Illiberális állam Európa szívében

Magyarországon 2010 és 2014 között kiépült az illiberális állam, 2014‐től pedig ‐ ahogyan azt a magyar miniszterelnök meghirdette ‐ a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk. 

A magyar állam az Európai Unió része, miközben deklarált alapértékeivel összeegyeztethetetlen módon cselekszik. Bár vannak rendszeres választások, azok nem szabadok és tisztességesek. Bár léteznek az alkotmányos intézmények, azok nem az alkotmányos intézményekre jellemző módon működnek: nem fékezik és ellensúlyozzák a kormányzati hatalmat, hanem inkább részt vesznek a működtetésében.

Friss, az Eötvös Károly Intézettel, a K-Monitorral, a Mérték Médiaelemző Műhellyel és a Magyar Helsinki Bizottsággal szerkesztett tanulmányunkban az illiberális állam működését elemezzük. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Civil szervezetek képviselőivel találkozott az amerikai külügyminiszter

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának meghívására találkozott ma délután Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója, és ügyvezető igazgatónk, Kapronczay Stefánia Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. A találkozóval kiemelt figyelmet kaptak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok és a civilek helyzete.

Civilek nélkül nem megy: Magyarországnak szüksége van ránk

A magyar társadalomnak szüksége van a civil szervezetek munkájára. Sokféle és pótolhatatlan munkát végzünk a közjó és a demokrácia kiteljesítése érdekében: az állampolgárok önszerveződésének biztosítunk lehetőséget, keretet adunk közös tevékenységeiknek a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem vagy az érdekérvényesítés területén. Lehetővé tesszük, hogy az állampolgárok csoportjai közösen képviselhessék érdekeiket, részt vegyenek a közéletben és ellenőrizzék a politikai hatalom mindenkori gyakorlóit.

Jogalkalmazási problémák a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) most megjelent kiadványa  egyedülálló kezdeményezés Magyarországon: 24 olyan előítélet-motivált bűncselekményt mutat be, amelyek 2009-2013 között történtek, és a munkacsoport tagjainak valamelyike - közöttük a TASZ - jogi képviseletet látott el benne. Segítségével a közvélemény tájékozottabb lehet a témában, a hatóságok és a szakma pedig célzottabb és eredményesebb választ tud adni a felmerülő problémákra.