően három esetben tettünk feljelentést roma sértettek képviseletében súlyos, rasszista indítékú bűncselekmények miatt. A három ügy egyikében sem volt hajlandó a rendőrség gyűlölet-bűncselekmény miatt nyomozni. A cselekményeket szabálysértéssé degradálta, a három ügyből kettőben a TASZ ügyvédjét mint sértetti képviselőt semmilyen eljárási cselekményről nem értesítette, a határozatokat nem kézbesítette. A történtek tökéletesen szemléltetik a magyar rendőri jogalkalmazás súlyos hiányosságait és az alulminősítés problematikáját a gyűlölet-bűncselekmények vonatkozásában.

Gyöngyöspatán a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Betyársereg és a Véderő márciusi megfélemlítő járőrözése miatt hozzánk beérkezett panaszok közül a három legsúlyosabb esetben tettünk feljelentést közösség tagja elleni erőszak bűntettének gyanújával. Továbbá az április 16-án történt kőbedobálás sértettjeinek képviseletében indítványoztuk, hogy az elkövetők nyilvánvalóan cigányellenes motívuma miatt a rendőrség garázdaság helyett közösség tagja elleni erőszak kísérletének gyanúja alapján nyomozzon.

Az egyik márciusi ügyben egy roma fiatalasszony – elbeszélése szerint - édesanyja házában tartózkodott többedmagával, amikor egy baltával felszerelkezett férfi és egy szőke hajú nő (vélhetően a Batyársereg tagjai) bementek a kertjükbe egészen a ház bejáratáig. A férfi a fiatalasszony kiskorú gyermekeinek és a szomszédoknak a füle hallatára, ordítva fenyegette a jelenlévőket: “A véretek fog folyni, azzal lesz kifestve a ház!  Haljatok meg mind, mert cigányok vagytok!” Később odalépett a fiatalasszony édesapjához, aki éppen a lépcsőn ülve nokedlit evett, és erőből úgy felcsapta az állába a tányért, hogy az kettétörött.
A másik ügyben azért tettünk ügyfelünk képviseletében feljelentést, mert több tanú állítása szerint ugyanazon a napon, vélhetően ugyanaz a férfi néhány száz méterrel arrébb a romasoron minden előzmény nélkül elkezdett ordítani, szitkozódva, káromkodva patkányoknak titulálva a jelenlévő cigányokat. Miután ügyfelünk visszaszólt neki, a férfi felé rohant, és a kapuban, két lépésnyi távolságra elővette a baltát és az ostort, és azt ordította: „Te büdös retkes cigány, a kurva anyádat!” Ekkor a vele levő nő lefogta és elrángatta, azonban még két alkalommal újra a kapuhoz rohant, fajtalanul beszélt és azt üvöltötte: „Rohadt cigányok, a véretekből fogom felépíteni az új házamat ide a cigánysorra!”. Mindeközben nyomatékot adva szavainak a baltájával feléjük suhintott úgy, hogy ügyfelünk két éves kislányának fejétől pár centire sújtott le a penge.
A harmadik ügyről már hírt adtunk: a roma kismama koraszüléssel végződő megfélemlítését a rendőrség becsületsértés szabálysértésévé minősítette, ám panaszunk folytán az ügyészség elrendelte a nyomozást közösség tagja elleni erőszak gyanúja miatt. Mivel az elkövetők maszkban voltak, a sértett kismama a nyomozás során nem ismerte fel őket, így a nyomozást megszüntették. A jogalkalmazás szempontjából viszont fontos előrelépést jelent a panaszunknak helyt adó ügyészi határozat .
A három márciusi ügyben a feljelentést április 8-án postáztuk a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, mivel jogszabály alapján a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 174/B.§) nyomozása a megyei rendőr-főkapitányság hatáskörébe tartozik.
Az első két ügyben többszöri beadványaink és tájékoztatáskérés ellenére a mai napig  semmiféle értesítést, határozatot a feljelentéseink alapján indult eljárásokban  történt fejleményekről nem kaptunk.
Hosszas és többszöri telefonálgatás után szereztünk tudomást arról, hogy a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság áttette feljelentéseinket a Gyöngyösi Rendőrkapitányságra, amely az ügyeket más feljelentések alapján indult eljárásokkal egyesítette, és az elkövetett cselekményeket szabálysértéssé átminősítve az ügyeket a bírósághoz áttette. Az eljárt rendőri szervek tehát legalább három határozatot mulasztottak el megküldeni számunkra, ezzel megfosztva a sértetteket attól, hogy jogi képviselőjükön keresztül jogorvoslathoz való jogukat gyakorolhassák.
A TASZ a fentiek miatt a Heves Megyei Főügyészséghez fordult, ismertetve a rendőrség által elkövetett súlyos eljárási szabálysértéseket és kérve, hogy a Főügyészség mindkét ügyben rendelje el a nyomozást közösség tagja elleni erőszak gyanúja miatt.
Az április 16-án történt kőbedobálás kapcsán május 12-én a Gyöngyösi Rendőrkapitánysághoz címezve adtuk postára azt a beadványunkat, amelyben indítványoztuk, hogy garázdaság helyett közösség tagja elleni erőszak miatt nyomozzanak. A rendőrség azóta nem méltatott válaszra minket.
A TASZ már számtalan ügy kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon a nyomozó hatóságok igen gyakran hagyják figyelmen kívül azt, ha valamely bűncselekményt rasszista vagy más előítéleten alapuló indítékkal követnek el.
A Gyöngyöspatán történt, romák ellen irányuló megfélemlítés-sorozat megismétlődésének megelőzése, és általában a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés érdekében az állam alapvető felelőssége, hogy jogalkalmazó szervei az elkövetett bűncselekményeket súlyuknak és jellegüknek megfelelően minősítsék, ezáltal határozottan állást foglalva a cigányellenességgel és minden más előítéleten alapuló gyűlölködéssel szemben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megállapította az ombudsman: minden harmadik gyermeket még mindig a szegénység miatt szakítják el a családjától

Bármit is mond az EMMI, nem tudja cáfolni évek óta ismételt állításunkat: megengedhetetlenül nagy számban szakít el az állam gyermekeket a családjuktól kizárólag a család rossz anyagi körülményei miatt. 2016 szeptemberében indított Hiányzó Emlékek kampányunk minden állítását megerősítette a napokban kiadott átfogó ombudsmani jelentés.

Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

Hiába trükközött az önkormányzat, újabb rászorulókat büntető rendelet megsemmisítését értük el

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.