Magyarországon 2006 óta mindenki pontosan tudja, milyen súlyos sérüléseket tud okozni a tömegoszlató fegyverek önkényes alkalmazása a tüntetéseken. Szerencsére gumilövedéket azóta nem alkalmazott a rendőrség, de egyéb tömegoszlató fegyverek, mint például a paprika-spray, vagy újabban az elektromos sokkoló bármikor előkerülhetnek a politikai demonstrációkon is. A tüntetések karhatalmi leverése azonban súlyos egészségügyi és emberi jogi károkat okozhat – mutat rá a tömegoszlató fegyverekről szóló eddigi legátfogóbb kutatás, a Lethal in Disguise 2: How Crowd-Control Weapons Impact Health and Human Rights, ami a Physicians for Human Rights (PHR), az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO), valamint az Omega Research Foundation együttműködésével készült.

A kutatás rávilágít arra, hogy a tömegoszlató fegyverek milyen károkat tudnak okozni az emberek testi épségében éppúgy, mint a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságukban. A jelentés részletesen ismerteti a tömegoszlató fegyvereket, működési mechanizmusukat, egészségügyi hatásaikat, és azzal is foglalkozik, hogy 2016 óta hogyan változott a tömegoszlató fegyverek piaca. A legelterjedtebbek továbbra is a könnygáz és a paprika-spray, valamint a célzott gumilövedékek, de használnak vízágyút, figyelemzavaró eszközöket, gumibotokat, hanggránátokat, a legújabb eszközök között pedig a drónokat és az elektromos sokkolókat találjuk.

A rendőri erőszak szükségtelen vagy aránytalan alkalmazása, ideértve a tömegoszlató fegyverek használatát is, gyakran szolgál a tiltakozás elfojtására, megfélemlítésre és elrettentésre, vagy a konfliktus fokozására. A jelentésből kiderül, hogy az utóbbi években világszerte több ezren szenvedtek súlyos sérülést vagy haltak meg az ilyen többnyire szabályozatlan fegyverhasználat miatt. 2015 óta több mint 119,000 ember sérült meg könnygáztól és más irritáns kémiai anyagoktól tüntetések során, és legalább 2,190 ember gumilövedékektől és más célzott lövedékektől. Ezek a számok minimum-becslések, ugyanis az ilyen sérülések gyakran nem kerülnek be az orvosi szakirodalomba.

A jelentés készítői a kutatás alapján az alábbiakra szólítják fel a döntéshozókat:

Meg kell tiltani a gumilövedékek alkalmazását minden tömegoszlatási helyzetben (ide tartozik minden célzott lövedék, különösen a fémmagos lövedékek, és a vaktában szóródó granulátumos lövedékek)
Szigorúbb korlátozásokat kell bevezetni azokra a fegyverekre, amelyek kívülállókat is veszélyeztetnek (pl. könnygáz, hanggránát, vízágyú, gumibot, stb, amelyek ok nélkül békés járókelőknek is okozhatnak kárt)
Be kell tiltani a kollektív következményekkel járó fegyvereket (pl. a festett vagy büdösített víz ágyúzása)
Meg kell tiltani a súlyos sérülést okozó fegyverek alkalmazását a tüntetések feloszlatásánál (pl. az elektromos fegyverek, füstgránátok, sörétes fegyverek)
Szabályozni kell a tömegoszlató fegyverek fejlesztését, gyártását, kereskedelmét és használatát
Minden tömegoszlató fegyverhasználatról készüljön nyilvános jelentés, a túlkapások legyenek elszámoltathatók

A fentieken túl a jelentés részletes ajánlásokat fogalmaz meg és útmutatót is tartalmaz a tömegoszlató fegyverek tervezésével, forgalmazásával, tesztelésével, jogszabályi megfeleltetésével, beszerzésével kapcsolatban is, valamint az alkalmazásukat követő teendőkre vonatkozóan (orvosi asszisztencia, túlkapások kivizsgálása). Ezen felül bemutatja a kényszereszközökkel és a tömegoszlató fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi jogi szabályokat és sztenderdeket, valamint az alkalmazásukra tett erőfeszítéseket és ezek tapasztalatait.

A most megjelent kutatás a folytatása a szintén a PHR és az INCLO által 2016-ban publikált Lethal in Disguise jelentésnek, és kapcsolódnak hozzá ellenőrzött orvosi tanulmányok. 2016 óta a tüntetések természete, volumene és a dokumentálásuk, akárcsak a kényszereszközök alkalmazásának dokumentálása sokat változott. Az elmúlt nyolc évben a tömegoszlató fegyverek gyártása, kereskedelme és felhasználása is elterjedtebbé vált, és ez több sérüléssel, ám kevesebb felelősségre vonással párosult. Számos országban továbbra sem dokumentálják, jelentik és nyomozzák ki a sérüléseket, és ritka a túlkapások miatti érdemi felelősségre vonás.

“Attól, hogy Magyarországon ritkán kerül sor tüntetéseken tömegoszlatásra, a jelentésben is tárgyalt tömegoszlató eszközök használata és az erőszak alkalmazása része a rendőrség törvényes eszköztárának. A 2006-os rendőri túlkapások tanulságait a jogalkotó és a rendőri vezetés nem vonta le maradéktalanul, a rendőri erőszak és annak büntetlensége továbbra is komoly probléma, a rendőri intézkedésekkel szembeni panaszmechanizmusok pedig nem nyújtanak érdemi jogorvoslatot” – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője.

“Ahhoz képest, hogy világszerte milyen gyakran vetnek be tömegoszlató fegyvereket tüntetőkkel szemben, és hogy ezek milyen sérüléseket és hány halálesetet eredményeznek, a legtöbb országban ezek alkalmazása alig van szabályozva és nem vonatkoznak rájuk jelentéstételi követelmények” – nyilatkozta Rohini Haar, MD, MPH, a jelentés vezető szerzője, sürgősségi orvos, a Physicians for Human Rights orvosi tanácsadója. A szerzők bíznak abban, hogy arra tudják ösztönözni a döntéshozókat, hogy tiltsák be a legveszélyesebb tömegoszlató fegyvereket, és a többi használatát is szigorúbban szabályozzák.

További információ található a tömegoszlató fegyverekről és a gyülekezési jogról az alábbi honlapon: The Lethal in Disguise Project.

Az INCLO, melynek a TASZ is tagja, tizenöt független jogvédő szervezet együttműködése az alapvető jogok védelmének előremozdítása érdekében.