Meglepődtem amikor felhívtak a TASZ-tól, hogy pár szót beszéljek. Arról hogy mit jelent számomra a szabadság. A saját szavaimmal! Megijedtem, mert én úgy érzem, hogy csak most tanulom a szabadságot, mi az, szabadnak lenni.
Pár gondolatot összeírtam, Engedjétek meg, hogy megosszam veletek.

Aki szabad az bátor. A bátor és egy gyáva között az a különbség, hogy a gyáva fél, ezért nem cselekszik, a bátor szintén fél, és ennek ellenére cselekszik.Én azt figyeltem meg hogy egyre többször ellene megyek a félelmeimnek, és azt az utat választom, amelyik ijesztő, amelyik ismeretlen. Tehát a szabad ember mer félni. Így nem lehet őt megfélemlíteni. Mer beszélni és mer hallgatni meg meri élni a saját érzelmeit és ennek hangot mer adni. Szabad félni, szabad dühösnek lenni, szabad örülni.

Nálam a szabadság érzése leginkább öröm érzéssel párosul. Erős. Önazonos. Az egyenrangúságot tartja szem előtt bárminemű emberi kapcsolataiban. A szabadság döntés – szabad dönteni.
A szabadság választás – szabad választani.

Számomra a felnőttéváláshoz is szorosan kapcsolódik. Kicsit későn érő típus vagyok. Az érett ember felelősséget vállal. Védi a saját szabadságát és tiszteletben tartja a másokét.Nekem ez egy jó feladat volt, egy délelőttöt elmélkedtem a budai lakásomban, hogy definiáljam ezt a szót. Viszont akiknek kenyér vagy lakhatási problémájuk van ők nem biztos hogy ezen elmélkednek, hogy mi is ez a fogalom. És hogy hogyan kell ezt kiterjeszteni, megosztani másokkal, nem tudom.De szerencsére itt egy Társaság a Szabadságjogokért, akik ezért vannak, tudják mit kell tenni és tetszik is a dolgokat munkakör-szerűen. És ezért szuper, hogy vagytok ti, támogatók, akik szabadon döntöttetek, hogy segítitek a TASZ-t, hogy támogatjátok mások szabadságát.

Ez olyan, mint amikor egy közösség tagjai kinevezik ácsnak azt az embert, aki a legjobban ért a fa megmunkálásához és rábízzák a munkát, így nem mindenki kopácsol össze-vissza, hanem mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért.

Ez megnyugtató. Így én is nyugodtan foglalkozhatok azzal amihez eddig a legjobban értek, úgyhogy engedjétek meg hogy egy verset felolvassak nektek!

Heltai Jenő: Szabadság

Tudd meg : szabad csak az, akit

Szó nem butít, fény nem vakít,

Se rang, se kincs nem veszteget meg,

Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,

A látszatot lenézi, meg nem óvja,

Nincs letagadni, titkolni valója.

Tudd meg : szabad csak az, kinek

Ajkát hazugság nem fertőzi meg,

Aki üres jelszókat nem visít,

Nem áltat, nem ígér, nem hamisít.

Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,

Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.

Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,

Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,

Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre

S embernek nézi azt is aki pőre.

Tudd meg : szabad csak az, aki

Ha neve nincs is, mégis valaki,

Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,

Tüzet fölöslegesen nem harangoz,

Van mindene, ha nincs is semmije,

Mert nem szorul rá soha senkire.

Nem áll szemébe húzott vaskalappal,

Mindég kevélyen szembe néz a Nappal,

Vállalja azt, amit jó társa vállal,

És győzi szívvel, győzi vállal.

Helyét megállja mindég, mindenütt,

Többször cirógat, mint ahányszor üt,

De megmutatja olykor, hogy van ökle….

Szabad akar maradni mindörökre.

Szabadság! Ezt a megszentelt nevet

Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd!

Tudd meg : szabad csak az,

Aki oly áhítattal mondja ki,

Mint Istenének szent nevét a jó pap.

Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.

Ínség, veszély, kín meg nem tántorít

És lelki béklyó többé nem szorít.

Hiába őrzi porkoláb s lakat,

Az sose rab, ki lélekben szabad.

Az akkor is, ha koldus, nincstelen,

Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.

Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,

Hol áldozat nincs, nincs szabadság.

Ott van csupán, ahol szavát megértve

Meghalni tudnak, és élni mernek érte.

De nem azért dúlt érte harc,

Hogy azt csináld, amit akarsz,

S mindazt, miért más robotolt,

Magad javára letarold,

Mert szabadabb akarsz lenni másnál.

A szabadság nem perzsavásár.

Nem a te árud. Milliók kincse az,

Mint a reménység, napsugár, tavasz,

Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva

Ráönti illatát a szomjazó világra,

Hogy abból jótestvéri jusson

Minden szegénynek ugyanannyi jusson.

Míg több jut egynek, másnak kevesebb,

Nincs még szabadság, éget még a seb.

Amíg te is csak másnál szabadabb vagy,

Te sem vagy még szabad, te is csak…

Gyáva rab vagy.

1945. május 1.