Illiberális állam Európa szívében

Magyarországon 2010 és 2014 között kiépült az illiberális állam, 2014‐től pedig ‐ ahogyan azt a magyar miniszterelnök meghirdette ‐ a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk.

A magyar állam az Európai Unió része, miközben deklarált alapértékeivel összeegyeztethetetlen módon cselekszik. Bár vannak rendszeres választások, azok nem szabadok és tisztességesek. Bár léteznek az alkotmányos intézmények, azok nem az alkotmányos intézményekre jellemző módon működnek: nem fékezik és ellensúlyozzák a kormányzati hatalmat, hanem inkább részt vesznek a működtetésében.

Friss, az Eötvös Károly Intézettel, a K-Monitorral, a Mérték Médiaelemző Műhellyel és a Magyar Helsinki Bizottsággal szerkesztett tanulmányunkban az illiberális állam működését elemezzük. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A veszélyhelyzet az ombudsman szerint sem való politikai leszámolásra

Személyes politikai célokat szolgáló döntést hozott az egri polgármester a rendkívüli helyzetet felhasználva, a képviselő-testület megkerülésével. Emiatt egy önkormányzati képviselő a segítségünkkel az alapvető jogok biztosához fordult. Az ombudsman megerősítette, hogy a rendkívüli jogrend idején is csak jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét szem előtt tartva szabad intézkedéseket tenni.

Megvédi-e az Alkotmánybíróság a hajléktalan embereket?

Január 29-ig kell törvény szerint döntést hozzon az Alkotmánybíróság azokról a bírói indítványokról, amelyek szerint a szabálysértési törvény hajléktalanságot kriminalizáló, a hetedik Alaptörvény-módosításon alapuló szabályai Alaptörvény-ellenesek. A bíráknak az előttük folyamatban lévő ügyekben kellett volna alkalmazniuk ezeket a szabályokat, de ezt nem tették, mert álláspontjuk szerint döntésük Alaptörvény-ellenes jogszabályon alapult volna, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalához elég komoly alkotmányjogi muníció áll rendelkezésre. A kérdés az: vajon a testület hű marad korábbi álláspontjához és az alkotmányos értékekhez, vagy a kormány oldalára áll.

A strasbourgi bírósághoz fordultunk a Parlamentből kitiltott újságírók ügyében

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Azt kértük az EJEB-től, hogy mondja ki, hogy a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése.