Jogerős: fizetnie kell a Figyelőnek a civilek listázása miatt

Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a kormánypárti hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik kiálltak magukért és bírósághoz fordultak.

A Figyelő 2018 tavaszán megjelent, civileket listázó botrányos cikke után a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közösen ajánlott képviseletet az abban szerepeltetett érintetteknek. A felhívásra ketten jelentkeztek, akik úgy gondolták: sérti személyiségi jogaikat, hogy “idegen, gonosz hatalmak” zsoldosaként állítják be őket. Már az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy első ránézésre is jogsértő a cikk tartalma, amely a civileket Soros György akaratának végrehajtójaként állította be. A Figyelő többek között azzal próbált védekezni, hogy a lapot perelő civilek nem igazolták, hogy személyük azonos a cikkben szereplőkkel, valamint hivatkozott a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságára.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla lényegében helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. Mivel a Figyelő időközben betagozódott a csaknem félezer kiadványt összefogó kormánypárti médiaalapítványba (KESMA), így a kiadó jogutódjaként a Mediaworks Zrt.-nek kell megfizetnie 500-500 ezer forint sérelemdíjat a két listázott civil számára. Emellett közzé kell tenni a Figyelőben, hogy a jogerős ítélet milyen jogsértést állapított meg.

A bíróság megállapította, hogy az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására, aminek hátrányos következményeit a magánéletükben tapasztalták. A sajtószabadság nem terjed ki a közéleti vitában részt nem vevő személyekre vonatkozó, valótlan tartalmú megbélyegzésre. Az ítélőtábla rámutatott: a sajtó írhat arról például, hogy milyen szervezetek részesültek a Nyílt Társadalom Alapítvány pénzügyi támogatásaiban, de ahhoz nincs joga, hogy a szervezetekben dolgozó, közéleti vitákban részt nem vevő felperesek nevét közölje, és róluk teljesen valótlan összefüggéseket közöljön.

A két felperest Nehéz-Posony Kata, a TASZ ügyvédje és Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte.

„A jogerős ítélet megerősítette, hogy a hatalmat szolgáló propaganda nem bélyegezhet meg közszereplőnek nem minősülő civileket önálló akarattal nem rendelkező zsoldosokként. Az ilyen lejáratás ellen fel lehet, és fel is kell lépni” – jelentette ki Nehéz-Posony Kata.

„Az ítélet azt is bizonyítja, hogy politikailag érzékeny ügyben továbbra is van Magyarországon független, szakmai alapokon nyugvó bíráskodás. Ahogyan azt is világossá tette, hogy bármilyen ténybeli alap nélkül senkit nem lehet a magyar nemzet ellen dolgozó zsoldosnak titulálni. Akkor sem, ha a kormány egyes tagjai így gondolkodnak a velük egyet nem értőkről” – közölte Tóth Balázs.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.

Abszurd ítélet a bíróságon: a turisták miatt tilos festéket dobálni

Alapjogsértő ítélet született ma Varga Gergő és Gulyás Márton büntetőügyében. A büntetőbíróság több száz óra közérdekű munkára büntette ügyfelünket és társát, mert az ítélet szerint garázdaságot és rongálást követtek el. A formabontó, meghökkentő véleménynyilvánítás önmagában nem bűncselekmény, a büntetőjog szabályait nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az ítélet ellen fellebezünk.

Felemás döntést hozott az Alkotmánybíróság

Jogállami döntést hozott az Alkotmánybíróság azzal, hogy megsemmisítette a büntető törvénykönyvnek az önkényuralmi jelképek használatát szankcionáló tényállását. A TASZ üdvözli a döntést, mert a szimbolikus beszéd büntetőjogi tilalmát a politikai beszéd szükségtelen korlátozásának tartja. Ugyanakkor a megsemmisítés indokai nem adnak okot a megnyugvásra.