Jogfosztást konzervál az új Ptk.

A civilek teljesen eltörölnék a cselekvőképességet kizáró gondnokságot, többek között azért, mert az súlyosan sérti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. Az új Polgári Törvénykönyv gondnoksági szabályozásáról egyeztetett tegnap a tervezet előkészítésért felelős Dr. Székely László miniszteri biztos és Dr. Kőrös András bíró az érintett szervezeteket tömörítő Civil Caucus-szal az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában.

A társadalmi egyeztetés alatt álló új Polgári Törvénykönyv ugyan változtat a terminológián: cselekvőképességet kizáró gondnokság helyett „teljesen korlátozó” névre kereszteli ugyanazt, ez azonban a civilek szerint a jogintézmény tarthatatlanságán mit sem változtat. A „Kizáró/teljesen korlátozó gondnokság létjogosultsága az Új Ptk. Javaslatban” címmel tartott kerekasztal beszélgetésen a Civil Caucust az Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Mental Disability Advocacy Center és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai képviselték. 
„Én olyan emberek érdekeit érvényesítem, akik nem tudják hallatni a hangjukat, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének igényeik, vágyaik. Nem lehet a fejük fölött dönteni, mintha tárgyak lennének” – hangsúlyozta Bercse László, érintett közösségi érdekképviselő. 
Gombos Gábor, az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsági tagja ismertette a Bizottság eddigi állásfoglalásait a cselekvőképességgel és a kizáró gondnoksággal kapcsolatban. A Civil Caucus részéről is elhangzott, sem a javaslat előkészítésének menete, a civilekkel való egyeztetés módja, sem a gondnoksági szabályozás tartalma nem felel meg az Egyezmény által előírtaknak, valamint a kizáró gondnokság nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel sem. A civil résztvevők megfogalmazták, hogy Magyarország ismételt elmarasztalásra számíthat, amennyiben fenntartja a súlyos jogfosztás rendszerét. 
Dr. Kapócs Gábor, a szentgotthárdi pszichiátriai betegek intézményének vezetője, hangsúlyozta, hogy az eddigiekben a bíróságok azért alkalmazták az esetek döntő többségében a kizáró gondnokságot, mert egy sokszor megalapozatlan, akár évtizedekkel azelőtti diagnózis alapján ez tűnt a legegyszerűbbnek, azaz a gyakorlat a legkisebb ellenállás felé ment. 
A civilek felhívták a figyelmet: nincs olyan ember, akinek valóban csak úgy lehetne szolgálni a védelmét, hogy kizárjuk csaknem minden személyes vagy vagyoni kérdésben való döntésből. Ha esetleges fogyatékosságtól függetlenül minden ember megkapja a számára szükséges segítséget, akkor a kizáró gondnokság meghaladott jogfosztó intézményére nincs szükség. A külföldön jól ismert támogatott döntéshozatal – amely a civilek szerint hiányosan ugyan, de szerepel a tervezetben – képes valós alternatívát nyújtani. 
A szervezetek további egyeztetéseket szeretnének a KIM-mel, mert úgy látják, hogy a kizáró gondnokság ellen szóló érvekeit és gyakorlati tapasztalataikat a tervezetet kidolgozó jogászprofesszorok nem fontolták meg érdemben.
Az Autisták Országos Szövetsége, Bugarszki Zsolt, a Civil Érdekvédelmi Hálózat a Fogyatékos Embereknek Szolgáltatást Nyújtó Civil Szervezetekért Egyesület, a Kézenfogva Alapítvány, a Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány, a Mental Disability Advocacy Center, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és a TASZ közös véleménye a új Ptk. tervezetének gondnoksági szabályairól elolvasható itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A mozgáskorlátozottak és az idősek választójogát támadja a kormány

A személyes megjelenéshez kötött választási regisztráció előre nem látható nagyságú tömeg számára teheti lehetetlenné, hogy éljen választójogával. Az idősek, mozgáskorlátozottak, várandós anyák is csak akkor kérhetnek mozgóurnát, ha már előtte túlestek a személyes megjelenést követelő feliratkozáson.

Választójogot minden fogyatékos állampolgárnak!

Elismerésre vár a gondnokolt állampolgárok választójoga. A korlátozás miatt Magyarországot elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága, ezért a kormánynak változtatnia kell a jogsértő helyzeten. Az új Alaptörvényból kirajzolódó megoldást elemzi a Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány és a TASZ közös filmje.

Csak az okosak szavazhatnak? (az Index.hu filmje)

Magyarországon 50 ezer gondnokság alá helyezett személy él. Az Alkotmány értelmében ők nem rendelkeznek választójoggal. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2010. májusában elmarasztalta hazánkat a gondokság alá helyezett személyek politikai jogainak megsértése miatt. Nézze meg az Index.hu videóját!