Az érintett civil aktivisták – akik se pártokhoz nem kötődnek, se más szervezetben nem töltenek be vezető szerepet – a túlóratörvény elleni tüntetések előkészítésében vettek részt 2018 decemberében. Az Origo megszerezte és közzétette a demonstrációt előkészítő beszélgetés jelenléti ívét, a rajta szereplő szervezőket pedig titkos, „sorosista” összeesküvés résztvevőinek állította be. Ilyen szövegkörnyezetben hozták nyilvánosságra a TASZ ügyfeleinek neveit és egyikük szakszervezeti tagságának tényét – utóbbi ráadásul különösen védett személyes adat.
Az aktivisták ügyét azért vállalta el a TASZ, mert megengedhetetlen, hogy közszereplőnek nem minősülő emberek személyes adatait listaszerűen, megfélemlítő kontextusban hozzák nyilvánosságra. Bár a nyilvánosságnak joga van tudni, hogy pontosan kik egy tüntetés szervezői, ez értelemszerűen nem jelenti azt, hogy valamennyi, a tüntetés során segítő közreműködő neve a nyilvánosságra tartozna, a főszervező neve pedig mindenképpen kiderül a rendőrségnek adott bejelentésből. Az előkészítésben résztvevők ilyen pellengérre állítása megfélemlítő, ami csak arra alkalmas, hogy a későbbiekben visszatartson másokat a kormánykritikus fellépéstől.
A jogellenes adatkezelés miatt indított perben a bíróság mindenben igazat adott a TASZ-nak és ügyfeleinek: a személyes adatok jogosulatlan kezelése miatt az Origo köteles bocsánatot kérni, az aktivisták adatait törölni, a jogsértést tényét saját felületén közölni, valamint sérelemdíjat fizetni.
„Az Origo jogsértő eljárásának – azon kívül, hogy sérti a konkrét érintettek jogait – nyilvánvalóan az is a célja volt, hogy egyértelművé tegye: nem lehet megtorlás nélkül kormánykritikus megmozdulásokat szervezni. A kormánymédia lényegében a személyes adatokkal való visszaéléssel próbálja elriasztani az állampolgárokat az aktív közéleti részvételtől” – nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogásza.