Kiemelkedően fontos döntést hozott a Kúria a gondnoksági ügyek kapcsán

Egy 2015 óta húzódó gondnoksági ügyünkben a Kúria kimondta: a személyi autonómia korlátozása olyan súlyos jogkorlátozás, amely során a bíróság nem hozhat csak a múltbeli állapot alapján ítéletet, hanem köteles megvizsgálni, változtak-e az érintett körülményei. A döntés nyomán megismételt eljárás eredményeképpen ügyfelünk, aki időközben jelentősen más élethelyzetbe került, nem került gondnokság alá.

A gondnokság alá helyezés az egyik legsúlyosabb jogkorlátozás, mert a cselekvőképesség megvonásával az érintett nem gyakorolhatja másokkal azonos alapon az emberi jogait és szabadságjogait. Felülvizsgálati kérelmünk alapján a Kúria rámutatott: a bíróság nem korlátozhatja az érintettet cselekvőképességét úgy, hogy a korlátozás megalapozottságát, azaz az érintett aktuális állapotát, körülményeit nem vizsgálta.

A Kúria tehát kiemelkedően fontos döntést hozott, hiszen kimondta, hogy a gondnokság alá helyezési eljárások során az eljáró bíróságoknak hivatalból is bizonyítást kell lefolytatnia. Különösen fontos, hogy mindig az érintett fennálló állapotához igazodjon a bíróság, mert akár a per folyamán is bekövetkezhet olyan változás, amely indokolatlanná teszi az egész eljárást. Azaz kiemelkedő jelentőségű, hogy az elsőfokú bíróság döntését követően a fellebbezési eljárásban a bíróság figyelembe vegye az érintett életében, körülményeiben, állapotában beállt változásokat és ne kizárólag az előzményi iratokra, múltbeli történésekre alapozza a döntést. Ilyen horderejű kérdéseknél tehát a Kúria szerint a fellebbviteli bíróságnak kötelezően vizsgálnia kell a jelenleg fennálló helyzetet, annak érdekében, hogy az érintett jogainak korlátozása - és ezzel az életébe való beavatkozás - ne legyen nagyobb mértékű a feltétlenül szükségesnél.

“Az eljárás alapjogot érintő jellegére figyelemmel megengedhetetlen, hogy az előzményi adatok felülírjanak minden későbbi körülményt és mellőzhető legyen új releváns tények és körülmények alapos vizsgálata. A gondnokság alá helyezési eljárás a személyi szabadság, az egyéni autonómia komoly korlátozása, ezért különös hangsúlyt kell kapnia annak, hogy az állampolgárok alapvető szabadságjogait a fennálló aktuális állapotra tekintettel lehet csak korlátozni, ellenkező esetben ugyanis a jogkorlátozás illegitim” - mondta ki ítéletében a Kúria.

Az ügy, amelyben az ítélet született még 2015 végén kezdődött. Első fokon részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezte a bíróság ügyfelünket, amely ellen fellebbeztünk. A másodfokú bíróság azonban teljesen mellőzte bizonyítási indítványainkat, és helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Tette ezt annak ellenére, hogy az elsőfokú ítélet óta ügyfelünk családi és társadalmi körülményeiben jelentős változások történtek: élettársi kapcsolatot létesített, és gyermeke született. A megváltozott körülményekre tekintettel tanúk meghallgatását, a családsegítő és gyermekvédelmi hatóságok megkeresését kértük, valamint pszichiáter által kiállított orvosi igazolást is csatoltunk a perbe. Mindezek ellenére a jogerős ítélet a bizonyítási indítványokról nem rendelkezett, a csatolt okiratot érdemben nem értékelte.

Ezért kértünk felülvizsgálatot a Kúriától, kiemelve, hogy a gondnokság alá helyezésre irányuló, akár évekig is eltartó eljárásban jelentős változások következhetnek be az érintett életében, körülményeiben.

A kérelemben arra hivatkoztunk, hogy nem új tényeket és bizonyítékokat hoztunk be a jogorvoslati eljárásba, hanem ügyfelünk megváltozott körülményeire, társadalmi kapcsolatára, mentális állapotára tekintettel terjesztettünk elő bizonyítási indítványokat. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság elrendeléséhez ugyanis három ok együttes fennállása szükséges: egyrészt az érintett mentális zavarának ténye (ami szakértői kérdés), másrészt az, hogy a mentális zavar az érintett belátási képességére olyan hatással legyen, hogy ez a személyes döntési autonómiájának a korlátozását indokolja (ez jogi kérdés, amelyről kizárólag a bíró jogosult dönteni), továbbá az, hogy az egyéni körülmények, azaz a családi, társadalmi kapcsolatok a gondnokság elrendelését indokolják. A gondnokság alá helyezés egyik konjunktív feltétele tehát a szociális háló; a társadalmi, családi kapcsolatok hiánya. Minden esetben vizsgálni kell, hogy az érintett családjában, környezetében van-e olyan személy, hozzátartozó, barát vagy ismerős, aki a jognyilatkozatok tételéhez megfelelő segítséget, támogatást tud nyújtani, és ezzel kompenzálni tudja az érintett esetleges belátási képességének csökkenését. Önmagában a mentális zavar megállapítása vagy annak a belátási képességre gyakorolt hatása még nem elegendő a gondnokság alá helyezéshez. Bármely felsorolt feltétel hiánya esetén a gondnokság alá helyezés nem rendelhető el. A személyi autonómia korlátozására pedig csakis akkor kerülhet sor, ha azt a bíróság minden szükséges bizonyítás lefolytatása után is indokoltnak ítéli.

A Kúria döntésében megállapította, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítási indítványok elutasításával a bizonyítékokat tévesen és egyoldalúan, súlyosan jogszabálysértően mérlegelte. A másodfokú bíróság kizárólag az elsőfokú eljárásban felmerült előzményekre utalt vissza, ezzel tényállás feltárási kötelezettségét megsértve járt el, és indokolási kötelezettségének is csak formálisan tett eleget. Az eljárásban előterjesztett bizonyítási indítványok mellőzését továbbá érdemben nem is indokolta, márpedig az indokolási kötelezettség kiterjed az időközben keletkezett bizonyítékok értékelésére is. A Kúria a súlyosan jogszabálysértően eljáró bíróságot új eljárásra kötelezte és felhívta a figyelmét arra, hogy a személyi autonómia korlátozása olyan súlyos polgári jogi jogkorlátozás, amelyben a bíróság hivatalból is köteles a bizonyítást lefolytatni ahhoz, hogy megalapozottan tudjon következtetést levonni.

A Kúria döntése nyomán megismételt eljárásban új igazságügyi szakértői vélemény született, és erre tekintettel a felperes elállt a keresetétől. Ügyfelünket tehát végül egyáltalán nem helyezte gondnokság alá a bíróság, így vége lett a majdnem öt éve húzódó eljárásnak.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Beengedték a TASZ-t egy fogyatékos otthonba – évek után újra monitoroztunk

A TASZ csapata emberi jogi szempontú monitorozó látogatást tett egy budapesti fogyatékossággal élő személyeket ápoló-gondozó otthonban 2019. májusában. A Hornyák Alapítvány fenntartásában lévő intézmény 21 halmozott fogyatékossággal élő látássérült személy számára nyújt lakhatási és foglalkoztatási szolgáltatást. Az emberi jogi intézmény-monitorozás tapasztalataiból a TASZ jelentést készített, amely megerősíti, hogy maga az intézményi struktúra az, amely a lakók jogainak mindennapi sérelméhez vezet. Az intézményvezető nyitott volt a jelentésben foglalt egyes ajánlások megvalósítására, aminek eredményeképp javulhat a lakók életminősége.

Térdelve adtunk hálát, hogy végre kikerültünk

Jövőre leszek 50 éves. Szüleim halálát követően kerültem intézetbe, epilepsziás vagyok. 2002 óta éltem abban az intézetben, amiről most írni szeretnék. Egy darabig egész jó is volt. De amikor fenntartóváltás történt, elszabadult a pokol..

A fogyatékos állampolgárokra szánt pénzek pazarlására biztat a kormány?

Szakmai hibákkal teli pályázati kiírást hirdetett meg a kormány, ami 35 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználásával a tömegintézetekben élő fogyatékos embereket közösségi lakhatási formákhoz juttatná. Szerintünk a pályázati kiírás elfogadhatatlan, és brutális pazarlásra ösztönzi majd a pályázókat.