Jogerősen elítélték a romák elleni sorozatgyilkosság valamennyi vádlottját

2016. január 12-én hozott döntésével a Kúria helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla II. fokú ítéletét, ezzel jogerősen megállapította a vádlottak bűnösségét a 2008-2009-ben rasszista indítékkal elkövetett gyilkosságok miatt. 

A IV. rendű vádlottal szemben, aki két gyilkossághoz asszisztált sofőrként, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítélete jogerőre emelkedett, így ő már 2015 májusa óta jogerősen tölti 13 évi fegyházbüntetését. Az I.,II., és III., rendű vádlottak azok, akik a másfél éven át kistelepüléseken élő romák ellen elkövetett brutális cselekményekben végig, közösen részt vettek. Az ő bűnösségükről döntött most jogerősen a Kúria azzal, hogy helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla 2015. májusában hozott ítéletét.

Bár azzal, hogy helyben hagyta a korábbi döntést, kimondta a Kúria azt is, hogy a gyilkosságokat aljas indokból, vagyis rasszista indítékkal követték el, azt mégis sajnálatosnak gondoljuk, hogy a legfőbb bírói testület szóbeli indokolásában – szemben a korábban eljárt bíróságokkal- nem fektetett hangsúlyt a rasszista indíték hangsúlyozására, elítélésére. A bírósági tárgyaláson ugyanis – a vártaknak megfelelően – óriási sajtóérdeklődés volt, így a rasszizmussal szembeni kiállással a Kúria üzenhetett volna az egész társadalomnak, ezt a lehetőséget azonban elmulasztotta. A ’roma’, ’cigányellenes’, ’rasszista’ szavak nem hangzottak el az ítélet kihirdetése során. Pusztán azzal utalt az aljas indokra a tanácselnök, hogy azt mondta: a vádlottak elvetemültségére és különös társadalomra veszélyességére tekintettel indokolt a tényleges életfogytiglani büntetés.

Emiatt fel kell idézzük az Ítélőtábla szóbeli indokolását, amely szerint: a sértettek személye az elkövetők számára teljesen közömbös volt, kizárólag a származásuk miatt választották ki őket, és támadtak életükre. A vádlottak azért érdemlik a legsúlyosabb büntetést, mert azzal a céllal szerveződtek, hogy a roma kisebbség ellen brutális, élet elleni bűncselekményeket hajtsanak végre. A társadalom felé pedig az ítélettel az Ítélőtábla azt üzenete, hogy a rasszista indítékból elkövetett élet elleni bűncslekemények a legsúlyosabb büntetés kiszabását vonhatják maguk után.

És érdemes felidéznünk az elsőfokú bíróság ítélethirdetését is, amiről ezt írtuk. A tanácsvezető bíró hangsúlyozta, hogy erkölcsileg megengedhetetlen, és emiatt súlyosabban minősül, ha valakiket akár cigány, akár más nemzetiséghez tartozásuk miatt ér erőszak. A bíróság indokolása alapján az elítéltek előéletéből megállapítható, hogy személyiségükbe mélyen beivódott a kirekesztő gondolkodásmód. Az elkövetők célja a cigány etnikumhoz tartozók megrendszabályozása, megfélemlítése volt. Az elsőfokú bíróság tehát  – a nemzetközi emberi jogi elvárásoknak megfelelően - kellő hangsúlyt fektetett ítéletének indokolásában a cigány emberek elleni támadás-sorozat rasszista indítékára, ezzel elsőfokon megtette a tőle elvárhatót a magyarországi cigányok kirekesztése ellen.

A Kúria egyébként – a vádlottak és védők eljárási szabálysértésekre hivatkozó, hatályon kívül helyezést célzó fellebbezéseikre reagálva – megállapította, hogy az ügyben született elsőfokú ítélet indokolása szokatlanul alapos és részletes, és az elsőfokú bíróság pótolta azokat az eljárási hibákat, amelyeket a nyomozó hatóságok a nyomozás során valóban elkövettek, de amelyek így nem vezethettek a figyelembe vett bizonyítékok törvényességének megkérdőjelezéséhez.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Félév után reagált az EMMI, de választ továbbra sem kaptunk

2016. év végén a Parlament elfogadta a Gyermekvédelmi törvény azon módosítását, aminek értelmében súlyos veszélyeztetésnek minősül, így akár a gyermek családból kiemeléséhez is vezethet, ha a szülőt a gyermekorvos, a védőnő, a pedagógus vagy az óvónő nem találja kellően együttműködőnek. Ezért - öt hónappal ezelőtt - nyílt levélben fordultunk Czibere Károly államtitkár úrhoz, kérve, hogy azonnal készüljön el a törvénymódosítás szövegét pontosító, garanciális módszertani anyag. Kértük azt is, hogy annak elkészítésébe vonják be végre a civil szakmai szervezeteket. Tavalyi levelünkre most kaptunk választ, de a Tárca érdemben nem reagált kérésünkre.

Kutatási eredmények Miskolc két belvárosi szegregátumáról

A TASZ megbízásából készült szociológiai kutatás feltárja Miskolc két belvárosi, várhatóan a közeljövőben felszámolásra kerülő szegregátuma lakóinak kilátástalan életkörülményeit és az önkormányzat által koordinált összevont hatósági razziák lakosságra gyakorolt hatását.

Az ombudsman szerint is súlyosan sérti a szegregátumok lakóinak jogait a Miskolci Önkormányzat

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) üdvözlik az alapvető jogok biztosának és nemzetiségi helyettesének a mai napon nyilvánosságra hozott jelentését, amelyben súlyos alapjogi visszásságokat állapítanak meg a Miskolci Önkormányzat rendészeti szerve által koordinált hatósági ellenőrzések, az önkormányzat által alkotott bizonyos rendeleti szabályok, egyes környező településeken elfogadott úgynevezett kiszorítós rendeletek és a számozott utcákban zajló kilakoltatási gyakorlat kapcsán. Midezen gyakorlatok és jogszabályok a mélyszegénységben élő, többségében roma lakosság alapjogait sértik.