Kedden jelenik meg az Európai Bizottság második jogállamisági jelentése

A hírek szerint július 20-án jelenik meg az Európai Bizottság 2020-ról szóló jogállamisági jelentése. A 2019-ről szóló, előző jelentés minden vizsgált területen a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarország kapcsán, visszaigazolva a civil szervezetek aggályait. A kormány jogállamiságot sértő tavalyi lépései fényében meglepő lenne, ha idén más lenne az összkép. A civil szervezetek abban bíznak, hogy idén a kritika mellett ajánlásokat is megfogalmaz majd az Európai Bizottság a jelentésben, és a problémák beazonosítását konkrét lépések követik majd.

Az Európai Bizottság idén második alkalommal készíti el az ún. jogállamisági jelentését. Ez minden tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. Az évente kiadandó jelentés célja a jogállamiság helyzetének figyelemmel kísérése minden tagállamban, valamint a jogállamisággal kapcsolatos párbeszéd és együttgondolkodás elősegítése.

A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság nemcsak a tagállamoktól kapott információkat veszi figyelembe: többek között civil szervezetek, újságírók, vagy akár bírók is megoszthatják álláspontjukat az Európai Bizottsággal a jogállamiság helyzetéről. Ezzel a lehetőséggel élve márciusban nyolc magyarországi civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország együttműködésben válaszolt az Európai Bizottság kérdéseire.

Az állampolgárok véleményének figyelembevétele pozitívum, ugyanakkor a jelentés elkészítésének folyamata számos kívánnivalót hagyott maga után:

  • A magyar kormány által benyújtott országjelentés nem volt megismerhető előzetesen, azt sem az Európai Bizottság, sem a kormány nem hozta nyilvánosságra, így az állampolgárok beadványaikban nem tudtak reagálni az abban foglaltakra.

  • A jelentés elkészítése során a civil szervezeteknek és az állampolgároknak idén is egy előre meghatározott, minden tagállam esetében azonos kérdéssorra kellett választ adniuk, kérdésenként előre meghatározott terjedelemben. Ez az egyes tagállamok összehasonlíthatóságát ugyan segíti, de a kérdéssor kötött, szigorú szerkezete nem teszi lehetővé azt, hogy a válaszadók megfelelő mélységben foglalkozzanak az adott országra specifikus jogállamisági problémákkal. Magyarország esetében így nem volt mód például a tudomány szabadságával és az egyetemi autonómiával kapcsolatos problémák bemutatására, és nem vonatkozott külön kérdés arra sem, hogy mennyiben hajtja végre az adott tagállam a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága ítéleteit, noha a kormány ezt is folyamatosan szabotálja.

  • A kérdéssor szerkezete és aránytalansága nem segíti azt, hogy a válaszadók valóban átfogó képet tudjanak adni az alkotmányos intézményrendszerről, és megfelelően érzékeltetni tudják a rendszer természetét.

Részben a fentieknek tudható be, hogy ugyan a tavalyi, 2019-re vonatkozó jelentés minden vizsgált területen a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarország kapcsán, mégis kimaradtak belőle fontos, rendszerszintű problémák, mint például a közszolgálati média kormányzati megszállása, vagy az Alkotmánybíróság függetlenségének felszámolása. Sok jelzett probléma esetében hiányzott a kontextus, a jogállamiság lerombolására tett 2019 előtti lépések bemutatása és értékelése, így pedig valós mélységük nem volt megérthető a magyar helyzetet nem ismerőknek. Ahogy a jelentés megjelenése után több szakértő is jelezte, a jelentés nem mutatta meg megfelelően az összefüggéseket, és elmulasztotta annak világos kimondását is, hogy Magyarországon a jogállamisággal kapcsolatos problémák strukturálisak és rendszerszintűek.

Fájó hiányosság volt az is, hogy az Európai Bizottság nem tett konkrét ajánlásokat a kormányoknak, amely megnehezíti majd annak értékelését is, hogy mennyiben orvosolták az egyes tagállamok a tavalyi jelentésben jelzett jogállamisági problémákat.

A jelentéshez közösen hozzájáruló nyolc hazai civil szervezet szerint a jogállamisági jelentés középtávon valóban hozzájárulhat az igazságszolgáltatás függetlenségének, a korrupció elleni keretrendszernek, a média sokszínűségének, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítéséhez az Európai Unió tagállamaiban. Ehhez azonban szükség lesz arra is, hogy az Európai Bizottság – figyelembe véve a szakértők és a civil szervezetek jelzéseit – orvosolja az első jelentések gyerekbetegségeit. Emellett a Bizottságnak a jelentés megállapításait fel kell használnia arra is, hogy konkrét lépéseket tegyen az uniós jognak való megfelelés kikényszerítése érdekében, akár kötelezettségszegési eljárások, akár más uniós jogállamisági mechanizmusok formájában.

Közleményünk a 2019-re vonatkozó jogállamisági jelentésről: https://helsinki.hu/unios-jogallamisagi-tukor-ugyanaz-a-kep-amit-mi-is-ismerunk/

Blogposztunk a 2020-ra vonatkozó beadványunkról: https://helsinkifigyelo.444.hu/2021/04/28/magyarorszagi-civil-korkep-a-jogallamrol

Amnesty International Magyarország
Eötvös Károly Intézet
K-Monitor
Magyar Helsinki Bizottság
Mérték Médiaelemző Műhely
Political Capital
Társaság a Szabadságjogokért
Transparency International Magyarország

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szavazzunk érvénytelenül a kormány kiközösítő népszavazásán!

Bejelentette Áder János köztársasági elnök a kormány gyűlöletkeltő, a szexuális és nemi kisebbségeket kiközösítő népszavazásának dátumát, ami a választásokkal egy napon, április 3-án lesz. A civil szervezetek érvénytelen szavazásra buzdítanak minden szavazópolgárt, hogy Magyarországon mindannyian biztonságban és egyenlőségben élhessünk.

Fokozott ellenőrzés, fokozott jogsértés

Téged is igazoltattak már úgy rendőrök, hogy amikor megkérdezted, hogy mi az igazoltatás oka, csak annyit mondtak, hogy “fokozott ellenőrzés van elrendelve”?

Mit jelent ez? Egyáltalán, mit tehetsz és mit nem az igazoltatás során?

Sokszínűség, tudatosság, függetlenség – ezt tanultuk egymástól 2 év alatt

 

Április 30-án végleg lezárult civil szervezeteket fejlesztő projektünk. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, 10 civil szervezettel dolgoztunk együtt két éven át, a Norvég Civil Támogatási Alap jóvoltából, majd októberben a munka folytatására is támogatást kaptunk. Az így két és fél évig tartó projekt fő célkitűzése a civil társadalom érdekérvényesítési képességének fejlesztése volt.