Jogvédők a rasszizmus elleni világnapon: a kormány tegyen végre a gyűlölet-bűncselekmények ellen!

A rasszizmus elleni világnap alkalmából négy jogvédő szervezet fordult a kormányhoz, hogy tegyen végre érdemi lépéseket a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítása érdekében.

Az Amnesty International, az Európai Roma Jogok Központja, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért hangsúlyozza, hogy Magyarországnak nemzetközi kötelezettsége mindenki számára garantálni a rasszista erőszak elleni védelmet. A kormány többször hangoztatta, hogy kiáll minden hazai kisebbség védelmében, ennek ellenére eddig nem tette meg a szükséges lépéseket a hatóságok munkájának javítása érdekében. A négy szervezet szerint a hivatalos statisztikai adatoknál jóval több gyűlölet-bűncselekmény történik, a rendőrség azonban gyakran nem ismeri fel a rasszista motivációt, illetve nem megfelelően minősíti az ilyen eseteket. 

Pedig a megfélemlítés és a rasszista támadások a romák elleni gyilkosságsorozat óta is folytatódnak. Erre néhány példa a sok közül, hogy két éve Gyöngyöspatát szélsőjobboldali csoportok szállták meg, tavaly etnikai alapon fenyegettek és erőszakoskodtak Devecserben és Cegléden, romák házaira pedig horogkereszteket festettek fel Nagykanizsán és Hatvanban.
A gyűlölet-bűncselekményekkel szemben kiemelt büntetőjogi védelem jár, mert azok nemcsak a sértett számára jelentenek különösen nagy traumát, hanem az előítélettel sújtott közösségre is megfélemlítően hatnak és az egész társadalom békéjét veszélyeztetik. Ezért indokolt, hogy a büntető igazságszolgáltatás rendszere kiemelt figyelmet szenteljen ennek. 
A jogvédő szervezetek a következőket várják a kormánytól:
-          Alakítsanak ki hatékony szervezeti megoldást a rendőrségen és az ügyészségen belül.
-          Alkalmazzanak a nemzetközi normáknak megfelelő bűnügyi protokollt.
-          Vezessenek be speciális képzést a jogalkalmazók számára.
-          Javítsák a sértetteknek nyújtott áldozatvédelmet.
-          Építsenek ki hatékony adatgyűjtési és monitoring rendszert. 
A négy emberi jogi szervezet egyúttal felhívja a kabinet figyelmét, hogy ha tényleg fontosnak tartja a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépést, akkor ne részesítsen állami kitüntetésben olyan embereket, akik a nagy nyilvánosság előtt rendszeresen rasszista kijelentéseket tesznek.   

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Mit tegyek, ha diszkrimináltak?

Mit jelent a diszkrimináció? Mit nevezünk védett tulajdonságnak? Ki kérheti az eljárás megindítását? Mit kell bizonyítani? Ezekre és további hasonló kérdésekre találod meg itt a választ.

Csuklyában, viperákkal

Tavaly nyár vége felé a Heves megyei Balaton község külterületén, az erdőben dolgozó négy cigány közmunkásra rátámadt nyolc-kilenc nagydarab, kigyúrt férfi csuklyában, baseball ütőkkel, viperákkal, pajszerekkel és könnygáz sprayvel felfegyverkezve. A támadók egységes, terepszínű öltözetet viseltek, pólójukon kör alakú logót láttak a sértettek. A támadásban az egyik elkövető felszólítására és utasítása alapján vettek részt a többiek, akik „Megdöglötök büdös cigányok!” felkiáltások közepette durván bántalmazták a sértetteket. Volt, akire gázriasztó pisztollyal közvetlen közelről rálőttek, majd baseball ütővel ütlegelték. Volt, akinek a hátára térdeltek és úgy ütötték ököllel és baseball ütővel a fejét, volt akinek a földön rugdosás és ütlegelés közepetette le akarták vágni a fülét, és volt, akit a gázspray-vel lefújás után pajszerrel ütlegeltek. A sértettek közül ketten végtagtörést is szenvedtek. A fizikai sérülések mellett az áldozatok súlyos lelki traumát éltek át.

A Kúria szerint is rasszizmus vezérelte a gárdistákra támadó sajóbábonyi romákat

Felülvizsgálati eljárásban támadtuk meg a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletét, de a Kúria védencünk ellen döntött. A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultunk.