Jogfosztást konzervál az új Ptk.

A társadalmi egyeztetés alatt álló új Polgári Törvénykönyv ugyan változtat a terminológián: cselekvőképességet kizáró gondnokság helyett „teljesen korlátozó” névre kereszteli ugyanazt, ez azonban a civilek szerint a jogintézmény tarthatatlanságán mit sem változtat. A „Kizáró/teljesen korlátozó gondnokság létjogosultsága az Új Ptk. Javaslatban” címmel tartott kerekasztal beszélgetésen a Civil Caucust az Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Mental Disability Advocacy Center és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai képviselték. 

 

„Én olyan emberek érdekeit érvényesítem, akik nem tudják hallatni a hangjukat, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének igényeik, vágyaik. Nem lehet a fejük fölött dönteni, mintha tárgyak lennének” – hangsúlyozta Bercse László, érintett közösségi érdekképviselő. 

 

Gombos Gábor, az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsági tagja ismertette a Bizottság eddigi állásfoglalásait a cselekvőképességgel és a kizáró gondnoksággal kapcsolatban. A Civil Caucus részéről is elhangzott, sem a javaslat előkészítésének menete, a civilekkel való egyeztetés módja, sem a gondnoksági szabályozás tartalma nem felel meg az Egyezmény által előírtaknak, valamint a kizáró gondnokság nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel sem. A civil résztvevők megfogalmazták, hogy Magyarország ismételt elmarasztalásra számíthat, amennyiben fenntartja a súlyos jogfosztás rendszerét. 

 

Dr. Kapócs Gábor, a szentgotthárdi pszichiátriai betegek intézményének vezetője, hangsúlyozta, hogy az eddigiekben a bíróságok azért alkalmazták az esetek döntő többségében a kizáró gondnokságot, mert egy sokszor megalapozatlan, akár évtizedekkel azelőtti diagnózis alapján ez tűnt a legegyszerűbbnek, azaz a gyakorlat a legkisebb ellenállás felé ment. 

 

A civilek felhívták a figyelmet: nincs olyan ember, akinek valóban csak úgy lehetne szolgálni a védelmét, hogy kizárjuk csaknem minden személyes vagy vagyoni kérdésben való döntésből. Ha esetleges fogyatékosságtól függetlenül minden ember megkapja a számára szükséges segítséget, akkor a kizáró gondnokság meghaladott jogfosztó intézményére nincs szükség. A külföldön jól ismert támogatott döntéshozatal – amely a civilek szerint hiányosan ugyan, de szerepel a tervezetben – képes valós alternatívát nyújtani. 

 

A szervezetek további egyeztetéseket szeretnének a KIM-mel, mert úgy látják, hogy a kizáró gondnokság ellen szóló érvekeit és gyakorlati tapasztalataikat a tervezetet kidolgozó jogászprofesszorok nem fontolták meg érdemben.

 

Az Autisták Országos Szövetsége, Bugarszki Zsolt, a Civil Érdekvédelmi Hálózat a Fogyatékos Embereknek Szolgáltatást Nyújtó Civil Szervezetekért Egyesület, a Kézenfogva Alapítvány, a Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány, a Mental Disability Advocacy Center, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és a TASZ közös véleménye a új Ptk. tervezetének gondnoksági szabályairól elolvasható itt.