Igen a pályázatra, határozott nem a "lakócentrumokra" (NFÜ ügy, 6. rész)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség intézménytelenítési pályázati tervei szerint "lakócentrumnak" keresztelt totális intézmények is építhetők a kitagolásra szánt közösségi forrásokból. Civil és szakmai szervezetek közösen utasítják el a pályázati tervek ezen elemét, és javaslatuk elfogadásában bízva zöld lámpát adnának a pályázatnak.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban: NFÜ) 2011. november 16-án bocsátotta társadalmi vitára a Bentlakásos intézmények kiváltása című pályázati konstrukciót. A konstrukció első megjelenése -- 2009 októbere -- óta nem került kiírása, ugyanis az első pályázati forduló társadalmi vitájában civil és szakmai szervezetek tiltakoztak a pályázati kiírás ellen, mivel akkor a pályázatokban lehetséges lett volna, hogy akár 150 fős bentlakásos tömegintézmények épüljenek. A jelenlegi pályázati kiírás az eddigi legjobb, legszínvonalasabb pályázati munka, azoban az 50 fős lakócentrumok építésének lehetősége továbbra is a totális intézményi struktúrák fejlesztésének veszélyét jelenti. 

Ezért civil és szakmai szervezetek nyílt levélben fordulnak Petykó Zoltánhoz, az NFÜ elnökéhez; Réthelyi Miklóshoz, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszteréhez, és Fellegi Tamáshoz, nemzeti fejlesztési miniszterhez:

Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Miniszter Úr!

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011. november 16-án bocsátotta társadalmi vitára a Bentlakásos intézmények kiváltása TIOP 3.4.1-A11/1. számú pályázati konstrukciót. A pályázati felhívással kapcsolatban az alábbi véleményünknek adunk hangot:

Alulírottak üdvözöljük a tervezett pályázatot, és azt javasoljuk, hogy a pályáztató egyetlen lényegi módosítás elfogadása és a társadalmi vita lezárulása után indítsa meg a pályázati folyamatot. Úgy véljük, hogy a pályázat megfeleltethető a modern szociálpolitika és gyógypedagógia alapelveinek, továbbá összhangba hozható az Országgyűlés által a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezménnyel és a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló 1998. évi XXVI. törvénnyel. 

A pályázati konstrukció a Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról 2011-2041 című dokumentummal összhangban három lakhatási forma kialakítását teszi lehetővé: lakás, lakóotthon és lakócentrum. Alulírottak felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lakócentrumok kialakítása a jelen pályázat egyetlen elfogadhatatlan, a modern gyógypedagógia és szociálpolitika, valamint hazánk nemzetközi vállalásaival ellentétes pontja. Az Európai Bizottság által felkért szakértői csoport jelentései egyértelművé tették, hogy a nagyobb létszámú és csoportos lakhatási megoldások nem illeszkednek az Európai Unió szociálpolitikájába. 

Javasoljuk, hogy a pályáztató a lakócentrumok fejlesztésének lehetőségét a pályázati dokumentációban ne szerepeltesse. Véleményünk szerint a totális intézményi megoldások lakócentrum néven való fejlesztése egy elhibázott fejlesztéspolitika eredménye lenne, melynek következményeivel a döntéshozóknak a későbbiek során szembe kell nézniük. Az pedig, hogy ilyen intézményeket Európai Uniós forrásokból kíván létrehozni Magyarország, nemzetközi elmarasztalások és a lehívott források visszafizetésének kockázatát jelenti. A 21. század Magyarországa nem engedheti meg magának, hogy totális intézményekre fordítson olyan forrásokat, amelyeket éppen az ilyen jellegű intézmények megszüntetésére kell használnia.

A pályázati konstrukciót ezért a másik két, a hazai kormánystratégia által is előnyben részesített lakhatási formára – a lakásra és a lakóotthonra – kell alapozni. 

A hazai szociálpolitika és a fogyatékossággal élő emberek közös érdeke, hogy a közösségi források a lehető legjobban hasznosuljanak. Ezért azt javasoljuk a pályáztatónak, hogy a fenti módosítás elfogadása után a pályázati kiírást a lehető leghamarabb írja ki, és tegye lehetővé a források hatékony felhasználását. 

Budapest, 2011. november 29.

Üdvözlettel:

Autisták Országos Szövetsége képviseletében Vályi Réka, ügyvezető

Bugarszki Zsolt, szociálpolitikus, ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

De juRe Alapítvány képviseletében Kálmán Zsófia, kuratóriumi elnök

Down Alapítvány képviseletében Gruiz Katalin

Dr. Márkus Eszter gyógypedagógiai tanár, főiskolai docens, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Értelmi Sérültek Gyöngyház Egyesülete képviseletében Turba Attila, lakóotthonvezető

Jakubinyi László, elnök, Szimbiózis Alapítvány

Könczei György, PhD, DSc, dr. Habil., kutatócsoport-vezető, Foglalkozási Rehabilitációs Kutatócsoport, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Kozma Ágnes, szociálpolitikus

Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány képviseletében Fiala János, elnök

Open Society Mental Health Initiative képviseletében Judith Klein, igazgató

Sorstárs Alapítvány az Egészségkárosodott Emberekért képviseletében Csató Zsuzsa

Soteria Alapítvány képviseletében Soltész Ágnes, elnök

Társaság a Szabadságjogokért képviseletében Dénes Balázs, elnök

Zászkaliczky Péter, tanszékvezető, Általános Gyógypedagógiai Tanszék, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Iskolások - iskola nélkül - a TASZ új filmje

Mától joguk van gyógypedagógiai iskolába járni a súlyosan, halmozottan fogyatékos tanulóknak, az iskoláknak viszont nem kötelező felvenni őket. Magyarország elismeri oktatási jogaikat, csak nem engedi őket iskolába járni...

Pereljen a választójogáért! Gondnokság alá helyezett polgároknak jogsegélyt nyújtunk

A TASZ ingyenes jogsegélyt és jogi képviseletet ajánl olyan gondnokság alá helyezett, választójogukban korlátozott személyeknek, akik választójogukkal élni kívánnak.

KISOKOS: Hogyan juss ki a zárt osztályról?

“2002-ben egy nyílt pszichiátriai osztályon voltam. Éjszaka zaklatottnak éreztem magam, és nem tudtam aludni. Nem akartam felébreszteni a szobatársaimat, így fel-alá mászkáltam a folyosón. A nővér rám szólt, hogy ha nem megyek vissza a szobába, akkor a figyelőbe küld. Nem tudtam, hogy a figyelő ugyanaz, mint a zárt osztály.”

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában a felnőtt lakosság mintegy 27%-a küzdött valamilyen mentális nehézséggel csak az elmúlt évben. Az elérhető legfrissebb adatok szerint Magyarországon is több mint fél millió ember kap évente pszichiátriai/pszichológiai kezelést valamilyen egészségügyi intézményben. Még ennél is nagyobb azoknak a száma, akik problémáikkal magánúton, vagy egyáltalán nem fordulnak szakemberhez.