Kihátrált a kormány az elbukott civilellenes törvény mögül

Tíz hónapra volt szüksége a kormánynak ahhoz, hogy feldolgozza azt a vereséget, amit a 2017-ben meghozott civilellenes törvénye tavaly júniusban elszenvedett az Európai Unió Bíróságán. Az orosz mintára elfogadott, jogsértőnek bizonyult törvény még mindig hatályban van, csak most nyújtotta be a kormány azt a javaslatot, amellyel az elbukott jogszabályt hatályon kívül helyezi.

Ez helyes lépés, hiszen a civil szervezetek átláthatóságát nem a lejárató kampányokkal felvezetett megbélyegzés szolgálja, gazdálkodásukról e nélkül is szabadon lehet tájékozódni a kötelezően benyújtandó beszámolóikból, melyek a bíróság honlapján elérhetők. Miközben a kormány átláthatatlan gazdálkodással vádolja a vele szemben kritikus civil szervezeteket, a valóság az, hogy sokan közülük – így a TASZ is – a kötelezően előírtnál jóval több pénzügyi adatot önként tesznek közzé saját honlapjukon.

Amikor saját működésének átláthatóságáról van szó, a kormány kreatív eszközökkel igyekszik akadályozni a tisztánlátást – az állami szervek számára legutóbb azt is lehetővé tették, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva csak három hónappal később kelljen válaszolniuk a közérdekű adatigénylésekre. A közpénzeket egyébként nem költő civilek gazdálkodására viszont a friss törvényjavaslat szerint is kiemelt figyelmet fordítanának: az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ) vizsgáltatnák “a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző” és évente a húszmillió forint mérlegfőösszeget elérő egyesületeket és alapítványokat. A vallási és nemzetiségi szervezetek mellett a sportegyesületek is mentességet élveznek ez alól, annak ellenére, hogy egy részük az állami adóbevételek terhére jut kiugró mennyiségű támogatáshoz.

Az új törvény felesleges: az ügyészségnek eddig is volt lehetősége arra, hogy törvényességi vizsgálat alá vesse civil szervezetek gazdálkodását. Ráadásul az ÁSZ-t a róla szóló törvény preambuluma szerint azért hozták létre, hogy a közpénzek és a nemzeti vagyon kezelése felett őrködjön. A számvevőszék civilekkel szembeni mozgósítása nem más, mint az államgépezet politikai és hatalmi célú felhasználása.

Az ÁSZ intézkedése a törvényjavaslat értelmében kimerül abban, hogy nyilvános jelentést tesz közzé, ám számos példa van rá, hogy a számvevőszéket egyértelműen politikai célokra használta a kormányzat. A számvevőszék bunkósbotként való bevetése a civilellenes törvény bukásába beletörődni nem képes kormány által nemcsak felesleges adminisztratív teher, de arra is alkalmas lehet, hogy civileket tántorítson el a közéletben való részvételtől. A TASZ azonban fellép az ellen, hogy újabb boszorkányüldözésre használják a szabályozást, emellett megvédi adományozóinak adatait is, hogy azok ne kerülhessenek illetéktelen kézbe a vizsgálatok során.

A támogatói, és a teljes nyilvánosság számára a TASZ továbbra is átfogóan közli a bevételeivel, kiadásaival, gazdálkodásával kapcsolatos adatokat honlapján, a https://tasz.hu/gazdalkodas címen.