Jogvédők a rasszizmus elleni világnapon: a kormány tegyen végre a gyűlölet-bűncselekmények ellen!

A rasszizmus elleni világnap alkalmából négy jogvédő szervezet fordult a kormányhoz, hogy tegyen végre érdemi lépéseket a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítása érdekében.

Az Amnesty International, az Európai Roma Jogok Központja, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért hangsúlyozza, hogy Magyarországnak nemzetközi kötelezettsége mindenki számára garantálni a rasszista erőszak elleni védelmet. A kormány többször hangoztatta, hogy kiáll minden hazai kisebbség védelmében, ennek ellenére eddig nem tette meg a szükséges lépéseket a hatóságok munkájának javítása érdekében. A négy szervezet szerint a hivatalos statisztikai adatoknál jóval több gyűlölet-bűncselekmény történik, a rendőrség azonban gyakran nem ismeri fel a rasszista motivációt, illetve nem megfelelően minősíti az ilyen eseteket. 

Pedig a megfélemlítés és a rasszista támadások a romák elleni gyilkosságsorozat óta is folytatódnak. Erre néhány példa a sok közül, hogy két éve Gyöngyöspatát szélsőjobboldali csoportok szállták meg, tavaly etnikai alapon fenyegettek és erőszakoskodtak Devecserben és Cegléden, romák házaira pedig horogkereszteket festettek fel Nagykanizsán és Hatvanban.
A gyűlölet-bűncselekményekkel szemben kiemelt büntetőjogi védelem jár, mert azok nemcsak a sértett számára jelentenek különösen nagy traumát, hanem az előítélettel sújtott közösségre is megfélemlítően hatnak és az egész társadalom békéjét veszélyeztetik. Ezért indokolt, hogy a büntető igazságszolgáltatás rendszere kiemelt figyelmet szenteljen ennek. 
A jogvédő szervezetek a következőket várják a kormánytól:
-          Alakítsanak ki hatékony szervezeti megoldást a rendőrségen és az ügyészségen belül.
-          Alkalmazzanak a nemzetközi normáknak megfelelő bűnügyi protokollt.
-          Vezessenek be speciális képzést a jogalkalmazók számára.
-          Javítsák a sértetteknek nyújtott áldozatvédelmet.
-          Építsenek ki hatékony adatgyűjtési és monitoring rendszert. 
A négy emberi jogi szervezet egyúttal felhívja a kabinet figyelmét, hogy ha tényleg fontosnak tartja a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépést, akkor ne részesítsen állami kitüntetésben olyan embereket, akik a nagy nyilvánosság előtt rendszeresen rasszista kijelentéseket tesznek.   

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Erősebb törvényi védelem kell a rasszista és homofób bűncselekmények ellen

Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt (pdf) juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie, és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták továbbá, hogy az új Btk. tervezete megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.

Uszítás volt Devecseren

A TASZ szerint a tavaly augusztus 5-én, a Jobbik devecseri demonstrációja során közösség elleni izgatás történt. Szerintünk a bíróság is így döntene, ha lenne lehetősége dönteni.

Etnikai mocskolódás és megkövezés „békés jelleggel”

A Devecseren tartott szélsőjobboldali rendezvény „nem vesztette el a békés jellegét”, legalábbis ez derül ki a Belügyminisztérium leveléből, amelyben a civil szervezetek megkeresésére válaszolt a cigányellenes atrocitássorozatot tétlenül szemlélő rendőrök ügyében. A minisztérium szerint tehát a romák ellen uszító szónoklatok, a bakancsos masírozás, az ordenáré szitkozódás és a csoportos kődobálás még belefér.