Jogellenesen állította pellengérre a TASZ ügyfeleit az Origo

Első fokon pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) két ügyfele az Origóval szemben. A propagandalapot bocsánatkérésre és sérelemdíj fizetésére kötelezte a bíróság, mert jogosulatlanul hozta nyilvánosságra a két civil aktivista nevét egy belső felhasználásra szánt jelenléti íven.

Az érintett civil aktivisták – akik se pártokhoz nem kötődnek, se más szervezetben nem töltenek be vezető szerepet – a túlóratörvény elleni tüntetések előkészítésében vettek részt 2018 decemberében. Az Origo megszerezte és közzétette a demonstrációt előkészítő beszélgetés jelenléti ívét, a rajta szereplő szervezőket pedig titkos, „sorosista” összeesküvés résztvevőinek állította be. Ilyen szövegkörnyezetben hozták nyilvánosságra a TASZ ügyfeleinek neveit és egyikük szakszervezeti tagságának tényét – utóbbi ráadásul különösen védett személyes adat.

Az aktivisták ügyét azért vállalta el a TASZ, mert megengedhetetlen, hogy közszereplőnek nem minősülő emberek személyes adatait listaszerűen, megfélemlítő kontextusban hozzák nyilvánosságra. Bár a nyilvánosságnak joga van tudni, hogy pontosan kik egy tüntetés szervezői, ez értelemszerűen nem jelenti azt, hogy valamennyi, a tüntetés során segítő közreműködő neve a nyilvánosságra tartozna, a főszervező neve pedig mindenképpen kiderül a rendőrségnek adott bejelentésből. Az előkészítésben résztvevők ilyen pellengérre állítása megfélemlítő, ami csak arra alkalmas, hogy a későbbiekben visszatartson másokat a kormánykritikus fellépéstől.

A jogellenes adatkezelés miatt indított perben a bíróság mindenben igazat adott a TASZ-nak és ügyfeleinek: a személyes adatok jogosulatlan kezelése miatt az Origo köteles bocsánatot kérni, az aktivisták adatait törölni, a jogsértést tényét saját felületén közölni, valamint sérelemdíjat fizetni.

„Az Origo jogsértő eljárásának – azon kívül, hogy sérti a konkrét érintettek jogait – nyilvánvalóan az is a célja volt, hogy egyértelművé tegye: nem lehet megtorlás nélkül kormánykritikus megmozdulásokat szervezni. A kormánymédia lényegében a személyes adatokkal való visszaéléssel próbálja elriasztani az állampolgárokat az aktív közéleti részvételtől” – nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogásza.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bírósági eljárásban támadjuk a gyülekezési törvény új szabályát

A szombathelyi rendőrség szabálysértési eljárásban 100 000 Ft-os pénzbírságot szabott ki egy tüntetés szervezőjére, mert nem tartott be egy határidőt, amit az új gyülekezési törvény vezetett be: hamarabb hirdette meg a tüntetését, mint hogy a rendőrség döntött volna a bejelentéséről. Álláspontunk szerint ez a határidő sérti a gyülekezési szabadságot, ezért azt kérjük az ügyben eljáró bíróságtól, hogy kezdeményezze annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

Az ’56-os megemlékezéssel kapcsolatos állami feladatokról és azok elmulasztásáról

Jogsértő az, hogy a forradalom hivatalos, állami megünneplésére nem engedtek be minden állampolgárt, hanem egyeseket vélt véleményük miatt kizártak, míg másokat nem védtek meg akkor, amikor a véleménynyilvánításuk miatt atrocitások érték őket a tömegben. Hiába magáncég volt megbízva a rendezvény biztosítási feladataival, a rendőrség kötelességeit ez nem teszi zárójelbe, felelőssége nem hagyható figyelmen kívül.

Miért kell a kormánynak extra felhatalmazás a terrorveszélyre hivatkozva?

A kormányzat egy felhatalmazási törvénnyel lehetővé tenné, hogy a „terrorveszély-helyzetre” való önkényes hivatkozással különleges jogrendet vezessen be. A TASZ szerint ilyen szabályok megalkotására csak nagyon alapos ténybeli indokok alapján és további szigorú feltételek mellett van alkotmányos lehetőség, amelyek jelenleg nem állnak fenn.