Jogerősen elítélték a romák elleni sorozatgyilkosság valamennyi vádlottját

2016. január 12-én hozott döntésével a Kúria helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla II. fokú ítéletét, ezzel jogerősen megállapította a vádlottak bűnösségét a 2008-2009-ben rasszista indítékkal elkövetett gyilkosságok miatt. 

A IV. rendű vádlottal szemben, aki két gyilkossághoz asszisztált sofőrként, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítélete jogerőre emelkedett, így ő már 2015 májusa óta jogerősen tölti 13 évi fegyházbüntetését. Az I.,II., és III., rendű vádlottak azok, akik a másfél éven át kistelepüléseken élő romák ellen elkövetett brutális cselekményekben végig, közösen részt vettek. Az ő bűnösségükről döntött most jogerősen a Kúria azzal, hogy helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla 2015. májusában hozott ítéletét.

Bár azzal, hogy helyben hagyta a korábbi döntést, kimondta a Kúria azt is, hogy a gyilkosságokat aljas indokból, vagyis rasszista indítékkal követték el, azt mégis sajnálatosnak gondoljuk, hogy a legfőbb bírói testület szóbeli indokolásában – szemben a korábban eljárt bíróságokkal- nem fektetett hangsúlyt a rasszista indíték hangsúlyozására, elítélésére. A bírósági tárgyaláson ugyanis – a vártaknak megfelelően – óriási sajtóérdeklődés volt, így a rasszizmussal szembeni kiállással a Kúria üzenhetett volna az egész társadalomnak, ezt a lehetőséget azonban elmulasztotta. A ’roma’, ’cigányellenes’, ’rasszista’ szavak nem hangzottak el az ítélet kihirdetése során. Pusztán azzal utalt az aljas indokra a tanácselnök, hogy azt mondta: a vádlottak elvetemültségére és különös társadalomra veszélyességére tekintettel indokolt a tényleges életfogytiglani büntetés.

Emiatt fel kell idézzük az Ítélőtábla szóbeli indokolását, amely szerint: a sértettek személye az elkövetők számára teljesen közömbös volt, kizárólag a származásuk miatt választották ki őket, és támadtak életükre. A vádlottak azért érdemlik a legsúlyosabb büntetést, mert azzal a céllal szerveződtek, hogy a roma kisebbség ellen brutális, élet elleni bűncselekményeket hajtsanak végre. A társadalom felé pedig az ítélettel az Ítélőtábla azt üzenete, hogy a rasszista indítékból elkövetett élet elleni bűncslekemények a legsúlyosabb büntetés kiszabását vonhatják maguk után.

És érdemes felidéznünk az elsőfokú bíróság ítélethirdetését is, amiről ezt írtuk. A tanácsvezető bíró hangsúlyozta, hogy erkölcsileg megengedhetetlen, és emiatt súlyosabban minősül, ha valakiket akár cigány, akár más nemzetiséghez tartozásuk miatt ér erőszak. A bíróság indokolása alapján az elítéltek előéletéből megállapítható, hogy személyiségükbe mélyen beivódott a kirekesztő gondolkodásmód. Az elkövetők célja a cigány etnikumhoz tartozók megrendszabályozása, megfélemlítése volt. Az elsőfokú bíróság tehát  – a nemzetközi emberi jogi elvárásoknak megfelelően - kellő hangsúlyt fektetett ítéletének indokolásában a cigány emberek elleni támadás-sorozat rasszista indítékára, ezzel elsőfokon megtette a tőle elvárhatót a magyarországi cigányok kirekesztése ellen.

A Kúria egyébként – a vádlottak és védők eljárási szabálysértésekre hivatkozó, hatályon kívül helyezést célzó fellebbezéseikre reagálva – megállapította, hogy az ügyben született elsőfokú ítélet indokolása szokatlanul alapos és részletes, és az elsőfokú bíróság pótolta azokat az eljárási hibákat, amelyeket a nyomozó hatóságok a nyomozás során valóban elkövettek, de amelyek így nem vezethettek a figyelembe vett bizonyítékok törvényességének megkérdőjelezéséhez.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Brutális kényszervallatás eltussolása miatt ítélte el a magyar államot a strasbourgi bíróság

Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.

Nincs olyan anya, aki be tudná pótolni ezeket az elvesztett éveket

Fél éve, március végén hírt adtunk róla, hogy Bence két éves korában végre hazakerült a szüleihez. Mint akkor megírtuk, a kisbaba születésekor azért nem kerülhetett haza, mert a helyi védőnő hónapokkal korábban jelezte a kórház számára: „Az asszonynak minden gyermeke átmeneti nevelésben van. Irreális lenne az újszülött kórházból való távozása az anyával együtt.”

A szegregációra feljogosító rendelettervezet az állam világnézeti semlegességét is sérti

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) véleményezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) készülő rendelettervezetét, amely a szegregáció lehetőségét teremti meg. A Minisztériumnak megküldött álláspontunk szerint a világnézeti meggyőződésen alapuló szegregáció három okból is jogellenes: sérti az állam világnézeti semlegességét; alapjogok gyakorlása illetve alkotmányos értékek érvényre juttatása érdekében szükségtelen, valamint nem biztosítható az önkéntessége.