Jogsértő adatkezelésre utasítja az iskolaigazgatókat a miniszter

Az emberi erőforrások minisztere körlevélben adta utasításba az iskolavezetőknek, hogy mérjék fel a 12. életévüket betöltött tanulók iskolai COVID-oltása iránti szülői igényeket. A felméréshez a miniszter egy „jelentkezési lapot” is közreadott, amit az iskoláknak – az utasítás szerint – valamennyi szülővel ki kell töltetniük, sőt a kitöltött jelentkezési lapot a tanulók személyi aktájához kell csatolniuk. Ha az iskolavezetők fenntartások nélkül követik a miniszter utasításait, akkor nemcsak a szülők, tanulók oltás iránti igényeit mérik fel, hanem név szerint feltérképezik az iskolába járó tanulók átoltottságát. Ennek az adatkezelésnek pedig jelenleg nincs sem jogalapja, sem pedig legitim célja, ezért sérti a tanulók és a szülők személyes adataik védelméhez fűződő alapvető jogát. A jogsérelem orvoslása érdekében a NAIH-hoz fordulunk.

Kásler Miklós augusztus 17-én kelt leveléből kiderül, hogy előreláthatólag augusztus 30-31-én és szeptember 2-3-án zajlik majd az iskolai „oltási akció”, amelynek keretében a kormány az iskolákban is elérhetővé teszi az oltást a még be nem oltott, 12 éven felüli tanulók számára.

Üdvözöljük, hogy a kormány azzal is segíti a minél szélesebb átoltottság elérését, hogy „házhoz viszi” az oltást a tanulók számára. Ennek keretében azonban a miniszter olyan adatgyűjtést rendelt el, amely messze túlmegy a jogszerű adatkezelés határain.

A szülők által kitöltetendő „jelentkezési lap” ugyanis, nevével ellentétben, nem csupán az oltásra jelentkezők adatainak a gyűjtésére szolgál. A jelentkezési lapot nemcsak annak a szülőnek kell kitöltenie, aki kéri a védőoltást a gyermeke számára, hanem azoknak a szülőknek is, akik nem kérik azt. Mi több, az utóbbi csoportba tartozó szülőknek arról is nyilatkozniuk kell, hogy miért nem kérik az oltást gyermekük számára: azért, mert a gyermek már be van oltva, avagy más okból. Ha a jelentkezési lapokat a szülők kitöltik, akkor az iskola nemcsak arról szerez tudomást, hogy kik azok, akiket az iskolaorvosnak be kell oltania az iskolában, hanem arról is, hogy kik azok a tanulók, akik már korábban be lettek oltva, illetve kik azok, akik az oltási akció ellenére is oltatlanok maradnak.

Kétségtelen, hogy az iskolai oltás megszervezéséhez elengedhetetlen előzetesen felmérni, hogy mely tanulók szülei tartanak igényt az oltásra. Ahhoz, hogy legyen elegendő vakcina az oltás helyszínén, továbbá ahhoz, hogy a rendelkezésre álló vakcinák ne vesszenek kárba, ismerni kell a szülői igényeket. Emellett az iskolaorvos csak azt a gyermeket olthatja be, akinek a szülője kifejezetten nyilatkozik arról, hogy kéri a gyermek oltását. Mindezekből következik, hogy alappal várja el az iskola azt, hogy az oltást kérő szülők a jelentkezési lap kitöltésével jelezzék az oltás iránti igényüket.

Nem indokolható viszont az oltást nem kérők adatainak gyűjtése. Személyes adatot jogszerűen kezelni ugyanis csak előre meghatározott cél érdekében lehet. Az oltási kampány lebonyolítása – mint adatkezelési cél – csakis azoknak a tanulóknak a nyilvántartását alapozza meg, akik számára a szülő kéri az oltást. Márpedig a miniszter körlevele szerint az adatgyűjtés célja nem más, mint az oltási akció sikeres lebonyolítása, ezért az arra vonatkozó adatok gyűjtése, hogy korábban mely gyermek kapta meg az oltást, illetve mely gyermek marad oltatlan az iskolai oltási akció után is, jogszerűtlen.

Az oltást nem kérő szülők nyilatkoztatása esetében nemcsak az adatkezelés célja hiányzik, hanem az is megkérdőjelezhető, hogy annak van-e megfelelő jogalapja. Jogszabály ugyanis nem írja elő ezeknek az adatoknak a kezelését. Ennek hiányában a szülő (nagykorú tanuló esetében maga a tanuló) hozzájárulása képezhet megfelelő jogalapot az adatkezelésre. Az adatkezeléshez adott hozzájárulás azonban csak akkor érvényes, ha teljesen önkéntes, vagyis mindenfajta kényszertől mentes. Tekintettel arra, hogy a szülők jelentős része igyekszik elkerülni, hogy konfrontálódjon az iskola vezetésével, akiknek pedig maga a miniszter adta utasításba a jelentkezési lapok kitöltését, feltételezhető, hogy a konfliktus elkerülése érdekében egyes szülők olyan személyes adatokat is hajlandóak átadni, amelyeket szabad akaratukból nem osztanának meg az iskolával. Erre figyelemmel a hozzájárulás önkéntessége ebben a kontextusban eleve kérdéses.

Mit tehetnek a jelen helyzetben az iskolák és a szülők?

Mivel a kormány ezúttal is az utolsó pillanatban indította útjára az iskolai oltás megszervezését, nem reális, hogy a jogellenes adatgyűjtést jogi eszközökkel meg lehessen akadályozni, hiszen az akció már a jövő héten elindul. Fontos azonban tudatosítani, hogy a miniszteri utasítás fő céljának eleget lehet tenni úgy is, hogy a legsúlyosabb adatvédelmi jogsértéseket elkerüljék az iskolák.

Az iskolák felelőssége elsősorban az, hogy minden szülőhöz eljusson a tájékoztatás az oltási akcióról, vagyis mindenkinek meglegyen a lehetősége arra, hogy ha szeretné beoltatni a gyerekét, akkor meg tudja tenni a nyilatkozatot. Ennek érdekében jogszerűen várhatják el azt, hogy minden szülő írásban nyilatkozzon arról, hogy megkapta a tájékoztatást az iskolai oltásfelvétel lehetőségéről, és tisztában van azzal, hogy arra hogyan tud jelentkezni. Nagyon fontos azonban, hogy az iskolák ne várják el, és főleg ne erőltessék az oltást nem kérő szülők nyilatkozatát, mivel ennek az adatnak a gyűjtésére nincs jogilag megfelelő felhatalmazásuk. Az iskola tehát kétféle adatot gyűjthet jogszerűen: a szülők nyilatkozatát, hogy az oltás lehetőségéről szóló tájékoztatást megkapták, tudomásul vették; valamint az oltásra jelentkezők adatait. A szülők oltást elutasító, valóban önkéntesen tett nyilatkozatai esetében sem biztos még azonban, hogy jogszerű az adatkezelés! Mivel az adatgyűjtésnek nincs meghatározott célja, ezért a szülők valójában nem tudják, mihez járulnak hozzá, amikor az adatokat átadják. Ha az iskolák szeretnék elkerülni a jogellenes adatkezelés veszélyét, a legjobb, ha az oltást visszautasító szülők, tanulók adatait nem tartják nyilván.

A szülőknek azt fontos tudatosítaniuk, hogy az oltás visszautasítására vonatkozó kérdésre nem kötelező válaszolniuk. Nem kell ilyen nyilatkozatot tenniük, mert ezt nem írja elő semmilyen szabály. Természetesen nyilatkozhatnak, ha szeretnének, de fontos tudni, hogy jogi értelemben ez önkéntes adatszolgáltatásnak minősül, ráadásul, mivel az adatok gyűjtésének nincs meghatározott célja, még így is kétséges az adatkezelés jogszerűsége. A szülők szempontjából azonban az elsődleges cél az, hogy a nyilatkozat valóban önkéntes lehessen, ne pedig az iskolai nyomasztás hatására tegyék meg a szülők.

A fentiek nem jelentik azt, hogy az iskolák ne szerezhetnének jogszerűen tudomást a tanulók átoltottságáról. A statisztikai – vagyis nem név szerinti – iskolai adatgyűjtés már ma is lehetséges, vagyis az iskolák felmérhetik, hogy a tanulók hány százaléka van beoltva, ügyelve arra, hogy a statisztikai adatokból ne lehessen konkrét tanulókra visszakövetkeztetni.

A biztonságos iskolai élet, vagy egyes rendezvények megszervezése érdekében pedig akár arra is szükség lehet, hogy az iskola név szerint ismerje, kik rendelkeznek védettséggel. Ezt viszont csak akkor lehet megtenni, ha a jogalkotó meghozza az erre felhatalmazást adó jogszabályt. Ebben meg kell jelölnie az adatkezelés legitim célját, vagyis egy olyan célt, amely kellően megindokolja, hogy az iskolai életben miért elengedhetetlen a tanulói védettség nyilvántartása.

Mindaddig, amíg a jogalkotó nem teremti meg a tanulói védettség jogszerű nyilvántartásának feltételeit, jogellenes a védettségről nyilatkozó jelentkezési lapok iskolai kezelése. Ennek megállapítása érdekében fordulunk a NAIH-hoz, kérve azt is, hogy rendelje el a jogellenes adatkezelés alapját képező dokumentumok megsemmisítését.

Megosztás