Jogerősen elítélték a romák elleni sorozatgyilkosság valamennyi vádlottját

2016. január 12-én hozott döntésével a Kúria helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla II. fokú ítéletét, ezzel jogerősen megállapította a vádlottak bűnösségét a 2008-2009-ben rasszista indítékkal elkövetett gyilkosságok miatt. 

A IV. rendű vádlottal szemben, aki két gyilkossághoz asszisztált sofőrként, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítélete jogerőre emelkedett, így ő már 2015 májusa óta jogerősen tölti 13 évi fegyházbüntetését. Az I.,II., és III., rendű vádlottak azok, akik a másfél éven át kistelepüléseken élő romák ellen elkövetett brutális cselekményekben végig, közösen részt vettek. Az ő bűnösségükről döntött most jogerősen a Kúria azzal, hogy helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla 2015. májusában hozott ítéletét.

Bár azzal, hogy helyben hagyta a korábbi döntést, kimondta a Kúria azt is, hogy a gyilkosságokat aljas indokból, vagyis rasszista indítékkal követték el, azt mégis sajnálatosnak gondoljuk, hogy a legfőbb bírói testület szóbeli indokolásában – szemben a korábban eljárt bíróságokkal- nem fektetett hangsúlyt a rasszista indíték hangsúlyozására, elítélésére. A bírósági tárgyaláson ugyanis – a vártaknak megfelelően – óriási sajtóérdeklődés volt, így a rasszizmussal szembeni kiállással a Kúria üzenhetett volna az egész társadalomnak, ezt a lehetőséget azonban elmulasztotta. A ’roma’, ’cigányellenes’, ’rasszista’ szavak nem hangzottak el az ítélet kihirdetése során. Pusztán azzal utalt az aljas indokra a tanácselnök, hogy azt mondta: a vádlottak elvetemültségére és különös társadalomra veszélyességére tekintettel indokolt a tényleges életfogytiglani büntetés.

Emiatt fel kell idézzük az Ítélőtábla szóbeli indokolását, amely szerint: a sértettek személye az elkövetők számára teljesen közömbös volt, kizárólag a származásuk miatt választották ki őket, és támadtak életükre. A vádlottak azért érdemlik a legsúlyosabb büntetést, mert azzal a céllal szerveződtek, hogy a roma kisebbség ellen brutális, élet elleni bűncselekményeket hajtsanak végre. A társadalom felé pedig az ítélettel az Ítélőtábla azt üzenete, hogy a rasszista indítékból elkövetett élet elleni bűncslekemények a legsúlyosabb büntetés kiszabását vonhatják maguk után.

És érdemes felidéznünk az elsőfokú bíróság ítélethirdetését is, amiről ezt írtuk. A tanácsvezető bíró hangsúlyozta, hogy erkölcsileg megengedhetetlen, és emiatt súlyosabban minősül, ha valakiket akár cigány, akár más nemzetiséghez tartozásuk miatt ér erőszak. A bíróság indokolása alapján az elítéltek előéletéből megállapítható, hogy személyiségükbe mélyen beivódott a kirekesztő gondolkodásmód. Az elkövetők célja a cigány etnikumhoz tartozók megrendszabályozása, megfélemlítése volt. Az elsőfokú bíróság tehát  – a nemzetközi emberi jogi elvárásoknak megfelelően - kellő hangsúlyt fektetett ítéletének indokolásában a cigány emberek elleni támadás-sorozat rasszista indítékára, ezzel elsőfokon megtette a tőle elvárhatót a magyarországi cigányok kirekesztése ellen.

A Kúria egyébként – a vádlottak és védők eljárási szabálysértésekre hivatkozó, hatályon kívül helyezést célzó fellebbezéseikre reagálva – megállapította, hogy az ügyben született elsőfokú ítélet indokolása szokatlanul alapos és részletes, és az elsőfokú bíróság pótolta azokat az eljárási hibákat, amelyeket a nyomozó hatóságok a nyomozás során valóban elkövettek, de amelyek így nem vezethettek a figyelembe vett bizonyítékok törvényességének megkérdőjelezéséhez.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Anyák napján - távol a gyerekedtől

Május első vasárnapján az anyákat ünnepeljük – de mit ünnepelhetnek ilyenkor azok a szülők, akiktől a szegénység miatt szakították el a gyerekeiket? A Város Mindenkié (AVM), a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Utcajogász Egyesület kisfilmje három olyan édesanyát mutat be, akik évek óta keményen küzdenek, hogy visszaszerezzék gyermekeiket.

Gyöngyöspata per: az alapjogi bíráskodástól az alapjogok kifordításáig II.

Blogsorozatunk tárgya a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéletek összehasoníltása. Az előző részből kiderült, hogy míg az Egri Törvényszék alapjogi megközelítéssel eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a rendőrség mulasztásai az etnikai megfélemlítéssel szemben a helyi romák egyenlő emberi méltósághoz való jogát sértette, addig a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla teljességgel mellőzve az alapjogi megközelítést éppen az ellenkező következtetésre jutott.  A mostani részből kiderül, hogy hogyan fordította ki az alapjogvédelmet a debreceni bíróság, és hogyan feledkezett meg az ügyben kardinális precedensnek számító Gárda-ítéletről.

A Kúria előtt a sátoraljaújhelyi kiszorítós rendelet

A Kormányhivatal tájékoztatta szervezetünket, hogy a Kúriától kérte a sátoraljaújhelyi rendelet megsemmisítését, miután a képviselő-testület a Kormányhivatal törvényességi felhívása ellenére nem volt hajlandó változtatni a kirívóan jogsértő szabályozáson.