Jogegységi eljárás az alapjogokat sértő állami szervek felelősségéről
Lerontaná a Kúria tanácsa az előremutató joggyakorlatát, amely felelősségre vonhatónak tekinti a jogsértő állami szerveket. Mi azért dolgozunk továbbra is, hogy ne élvezzen immunitást az állami szereplő sem a polgárok jogainak megsértése esetén.
Fél éve adtunk hírt arról a pozitív joggyakorlati változásról, amelyben a kötelező pszichiátriai gyógykezelésnek indokolatlanul alávetett személyeknek adott egyre gyakrabban elégtételt a polgári bíróság. Az általunk vitt ügyekben elfogadta a bíróság azon érvelésünket, hogy az állami szervek jogsértése nem csak “kirívóan súlyos” esetben megállapítható és kártalanítandó, hanem minden ilyen jogsértés esetén.
Egyik jelenleg is futó, Kúria előtt folyamatban levő ügyünkben azonban a Kúria egyik ítélkező tanácsa éppen ettől a helyes joggyakorlattól kíván most eltérni, de nemcsak szűkítené az állami szervek felelőssége megállapításának lehetőségét, hanem azt akarja kimondatni a Kúria jogegységi tanácsával, hogy lényegében ez egyenesen kizárt. Azt akarja elérni az indítvány, hogy a jogsértő állami szerv (jelen esetben bírósági szerv) ne lehessen személyiségi jogi perben felelősségre vonható a megállapítottan jogsértő döntésből fakadó személyiségi jogsértésért.
A Kúria tanácsának jogegységi eljárást kezdeményező indítványa itt olvasható.
A kúriai kezdeményezésre adott válaszunkban kifejtettük, hogy alkotmányos keretek között megengedhetetlen, hogy az állami szervek mentesüljenek a felelősség alól a polgárok alapjogainak megsértése esetén. Az állami szerveknek, akár a bírói szerveknek is felelniük kell az elhibázott döntésükkel előidézett személyiségi jogsértésekért. Erre egyébként a releváns hazai törvények is lehetőséget adnak (Ptk. 2:43.§), és az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlata is egységes ekörben, rendre megállapítja a pszichiátrián jogellenesen fogvatartott személyes személyes szabadságának sérelmét, és hogy ezért igazságos kártérítés jár a sérelmet szenvedettnek.
