Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Szervezeti hírek
Választás és szavazás
Jogok az egészségügyben
Munkajog
Nők jogai
Hátrányos megkülönböztetés
Gyerekjogok
Fogyatékos emberek jogai
Jogok a pszichiátrián
Jogok az oktatásban
Szociális ellátások
Tüntetés, tiltakozás
Sajtó- és szólásszabadság
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Adatvédelem
Jogállam
Alkotmánybíróság előtt támadjuk a béketüntetések ellehetetlenítését
Alkotmánybírósági panaszt terjesztettünk elő egy gázai konfliktus áldozatai melletti szolidaritási tüntetés bejelentőjének képviseletében. A kúriai döntés szerint nem jogsértő, hogy a rendőrség feltételezésekre és önkényesen szelektált tényekre alapozva tiltotta meg ezt és más hasonló tüntetés megtartását is.
A Kúria szerint nem törvénytelen megtiltani a béketüntetést, ezért a TASZ Alkotmánybírósághoz fordul
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet alkotmánybírósági panaszt terjeszt elő azzal a kúriai döntéssel szemben, amely nem találta jogsértőnek, hogy a rendőrség a bizonyítékok ellenére feltételezésekre alapozza a gázai konfliktus áldozatai melletti szolidaritási tüntetések betiltását. A TASZ szerint a rendőrség és a Kúria döntése azt jelenti, hogy ma Magyarországon nincs lehetőség a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritásból és a békéért tüntetni. A jogvédő szervezet rámutat, hogy a döntés alapján tüntetésen most csak egyféle véleményt lehet kifejezni, így azonban nem lehetséges a valódi párbeszéd a közügyekről.
A TASZ jogi segítséget nyújt a békés véleménynyilvánítás hatósági korlátozása ügyében
A lehetőség, hogy kiálljunk azért, amiben hiszünk, egy alapvető emberi jog, és nem hiányozhat egy jól funkcionáló, egészséges demokráciából. Ha a kormány és a hatóságok politikai okok miatt akadályozzák a gyülekezési jog békés gyakorlását és a nyilvános véleménynyilvánítást, azzal ezeket az alapvető emberi jogokat támadják.
Tüntetések tiltása a gázai konfliktus kapcsán
A magyar rendőrség október 13-án két tüntetést is megtiltott (1. határozat, 2. határozat), amelyeken a szervezők bejelentése szerint a Gázában elhunyt civil áldozatokról szerettek volna megemlékezni. A rendőrség szerint ezek a tüntetések a Hamász palesztin terrorszervezet támogatásáról szóltak volna, mert a Hamász vezetője éppen erre a péntekre hívta fel a világ muszlimjait Izrael elleni haragjuk kinyilvánítására. A tiltás alapjául a rendőrség arra hivatkozott, hogy a jelenleg is zajló háború fényében a tüntetések közvetlenül veszélyeztetnék a közrendet és a közbiztonságot, és nem garantálható az sem, hogy egy esetleges ellentüntetés esetén nem alakul ki konfliktus.
Több jogi biztosítékot a gyülekezés szabadságához!
Magyarország továbbra sem gondoskodik arról, hogy köztereink nyitva álljanak a gyülekezési szabadságukkal élők előtt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tizenegy évvel ezelőtt állapította meg először, hogy a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot, mert a hatóságok törvényes alap és megfelelő jogorvoslat nélkül zárták el a polgárokat a demonstráció lehetőségétől. Azóta tovább szaporodtak a hasonló ügyek, és a problémák jelentős részét a 2018-ban elfogadott új gyülekezési törvény sem orvosolta. A Karmelita elkordonozása ma is akadályozza a miniszterelnökség épülete előtti demonstráció lehetőségét, miközben a kordon jogszerűsége évek óta tisztázatlan.
INCLO-jelentés: Szigorúbban kell szabályozni a tömegoszlató fegyvereket
Magyarországon 2006 óta mindenki pontosan tudja, milyen súlyos sérüléseket tud okozni a tömegoszlató fegyverek önkényes alkalmazása a tüntetéseken. Szerencsére gumilövedéket azóta nem alkalmazott a rendőrség, de egyéb tömegoszlató fegyverek, mint például a paprika-spray, vagy újabban az elektromos sokkoló bármikor előkerülhetnek a politikai demonstrációkon is. A tüntetések karhatalmi leverése azonban súlyos egészségügyi és emberi jogi károkat okozhat – mutat rá a tömegoszlató fegyverekről szóló eddigi legátfogóbb kutatás, a Lethal in Disguise 2: How Crowd-Control Weapons Impact Health and Human Rights, ami a Physicians for Human Rights (PHR), az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO), valamint az Omega Research Foundation együttműködésével készült.
Fővárosi Ítélőtábla: a TV2 célja nem a tájékoztatás, hanem a lejáratás volt
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével bírósághoz fordult és jogerősen is pert nyert a propagandamédia ellen a túlóratörvény elleni tüntetés két szervezője. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy személyiségi jogaikban sértette meg őket a TV2, amikor valótlanul híresztelte, hogy „rombolást és pusztítást szerveztek békés tüntetés helyett”.
TASZ-győzelem Strasbourgban: előzetes vélelmek alapján nem tilthatták volna meg a tüntetést
Orbán Viktor háza előtt is tüntettek volna a devizahitel-károsultak, a rendőrség azonban a törvényben nem szereplő indokokra hivatkozva, feltételezésekre alapozva tiltotta meg a demonstrációt. A szervező a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságáig ment, ahol kimondták, hogy az előzetes tiltás jogsértő volt.
Az ombudsman nem ugorhat el a feladata elől – jogvédők válasza Kozma Ákosnak
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság egy évvel ezelőtt kérte Kozma Ákostól, az alapvető jogok biztosától, hogy vizsgálja ki a békés gyülekezéshez fűződő jog érvényesülését a koronavírus-járvány idején bevezetett gyűléstilalommal és az annak ellenére megtartott tüntetések rendőrségi kezelésével összefüggésben. Tíz hónap hallgatás után az ombudsman arról tájékoztatta a kezdeményezőket, hogy nem indít vizsgálatot. A civil jogvédők válaszlevélben hívják fel a figyelmet arra, hogy a biztosnak a vizsgálatot le kellene folytatnia.
No gyülekezési jog, no party
Pont fél éve korlátozza szükségtelenül a magyar kormány a polgárok egyik legalapvetőbb jogát. A koronavírus-járvány elején is elrendelt gyülekezési tilalom miatt tavaly szeptember óta várja az ombudsman fellépését a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság. Azóta a kormány ismét elrendelte a tilalmat, a büntetések szigorodtak, de az ombudsmantól válasz nem érkezett.
Tüntetők lejáratása miatt vesztett ismét pert a TV2, az Origo és a 888
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével fordultak bírósághoz a túlóratörvény elleni tüntetés civil közreműködői, akikről hazugságokat állított a kormánypropaganda.
Nem sértett szabályt, mégis megbírságolta a rendőrség az antifasiszta tüntetés szervezőjét
Mondvacsinált indokkal bírságolta meg a rendőrség egy februári budapesti antifasiszta demonstráció szervezőjét, akinek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyújtott segítséget. A bíróság felmentette.
Rossz döntést hozott a kormány, gyülekezési jogot sértett a rendőrség – ombudsmanhoz fordultunk
Hibás döntés volt, hogy a kormány tavasszal a
járványhelyzetre hivatkozva általánosan megtiltotta a tüntetéseket, ezért a Magyar Helsinki Bizottsággal együtt az alapvető jogok biztosához fordultunk, mert a
megtartott tüntetések félresikerült rendőri kezelése megsértette a békés
gyülekezéshez való jogot.
Strasbourg: Törvénytelenül tiltották meg az Orbán háza elé szervezett tüntetést
A miniszterelnök háza elé szervezett tüntetést sem lehet önkényes, törvényen kívüli indokkal megtiltani – ezt mondta ki Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) abban a hét éve húzódó ügyben, amelyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy devizahiteles aktivistát képviselt.
A hazai gyülekezési jognak erősebb garanciákra van szüksége
A magyar állam nem orvosolta azokat a jogszabályi hiányosságokat, amelyek a múltban többször a gyülekezési jog állami megsértéséhez és Magyarország strasbourgi elmarasztalásához vezettek. Hiába született időközben új gyülekezési törvény, továbbra sincsenek kellő garanciák, amelyek kivédenék a békés gyülekezéshez való jog ismételt sérelmét – mutat rá a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadványa, amelyet a strasbourgi ítéletek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottságnak írtak.
Indokolatlan jogkorlátozásokra adott lehetőséget az új gyülekezési törvény
A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság jogászai közös cikkben foglalták össze az új törvény első másfél évében született határozatokból levonható következtetéseket.
