Jelentés a gondnokságról és a támogatott döntéshozatalról

Emelkedik a gondnokoltak száma, kevesen vesznek részt támogatott döntéshozatalban, tömegesen kapják vissza az érintettek választójogukat. A TASZ összeszedte a lehető legtöbb adatot a témában. Nézegessen friss grafikonokat!


A gondnokság alá helyezett személyek száma Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan emelkedik, 1993 és 2013 között a számuk közel a duplájára emelkedett. 

Nemzetközi összevetésben Magyarország a gondnokságot kimagaslóan gyakorta használó országok közé tartozik. Ez nem jelenti azt, hogy nálunk lenne arányaiban a legtöbb gondnokság alá helyezett személy. Ausztriában kifejezetten konzervatív rezsim van hatályban, az ENSZ Fogyatékos személyek jogai bizottsága Magyarországhoz hasonlóan erős kritikával illette őket. Németországban pedig kimagaslóan magas a gondnokoltak száma, bár a gondnokság alá helyezés révén kevésbé korlátozzák az érintettek önrendelkezési jogait, ugyanakkor egy német fogyatékos állampolgár sokkal nagyobb eséllyel jut színvonalas szociális ellátáshoz. Röviden: nem Magyarország a legrosszabb példa, de biztosan az egyik legrosszabb példa a régióban. 

A gondnokság alá helyezett személyekről a legfrisebb KSH-adat 2013-ból származik, vagyis az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése előtti évről. Akkor az évben a teljes populáció meghaladta az 55 ezer főt, és többen voltak kizáró, mint korlátozó gondnokság alá helyezve. Ha valaki korlátozó gondnokság alatt van, akkor az egyetlen általa szabadon meghozható döntés az, hogy kenyeret vagy kiflit vegyen a boltban, de ezen kívül minden érdemi, lényeges kérdésben a gondnoka dönt helyette: arról, hogy házasodhat vagy válhat-e, arról, hogy hol és kivel élhet, vagy arról, hogy lehet-e gyermeke. A kizáró gondnokságot – nem véletlenül – joghalálnak is nevezik, és teljes kiszolgáltattságot jelent. A korlátozó gondnokság esetében a bíróság határozta meg azokat az ügycsoportokat, amelyekben a gondnoknak és a gondnokoltak együtt kell döntenie. Csak mindkettejük aláírása hitelesíti a szerződéseket. Magyarországnak a kizáró gondnokságot meg kellett volna szüntetnie, a korlátozó gondnokságot pedig fokozatosan ki kellene vezetni – az ENSZ illetékes bizottsága több alkalommal is erre szólította fel a kormányt. Az új Polgári Törvénykönyv ezzel szemben megtartotta minkét intézményt, pusztán csak átnevezte őket: a cselekvőképesség teljes és részleges korlátozása neveket kapták.

A gondnokság alá helyezett emberek közös tulajdonsága az, hogy társadalmi kapcsolataik elvékonyodtak vagy elszakadtak, és már alig tudnak kire támaszkodni. Sokan közülük szegények, magányosak, vagy olyanok, akiket családjuk már nem tud vagy nem akar gondozni tovább. A Kézenfogva Alapítvány 2008-ban készített felmérése szerint a fogyatékos személyek intézményeiben lakók kilenctizede gondnokság alatt van. A KSH szerint az összes gondnokság alá helyezett személy több, mint fele él intézetekben. Ez azt jelenti, hogy az intézetben élő gondnokság alá helyezettek száma majdnem eléri a 30 ezer főt. Ez az adat úgy is olvasható, hogy Magyarországon ennyi embert tartanak fogva fogyatékossága miatt, akár akarata ellenére is. 

Az Alaptörvény 2012-es hatályba lépése lazított a gondnokság alá helyezett személyeket érintő politikai kirekesztettségen. A ‘89-es Alkotmány minden gondnokság alá helyezett személyt megfosztott a választáshoz és választhatósághoz való jogától. Miután az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt jogsértőnek bizonyult a gyakorlat, Magyarország kénytelen volt változtatni. Az Alaptörvény szerint minden gondnokság alá helyezési ügyben vizsgálni kell az érintett személy választójogát. Ennek eredményeként az elmúlt két évben közel tízezer ember kapta vissza a választójogát. Ez akkor is jó hír, ha közben tudjuk, hogy a választási képesség egyéni vizsgálata is jogsértő. Az ENSZ Fogyatékos személyek jogairól szóló egyezménye szerint ugyanis még a legsúlyosabban sérült fogyatékos személyek választójoga is elismerésre méltó. 

Támogatott döntéshozatalban résztvevők száma 2015 januárjában,
megyénként (az üresen hagyott megyékből nem érkezett adat) 

A gondnokság alá helyezés elfogadott alternatívája a támogatott döntéshozatal. A gondnokság alá helyezést azért tartjuk ma elavultnak, mert úgy próbál meg védelmet nyújtani a kiszolgáltatottság ellen, hogy megfosztja az érintett személyt jogaitól. A támogatott döntéshozatal lényege, hogy meghagyja az érintett személy cselekvőképességét, és biztosít számára egy támogatót, aki segít neki a döntéshozatalban. Ez a modell a fogyatékos személyt teljes egészében felelős felnőttnek tekinti. Az új Polgári Törvénykönyv szinte egyetlen pozitív vonása a fogyatékosság kezelése tekintetében, hogy bevezette a támogatott döntéshozatalt. A fenti adatokból, amelyeket a megyei kormányhivatalok szolgáltatták január végén, jól látható, hogy nagyon kevesen férnek hozzá az új támogatási formához. Voltaképpen csak szimbolikus a támogatott döntéshozatal jelenléte Magyarországon. Ha ez hosszú távon is így marad, az azt jelenti, hogy a gondnokság alá helyezés jogfosztó gyakorlata helyett Magyarország valójában nem képes alternatívát kínálni. Ezt a következtetést azonban ma még korai volna levonni, hiszen még egy év sem telt az új kódex hatályba lépése óta. Aggodalomra viszont bőven van ok.

Verdes Tamás

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Választójogot minden fogyatékos állampolgárnak!

Elismerésre vár a gondnokolt állampolgárok választójoga. A korlátozás miatt Magyarországot elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága, ezért a kormánynak változtatnia kell a jogsértő helyzeten. Az új Alaptörvényból kirajzolódó megoldást elemzi a Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány és a TASZ közös filmje.

Ne azzal védjük meg, hogy megfosztjuk a jogaitól!

Hiába a család és az életben való elboldogulás, Lajost gondnokság alá helyezték nyolc ügycsoport tekintetében és kizárták a választójog gyakorlásából. A TASZ érveit elfogadva a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a megalapozatlan elsőfokú döntést.

Olyan nincs, hogy jó intézet

Az elmúlt napokban került a nyilvánosság elé az MDAC gödi Topház Speciális Otthonról szóló megrendítő jelentése: alultápláltság, kezeletlen sebek, megdöbbentő higiéniai körülmények. Az elhanyagolás és erőszak olyan formái tárulnak elénk, melyek az intézetek zárt világában a társadalom számára láthatatlan módon zajlanak...

A nagylétszámú intézeteket be kell zárni. Nemcsak Topházat, az összeset.