Kameraláz

Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentette, hogy a közbiztonsági intézkedés-csomag keretén belül megduplázzák a rendőrség által működtetett térfigyelő-kamerák számát. Az ehhez szükséges forrásokat a Kormányzat biztosítja részben uniós pénzből, részben a költségvetésből.

A Társaság a Szabadságjogokért korábban több alkalommal felhívta az állami vezetők és a közvélemény figyelmét arra, hogy a kamerás térfigyelés intézménye egyszerre jelent egy bűnüldözési eszközt és alapjog-korlátozást. A kamerás megfigyelés sérti a személyes adatok feletti önrendelkezést, az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott arra, hogy a technikai megfigyelés sértheti az emberi méltóságot és a magánszférát. Szemben tehát a közterületi rendőri jelenléttel, a térfigyelő rendszerek korlátozzák az alkotmányban biztosított szabadságokat.
 
Sajnos Magyarországon szokás, hogy a térfigyelő-rendszereket anélkül telepítik, hogy az intézmény tényleges társadalmi és gazdasági hasznosságát vizsgálnák. A mai napig nem vizsgálták meg átfogóan a térfigyelés hatását az országos bűnözési statisztikákra, és nem mutattak ki szoros összefüggést a technikai megfigyelés és az eredményes bűnüldözés, bűnmegelőzés között. Ezzel szemben külföldön több tanulmány is kimutatta, hogy nem csökken számottevően a bűnözés a kamerázás következtésben, ellenben olyan káros hatásokkal jár, mint a társadalmi kirekesztés erősödése.[1] Külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kamarák önmagukban semmiképpen sem alkalmasak a bűnözés visszaszorítására, s nagyon sok egyéb feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy minimális eredményeket lehessen felmutatni.[2] 
A TASZ felhívja a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök által emlegetett milliárdos költségek nem csupán egyszeri ráfordítást jelentenek. Az uniós forrás lehet, hogy elégséges a kamera-rendszerek telepítésére, de a fenntartásuk is rendkívül költséges. A Fővárosban egy kamera évente átlagosan 3 millió Forintjába kerül az adófizetőknek. Ez országos szinten óriási kiadást jelent, amely ugyan a biztonságtechnikai lobbinak nagy örömére szolgál, de az adóforintjainak gondos felhasználásáért aggodalmaskodó állampolgárt már elgondolkodásra késztetheti: vajon egy teljesen bizonytalan hatékonyságú, alapjog-sértő és méregdrága eszköz az üdvözítő megoldás? Természetesen lehet, hogy a miniszterelnök úr tisztán közgazdasági megfontolásból a nagy múltú biztonságtechnikai iparnak dob mentőövet a válságban, azonban ezt tehetné úgy is, hogy az állampolgárok szabadságjogai ne sérüljenek. S ugyanez igaz a bűnmegelőzésre is: a megromlott közbiztonságra nem az alapjogok kurtítása az elfogadható válaszlépés. Léteznek – a Bajnai-féle intézkedés csomagon belül is – olyan kevésbé jogkorlátozó eszközök, amelyek alkalmasak a rendőrség hatékonyságának fokozására, ezekre kellene koncentrálni a szűkös erőforrásokat. Az azonban minimálisan elvárható, hogy a lakosság biztonságérzetének növelésére kétségtelenül alkalmas, szavazatszerző eszközként is funkcionáló kamerák számának drasztikus növelése előtt célszerűségi és alkotmányossági szempontok szerint értékeljék az eddigi tapasztalatokat.   


[1] http://www.statewatch.org/news/2009/apr/epstudy-norris-cctv-video-surveillance.pdf
[2] Analysing the Employment of CCTC in European Cities anand Assessing its Social and Political Impacts, Leon Hempel and Eric Töpfer; elérhető: www.urbaneye.org

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem jogállami a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény

A Kormány 2013. november 29-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló T/13215. számú törvényjavaslatot, amit a parlament december 17-én el is fogadott. A törvény jelenleg kihirdetésre vár. A parlamenti vita idején a törvényjavaslat nem különösebben keltette fel a közvélemény figyelmét, elfogadása napján is csak azzal került be a hírekbe, hogy az áldozatok majd nyilvánosságra hozhatják besúgóik kilétét. A törvény azonban ennél érdekesebb rendelkezéseket is tartalmaz.

Utóvizsgán bukott meg a Belügyminisztérium a vagyonőr törvénnyel

A Belügyminisztérium azt a ritka, ám kétes dicsőséget mondhatja magáénak, hogy általa ugyan hét év különbséggel, de azonos tárgyban beterjesztett és elfogadott törvények közül mindkettőt az adatvédelmi szabályok hiányosságai, a magánszféra semmibe vétele miatt minősítette alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság. Lássuk be, bár nem példanélküli az eset, de nem kevés kell ahhoz, hogy valaki utánuk csinálja. A rendkívüli teljesítmény elismeréseként a Belügyminiszternek és az Országgyűlés két illetékes bizottsági elnökének díszkötéses alkotmányt ajándékoztunk.

Országgyűlés előtt az adatvédelmi törvényt módosító törvényjavaslat

Néhány hete került az Országgyűlés elé a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) módosításáról szóló törvényjavaslat, és a tervek szerint még márciusban le is zárják az általános vitát. A javaslatot véleményeztük, és a véleményünket eljuttatjuk a képviselőkhöz, melyet egyidejűleg álláspont sorozatunk 24. számában jelentettünk meg.