Jogfosztást konzervál az új Ptk.

A civilek teljesen eltörölnék a cselekvőképességet kizáró gondnokságot, többek között azért, mert az súlyosan sérti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. Az új Polgári Törvénykönyv gondnoksági szabályozásáról egyeztetett tegnap a tervezet előkészítésért felelős Dr. Székely László miniszteri biztos és Dr. Kőrös András bíró az érintett szervezeteket tömörítő Civil Caucus-szal az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában. 

A társadalmi egyeztetés alatt álló új Polgári Törvénykönyv ugyan változtat a terminológián: cselekvőképességet kizáró gondnokság helyett „teljesen korlátozó” névre kereszteli ugyanazt, ez azonban a civilek szerint a jogintézmény tarthatatlanságán mit sem változtat. A „Kizáró/teljesen korlátozó gondnokság létjogosultsága az Új Ptk. Javaslatban” címmel tartott kerekasztal beszélgetésen a Civil Caucust az Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Mental Disability Advocacy Center és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai képviselték. 
„Én olyan emberek érdekeit érvényesítem, akik nem tudják hallatni a hangjukat, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének igényeik, vágyaik. Nem lehet a fejük fölött dönteni, mintha tárgyak lennének” – hangsúlyozta Bercse László, érintett közösségi érdekképviselő. 
Gombos Gábor, az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsági tagja ismertette a Bizottság eddigi állásfoglalásait a cselekvőképességgel és a kizáró gondnoksággal kapcsolatban. A Civil Caucus részéről is elhangzott, sem a javaslat előkészítésének menete, a civilekkel való egyeztetés módja, sem a gondnoksági szabályozás tartalma nem felel meg az Egyezmény által előírtaknak, valamint a kizáró gondnokság nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel sem. A civil résztvevők megfogalmazták, hogy Magyarország ismételt elmarasztalásra számíthat, amennyiben fenntartja a súlyos jogfosztás rendszerét. 
Dr. Kapócs Gábor, a szentgotthárdi pszichiátriai betegek intézményének vezetője, hangsúlyozta, hogy az eddigiekben a bíróságok azért alkalmazták az esetek döntő többségében a kizáró gondnokságot, mert egy sokszor megalapozatlan, akár évtizedekkel azelőtti diagnózis alapján ez tűnt a legegyszerűbbnek, azaz a gyakorlat a legkisebb ellenállás felé ment. 
A civilek felhívták a figyelmet: nincs olyan ember, akinek valóban csak úgy lehetne szolgálni a védelmét, hogy kizárjuk csaknem minden személyes vagy vagyoni kérdésben való döntésből. Ha esetleges fogyatékosságtól függetlenül minden ember megkapja a számára szükséges segítséget, akkor a kizáró gondnokság meghaladott jogfosztó intézményére nincs szükség. A külföldön jól ismert támogatott döntéshozatal – amely a civilek szerint hiányosan ugyan, de szerepel a tervezetben – képes valós alternatívát nyújtani. 
A szervezetek további egyeztetéseket szeretnének a KIM-mel, mert úgy látják, hogy a kizáró gondnokság ellen szóló érvekeit és gyakorlati tapasztalataikat a tervezetet kidolgozó jogászprofesszorok nem fontolták meg érdemben.
Az Autisták Országos Szövetsége, Bugarszki Zsolt, a Civil Érdekvédelmi Hálózat a Fogyatékos Embereknek Szolgáltatást Nyújtó Civil Szervezetekért Egyesület, a Kézenfogva Alapítvány, a Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány, a Mental Disability Advocacy Center, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és a TASZ közös véleménye a új Ptk. tervezetének gondnoksági szabályairól elolvasható itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Választójogot minden fogyatékos állampolgárnak!

Elismerésre vár a gondnokolt állampolgárok választójoga. A korlátozás miatt Magyarországot elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága, ezért a kormánynak változtatnia kell a jogsértő helyzeten. Az új Alaptörvényból kirajzolódó megoldást elemzi a Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány és a TASZ közös filmje.

A mozgáskorlátozottak és az idősek választójogát támadja a kormány

A személyes megjelenéshez kötött választási regisztráció előre nem látható nagyságú tömeg számára teheti lehetetlenné, hogy éljen választójogával. Az idősek, mozgáskorlátozottak, várandós anyák is csak akkor kérhetnek mozgóurnát, ha már előtte túlestek a személyes megjelenést követelő feliratkozáson.

Az elzárás politikája - Verdes Tamás írása a Magyar Narancsban

Verdes Tamás írása a Magyar Narancs legutóbbi számában jelent meg. A cikk a hazai társadalompolitika jogfosztó mechanizmusairól, és az értelmi fogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos emberek és családjaik kirekesztődéséről szól.