Jogellenesen állította pellengérre a TASZ ügyfeleit az Origo

Első fokon pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) két ügyfele az Origóval szemben. A propagandalapot bocsánatkérésre és sérelemdíj fizetésére kötelezte a bíróság, mert jogosulatlanul hozta nyilvánosságra a két civil aktivista nevét egy belső felhasználásra szánt jelenléti íven.

Az érintett civil aktivisták – akik se pártokhoz nem kötődnek, se más szervezetben nem töltenek be vezető szerepet – a túlóratörvény elleni tüntetések előkészítésében vettek részt 2018 decemberében. Az Origo megszerezte és közzétette a demonstrációt előkészítő beszélgetés jelenléti ívét, a rajta szereplő szervezőket pedig titkos, „sorosista” összeesküvés résztvevőinek állította be. Ilyen szövegkörnyezetben hozták nyilvánosságra a TASZ ügyfeleinek neveit és egyikük szakszervezeti tagságának tényét – utóbbi ráadásul különösen védett személyes adat.

Az aktivisták ügyét azért vállalta el a TASZ, mert megengedhetetlen, hogy közszereplőnek nem minősülő emberek személyes adatait listaszerűen, megfélemlítő kontextusban hozzák nyilvánosságra. Bár a nyilvánosságnak joga van tudni, hogy pontosan kik egy tüntetés szervezői, ez értelemszerűen nem jelenti azt, hogy valamennyi, a tüntetés során segítő közreműködő neve a nyilvánosságra tartozna, a főszervező neve pedig mindenképpen kiderül a rendőrségnek adott bejelentésből. Az előkészítésben résztvevők ilyen pellengérre állítása megfélemlítő, ami csak arra alkalmas, hogy a későbbiekben visszatartson másokat a kormánykritikus fellépéstől.

A jogellenes adatkezelés miatt indított perben a bíróság mindenben igazat adott a TASZ-nak és ügyfeleinek: a személyes adatok jogosulatlan kezelése miatt az Origo köteles bocsánatot kérni, az aktivisták adatait törölni, a jogsértést tényét saját felületén közölni, valamint sérelemdíjat fizetni.

„Az Origo jogsértő eljárásának – azon kívül, hogy sérti a konkrét érintettek jogait – nyilvánvalóan az is a célja volt, hogy egyértelművé tegye: nem lehet megtorlás nélkül kormánykritikus megmozdulásokat szervezni. A kormánymédia lényegében a személyes adatokkal való visszaéléssel próbálja elriasztani az állampolgárokat az aktív közéleti részvételtől” – nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogásza.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Másodfokú ítélet született a Sándor-palotánál vízfestékkel tiltakozó aktivisták ügyében

Gulyás Márton és Varga Gergely 2017 áprilisában egy spontán demonstráción a Sándor-palota előtt tiltakoztak az ellen, hogy Áder János aláírta a CEU működését ellehetetlenítő törvényt. Véleményüket úgy fejezték ki, hogy vízfestékkel próbálták megdobni a köztársasági elnöknek otthont adó Sándor-palota épületét. A figyelemfelhívó akció részben sikerült, az épületet néhány négyzetcentiméter nagyságú narancssárga, lemosható vízfesték érte, a festék többi része a földön landolt. Nincs ok az örömre a másodfokú ítélet miatt.

Akkor sem bírságolható meg egy spontán tüntető, ha lelép a járdáról

Három ügyben is megszüntette a bíróság diáktüntető ügyfeleink ellen folyó szabálysértési eljárást. A rendőrség eredetileg azért büntette meg a tüntetőket, mert még 2018 márciusában egy bejelentett tüntetés után továbbvonultak a tömeggel, és eközben az úttestre léptek. A rendőrség szerint ezzel megsértették a KRESZ szabályait, amiért 30 000 Ft szabálysértési bírságot kellett volna fizetniük.

A Ligetvédők védelme

  • A Ligetvédők a Városligetet védik attól, hogy a kormányzat ott építsen múzeumi negyedet –folyamatos helyszíni jelenléttel, erőszakmentes tiltakozó akciókkal, a polgári engedetlenség eszközeivel.
  • Békés gyülekezéshez való alkotmányos joguk gyakorlását a rendőrség rendszeresen korlátozza, úgyhogy ők is védelemre szorulnak: ők jogvédelemre.
  • A tiltakozáshoz való jogukat a TASZ védi.