Joghalál az új Ptk-ban

A fogyatékos személyek számára tartós jogfosztást és a múlt század ötvenes éveiben bevezetett intézkedések tartósítását hozza magával az új polgári törvénykönyv. A gondnokság alá helyezés merőben konzervatív szabályozásáért már korábban is nemzetközi elmarasztalás érte Magyarországot. A TASZ elemzése az új kódex hatályba lépése alkalmából készült.

2014. március 15-én hatályba lépett az új polgári törvénykönyv és háttérjogszabályai. Az új kódex átalakította a cselekvőképesség és a gondnokság alá helyezés rendszerét, és bevezette a támogatott döntéshozatal, valamint az előzetes jognyilatkozat intézményeit. A cselekvőképességgel kapcsolatos szabályozás a fogyatékossággal élő állampolgárok jogegyenlőségének és állampolgári státuszának egyik legfontosabb meghatározó eleme. Az új polgári törvénykönyv megalkotói elszalasztották a lehetőségét annak, hogy a fogyatékos állampolgárok jogait tiszteletben tartó, a szerződések világában őket megvédelmező kódexet alkossanak, és a gondnoksági rendszert olyan formában konzerválták, amely azt a kirekesztés és jogfosztás eszközévé teszi.
A TASZ elemzése részletesen vizsgálja a cselekvőképesség teljes és részleges korlátozása, az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal intézményeit. Legfontosabb megállapításunk az, hogy mivel a jogalkotó továbbra is a cselekvőképesség korlátozását tekinti az elsődleges eszköznek a fogyatékos állampolgárok megvédelmezéséhez, Magyarország nem abban az irányban fejleszti polgárai jogi rendszerét, amely mellett nemzetközi szerződésben kötelezte el magát.
A jogszabályban újításként jelenik meg a támogatott döntéshozatal intézménye, amely azonban sajnálatos módon több olyan elemet is tartalmaz, amelyek azt inkább a gondnokság alá helyezéshez teszik hasonlóvá. A támogatott döntéshozatal annak ellenére is jogkorlátozással és a támogatott személy feletti bürokratikus túlhatalommal párosul, hogy eredeti célja éppen ezek elkerülése lett volna. 
A TASZ szerint az új polgári törvénykönyv nem vonja maga után a fogyatékos állampolgárok esélyegyenlőségét és állampolgári jogaik megerősödését. A gondnoksági rendszer tekintetében az új polgári törvénykönyv ezért éppen annyira reformra szorul, mint a régi kódex.
Az elemzés letölthető innen (pdf).

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Előzetes választási regisztráció: az általános és egyenlő választójog korlátozása

Az előzetes választói regisztráció aláásná az általános és egyenlő választójogot, és a részvétel költségeinek növekedésével a választásoktól való távolmaradást ösztönözné. Az esélyegyenlőség ellen hat, hogy a választási részvétel a társadalom legsérülékenyebb rétegei, a mélyszegénységben élők, illetve a fogyatékossággal élők számára az átlagosnál nagyobb terhet jelent. A TASZ véleményezte (pdf) a választási eljárásról szóló törvényjavaslat regisztrációra vonatkozó részét.

Aggasztó előjelek a kitagolás jövőjéről

Ma Magyarországon még mindig rengeteg, több mint 23,000 fogyatékossággal élő ember lakik nagylétszámú (50 vagy annál több férőhellyel rendelkező) bentlakásos szociális otthonban. Ezek az intézmények gyakran vidéki kistelepülések peremén, láthatatlan módon működnek. A lakók az intézet emberdaráló működésének kiszolgáltatva élik a mindennapjaikat. A napirendhez való folyamatos alkalmazkodás kényszere idővel a lakók személyiségének, képességeiknek a leépüléséhez vezet. Az önálló életvitel ezeken a helyeken nem több, mint illúzió. A mindennapi működés rugalmatlansága felülírja az egyéni szükségleteket, preferenciákat. A kormány feladata, hogy ezeket a nagylétszámú intézményeket bezárja. A kérdés, hogy miként zárja be, és helyettük milyen közösségi alapú szolgáltatásokat hoz létre.

Nyílt levél a képviselőknek: Lesz szabad karácsonya az otthonápoló családoknak?

Tisztelt Képviselő!

Alulírott érintett szülők és szervezeteink azt kérjük Öntől, hogy az idei karácsonyi pénzosztáskor gondoljon ránk, a fogyatékossággal élőkre, az egészségügyi állapotuk miatt segítségre szorulókra, az otthonápoló családtagokra, és szociális szakemberekre. Kérjük, hogy az idei évben fel nem használt költségvetési forrásból a házi segítségnyújtást és a támogató szolgálatokat bővítsék ki, illetve a rendszerben dolgozó, áldozatos munkát végző szakemberek bérrendezését tekintsék elsődleges feladatuknak!

Ahogy azt alább láthatja, ezen szolgáltatások bővítése hozzávetőlegesen 60-70 milliárd forint forrást igényel, miközben csak tavaly karácsony előestéjén ennél több pénzt osztott ki a kormány egyéb célokra.

Kérjük Öntől azt is, hogy lehetősége szerint közvetítse kérésünket az ország politikai vezetése felé, például szólaljon fel a parlamentben a karácsony előtti ülések valamelyikén.