Jogalkalmazási anomáliák a közösség elleni izgatással kapcsolatban

A kormány az elmúlt években rendre a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó új büntető- és polgári jogi szankciókat terjeszt a parlament elé, és miután ezek sorra elbuktak az Alkotmánybíróság előtt, most az Alkotmányt szeretnék módosítani annak érdekében, hogy jogi eszközökkel fel lehessen lépni a gyűlöletbeszéd ellen. Mindeközben az figyelhető meg, hogy olyan esetekben, amikor a hatályos büntetőjogi szabályok szerint is bűncselekmény – közösség elleni izgatás – valósul meg, a hatóságok sok esetben vagy megszüntetik az eljárást, vagy a ténylegesnél jóval enyhébb cselekmény miatt indítanak nyomozást.

2008. június 26-án ismeretlenek, miután telefonon megbizonyosodtak arról, hogy az üzlet nem üres, molotov koktélt dobtak egy meleg szórakozóhelyre. A rendőrség nem emberölés kísérlete, hanem csak rongálás miatt indított eljárást.

2008. július 14-én a TASZ feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen közösség elleni izgatás és gyülekezési szabadság megsértésének bűntette miatt, mivel a 2008. július 5-i Meleg Méltóság Menetén történt támadások, illetve az ezt megelőző interneten történt erőszakra mozgósítás álláspontunk szerint bűncselekményt valósított meg a hatályos jogszabályok szerint is.
A feljelentésünkben megjelölt internetes portálokon megjelent felhívások mozgósítottak a felvonulás megzavarására, arra bíztatták olvasóikat, hogy akadályozzák meg a rendezvény megtartását, és „tisztítsák meg Budapestet a pederaszta hordáktól“. A melegfelvonuláshoz kapcsolódóan számos gyalázkodó, gyűlöletre uszító írás is megjelent ezeken a fórumokon, és szimpátiájukról biztosították a 2008. június  26–i, egy meleg szórakozóhely ellen irányuló molotov koktélos támadás elkövetőit. A felvonulást követő napokban ugyanezen portálokon megjelent írások nem hagytak kétséget afelől, hogy a felhívások célja a gyülekezési jog békés gyakorlásának akadályozása volt.
A rendőrség a nyomozást 2009. január 9. napján (tehát mintegy fél évvel a feljelentés után) megszüntette, mert az ő álláspontjuk szerint a feljelentésben megjelölt magatartás nem volt bűncselekmény.

A nyomozó hatóság álláspontja szerint a megjelölt cikkekben a szerzők által használt szófordulatok akár alkalmasak lehetnek arra, hogy félelemérzetet okozzanak, de nem alkalmasak arra, hogy gyűlöletre uszítsanak, így nem állapítható meg a Btk. 269.§-ban meghatározott közösség elleni izgatás bűntette.

A határozat szerint ugyanígy, a felvonuláson történt atrocitások (tojás, paradicsom és kődobálás) önmagában nem feltétlenül jelenti a gyűlölet kifejezését, illetve erőszakos magatartásnak sem tekinthető, és a bekiabálások valamint feliratokban használt kifejezések nem alkalmasak arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket olyan magas fokra lobbantsák, amelyből gyűlölet keletkezvén a társadalmi rend és béke megzavarására vezethet.

A határozat ellen panasszal éltünk.

Panaszunkban leírtuk, hogy a közösség elleni izgatás bűncselekménnyel kapcsolatban a nyomozó hatóság figyelmen kívül hagyta azt, hogy nem a véleménynyilvánítási szabadságával él, hanem gyűlöletre uszít az, aki erőszakos cselekedetre, ilyen magatartás vagy tevékenység kifejtésére hív fel, akkor, ha a veszély nem csupán feltételezett, hanem a veszélyeztetett jogok konkrétak, és az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget. A gyülekezési szabadság megsértésével kapcsolatban kifejtettük, hogy bár a mocskolódás, gyalázkodás, verbális agresszió önmagában valóban nem teszi megállapíthatóvá a bűncselekmény elkövetését, azonban amennyiben ehhez fizikai agresszió is társul, akkor az erőszak már megvalósul, illetve a tárgyak dobálásának kíséretében elhangzó mocskolódás (pl. takarodjatok!) is kimeríti a fenyegetés alkalmazását. A menet résztvevői csak azért nem sérültek meg számottevően, mert a felvonulást annak teljes útvonalán nagy létszámú rendőri erők biztosították, kizárólag nekik, és nem az erőszakos magatartást tanúsítók önmérsékletének volt köszönhető, hogy a felvonulás elért a kitűzött célpontig.

Panaszunkra a mai napig választ nem kaptunk. Miközben tehát a kormány az Alkotmány módosításában látja a gyűlöletbűncselekmények elleni hatékony fellépés eszközét, a rendőrség és az ügyészség közel egy év alatt sem volt képes a fenti ügyben dönteni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Újabb bírósági ítélet mondta ki, hogy jogsértően működött a Mediaworks, amikor a Népszabadságot bezáratta

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által indított eljárásban a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kimondta, hogy jogsértő volt a Népszabadságot bezáró Mediaworks Hungary Zrt. működése, mivel a társaság nem biztosította a munkavállalók képviseletét a társaság felügyelőbizottságában. A felügyelőbizottság volt az a szerv, amelyik a Népszabadság bezárásáról döntött.

Az idézés szabadsága

A híreszteléssel elkövetett jogsértés a magyar sajtó régóta visszatérő problémája. Az eddigi általános szabályt, vagyis hogy a média minden idézetért úgy felel, mintha saját szöveg volna, áttörni látszik egy friss, első fokú ítélet.

Első fokon nyert a szólásszabadság

Tóta W. Árpád 2013 elején részletgazdag publicisztikában kritizálta Zsiga Marcell miskolci alpolgármester vagyonosodását és az őt segítő politikai rendszert. A politikus azt gondolta helyes válaszlépésnek, hogy büntetőeljárást kezdeményez a publicista ellen. Rágalmazással vádolta a szerzőt és felfüggesztett fogházbüntetést kért rá büntetésként.