Kiemelkedően fontos döntést hozott a Kúria a gondnoksági ügyek kapcsán

Egy 2015 óta húzódó gondnoksági ügyünkben a Kúria kimondta: a személyi autonómia korlátozása olyan súlyos jogkorlátozás, amely során a bíróság nem hozhat csak a múltbeli állapot alapján ítéletet, hanem köteles megvizsgálni, változtak-e az érintett körülményei. A döntés nyomán megismételt eljárás eredményeképpen ügyfelünk, aki időközben jelentősen más élethelyzetbe került, nem került gondnokság alá.

A gondnokság alá helyezés az egyik legsúlyosabb jogkorlátozás, mert a cselekvőképesség megvonásával az érintett nem gyakorolhatja másokkal azonos alapon az emberi jogait és szabadságjogait. Felülvizsgálati kérelmünk alapján a Kúria rámutatott: a bíróság nem korlátozhatja az érintettet cselekvőképességét úgy, hogy a korlátozás megalapozottságát, azaz az érintett aktuális állapotát, körülményeit nem vizsgálta.

A Kúria tehát kiemelkedően fontos döntést hozott, hiszen kimondta, hogy a gondnokság alá helyezési eljárások során az eljáró bíróságoknak hivatalból is bizonyítást kell lefolytatnia. Különösen fontos, hogy mindig az érintett fennálló állapotához igazodjon a bíróság, mert akár a per folyamán is bekövetkezhet olyan változás, amely indokolatlanná teszi az egész eljárást. Azaz kiemelkedő jelentőségű, hogy az elsőfokú bíróság döntését követően a fellebbezési eljárásban a bíróság figyelembe vegye az érintett életében, körülményeiben, állapotában beállt változásokat és ne kizárólag az előzményi iratokra, múltbeli történésekre alapozza a döntést. Ilyen horderejű kérdéseknél tehát a Kúria szerint a fellebbviteli bíróságnak kötelezően vizsgálnia kell a jelenleg fennálló helyzetet, annak érdekében, hogy az érintett jogainak korlátozása - és ezzel az életébe való beavatkozás - ne legyen nagyobb mértékű a feltétlenül szükségesnél.

“Az eljárás alapjogot érintő jellegére figyelemmel megengedhetetlen, hogy az előzményi adatok felülírjanak minden későbbi körülményt és mellőzhető legyen új releváns tények és körülmények alapos vizsgálata. A gondnokság alá helyezési eljárás a személyi szabadság, az egyéni autonómia komoly korlátozása, ezért különös hangsúlyt kell kapnia annak, hogy az állampolgárok alapvető szabadságjogait a fennálló aktuális állapotra tekintettel lehet csak korlátozni, ellenkező esetben ugyanis a jogkorlátozás illegitim” - mondta ki ítéletében a Kúria.

Az ügy, amelyben az ítélet született még 2015 végén kezdődött. Első fokon részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezte a bíróság ügyfelünket, amely ellen fellebbeztünk. A másodfokú bíróság azonban teljesen mellőzte bizonyítási indítványainkat, és helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Tette ezt annak ellenére, hogy az elsőfokú ítélet óta ügyfelünk családi és társadalmi körülményeiben jelentős változások történtek: élettársi kapcsolatot létesített, és gyermeke született. A megváltozott körülményekre tekintettel tanúk meghallgatását, a családsegítő és gyermekvédelmi hatóságok megkeresését kértük, valamint pszichiáter által kiállított orvosi igazolást is csatoltunk a perbe. Mindezek ellenére a jogerős ítélet a bizonyítási indítványokról nem rendelkezett, a csatolt okiratot érdemben nem értékelte.

Ezért kértünk felülvizsgálatot a Kúriától, kiemelve, hogy a gondnokság alá helyezésre irányuló, akár évekig is eltartó eljárásban jelentős változások következhetnek be az érintett életében, körülményeiben.

A kérelemben arra hivatkoztunk, hogy nem új tényeket és bizonyítékokat hoztunk be a jogorvoslati eljárásba, hanem ügyfelünk megváltozott körülményeire, társadalmi kapcsolatára, mentális állapotára tekintettel terjesztettünk elő bizonyítási indítványokat. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság elrendeléséhez ugyanis három ok együttes fennállása szükséges: egyrészt az érintett mentális zavarának ténye (ami szakértői kérdés), másrészt az, hogy a mentális zavar az érintett belátási képességére olyan hatással legyen, hogy ez a személyes döntési autonómiájának a korlátozását indokolja (ez jogi kérdés, amelyről kizárólag a bíró jogosult dönteni), továbbá az, hogy az egyéni körülmények, azaz a családi, társadalmi kapcsolatok a gondnokság elrendelését indokolják. A gondnokság alá helyezés egyik konjunktív feltétele tehát a szociális háló; a társadalmi, családi kapcsolatok hiánya. Minden esetben vizsgálni kell, hogy az érintett családjában, környezetében van-e olyan személy, hozzátartozó, barát vagy ismerős, aki a jognyilatkozatok tételéhez megfelelő segítséget, támogatást tud nyújtani, és ezzel kompenzálni tudja az érintett esetleges belátási képességének csökkenését. Önmagában a mentális zavar megállapítása vagy annak a belátási képességre gyakorolt hatása még nem elegendő a gondnokság alá helyezéshez. Bármely felsorolt feltétel hiánya esetén a gondnokság alá helyezés nem rendelhető el. A személyi autonómia korlátozására pedig csakis akkor kerülhet sor, ha azt a bíróság minden szükséges bizonyítás lefolytatása után is indokoltnak ítéli.

A Kúria döntésében megállapította, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítási indítványok elutasításával a bizonyítékokat tévesen és egyoldalúan, súlyosan jogszabálysértően mérlegelte. A másodfokú bíróság kizárólag az elsőfokú eljárásban felmerült előzményekre utalt vissza, ezzel tényállás feltárási kötelezettségét megsértve járt el, és indokolási kötelezettségének is csak formálisan tett eleget. Az eljárásban előterjesztett bizonyítási indítványok mellőzését továbbá érdemben nem is indokolta, márpedig az indokolási kötelezettség kiterjed az időközben keletkezett bizonyítékok értékelésére is. A Kúria a súlyosan jogszabálysértően eljáró bíróságot új eljárásra kötelezte és felhívta a figyelmét arra, hogy a személyi autonómia korlátozása olyan súlyos polgári jogi jogkorlátozás, amelyben a bíróság hivatalból is köteles a bizonyítást lefolytatni ahhoz, hogy megalapozottan tudjon következtetést levonni.

A Kúria döntése nyomán megismételt eljárásban új igazságügyi szakértői vélemény született, és erre tekintettel a felperes elállt a keresetétől. Ügyfelünket tehát végül egyáltalán nem helyezte gondnokság alá a bíróság, így vége lett a majdnem öt éve húzódó eljárásnak.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kisokos a betegjogokról

Ez egy könnyen érthető kisokos a beteg emberek jogairól.

Félrevezette a minisztériumot az állami szociális intézetek fenntartója, amikor a munkaerőhiány miatt számonkérték

Bizonyítékunk van rá, hogy az állami szociális és gyermekvédelmi intézetek fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) félrevezette a minisztériumot a bázakerettyei pszichiátriai otthont sújtó munkaerőhiányról. Rétvári Bence államtitkár képviselői kérdésre azt állította, hogy van elég dolgozó az otthonban. A valóság azonban az, hogy augusztus végén a jogszabályban előírthoz képest 38 százalékos volt a munkaerőhiány a bentlakásos intézetben. Úgy tűnik, az SZGYF mást mondott a minisztériumnak, mint ami a valóság, és ezzel a parlamenti képviselőket, illetve rajtuk keresztül a nyilvánosságot is félretájékoztatta.

Nyílt levél a képviselőknek: Lesz szabad karácsonya az otthonápoló családoknak?

Tisztelt Képviselő!

Alulírott érintett szülők és szervezeteink azt kérjük Öntől, hogy az idei karácsonyi pénzosztáskor gondoljon ránk, a fogyatékossággal élőkre, az egészségügyi állapotuk miatt segítségre szorulókra, az otthonápoló családtagokra, és szociális szakemberekre. Kérjük, hogy az idei évben fel nem használt költségvetési forrásból a házi segítségnyújtást és a támogató szolgálatokat bővítsék ki, illetve a rendszerben dolgozó, áldozatos munkát végző szakemberek bérrendezését tekintsék elsődleges feladatuknak!

Ahogy azt alább láthatja, ezen szolgáltatások bővítése hozzávetőlegesen 60-70 milliárd forint forrást igényel, miközben csak tavaly karácsony előestéjén ennél több pénzt osztott ki a kormány egyéb célokra.

Kérjük Öntől azt is, hogy lehetősége szerint közvetítse kérésünket az ország politikai vezetése felé, például szólaljon fel a parlamentben a karácsony előtti ülések valamelyikén.