Kihátrált a kormány az elbukott civilellenes törvény mögül

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a törvényességi szabályoknak megfelelően működik, az átláthatóságot nem csak szólamnak tekinti, és fellép az ellen, ha bunkósbotként használnák az új kormányzati javaslatban belengetett ÁSZ-vizsgálatokat.

Tíz hónapra volt szüksége a kormánynak ahhoz, hogy feldolgozza azt a vereséget, amit a 2017-ben meghozott civilellenes törvénye tavaly júniusban elszenvedett az Európai Unió Bíróságán. Az orosz mintára elfogadott, jogsértőnek bizonyult törvény még mindig hatályban van, csak most nyújtotta be a kormány azt a javaslatot, amellyel az elbukott jogszabályt hatályon kívül helyezi.

Ez helyes lépés, hiszen a civil szervezetek átláthatóságát nem a lejárató kampányokkal felvezetett megbélyegzés szolgálja, gazdálkodásukról e nélkül is szabadon lehet tájékozódni a kötelezően benyújtandó beszámolóikból, melyek a bíróság honlapján elérhetők. Miközben a kormány átláthatatlan gazdálkodással vádolja a vele szemben kritikus civil szervezeteket, a valóság az, hogy sokan közülük – így a TASZ is – a kötelezően előírtnál jóval több pénzügyi adatot önként tesznek közzé saját honlapjukon.

Amikor saját működésének átláthatóságáról van szó, a kormány kreatív eszközökkel igyekszik akadályozni a tisztánlátást – az állami szervek számára legutóbb azt is lehetővé tették, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva csak három hónappal később kelljen válaszolniuk a közérdekű adatigénylésekre. A közpénzeket egyébként nem költő civilek gazdálkodására viszont a friss törvényjavaslat szerint is kiemelt figyelmet fordítanának: az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ) vizsgáltatnák “a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző” és évente a húszmillió forint mérlegfőösszeget elérő egyesületeket és alapítványokat. A vallási és nemzetiségi szervezetek mellett a sportegyesületek is mentességet élveznek ez alól, annak ellenére, hogy egy részük az állami adóbevételek terhére jut kiugró mennyiségű támogatáshoz.

Az új törvény felesleges: az ügyészségnek eddig is volt lehetősége arra, hogy törvényességi vizsgálat alá vesse civil szervezetek gazdálkodását. Ráadásul az ÁSZ-t a róla szóló törvény preambuluma szerint azért hozták létre, hogy a közpénzek és a nemzeti vagyon kezelése felett őrködjön. A számvevőszék civilekkel szembeni mozgósítása nem más, mint az államgépezet politikai és hatalmi célú felhasználása.

Az ÁSZ intézkedése a törvényjavaslat értelmében kimerül abban, hogy nyilvános jelentést tesz közzé, ám számos példa van rá, hogy a számvevőszéket egyértelműen politikai célokra használta a kormányzat. A számvevőszék bunkósbotként való bevetése a civilellenes törvény bukásába beletörődni nem képes kormány által nemcsak felesleges adminisztratív teher, de arra is alkalmas lehet, hogy civileket tántorítson el a közéletben való részvételtől. A TASZ azonban fellép az ellen, hogy újabb boszorkányüldözésre használják a szabályozást, emellett megvédi adományozóinak adatait is, hogy azok ne kerülhessenek illetéktelen kézbe a vizsgálatok során.

A támogatói, és a teljes nyilvánosság számára a TASZ továbbra is átfogóan közli a bevételeivel, kiadásaival, gazdálkodásával kapcsolatos adatokat honlapján, a https://tasz.hu/gazdalkodas címen.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Korlátoz, titkolózik, betilt, leépít: ilyen a magyar állam a TASZ éves jelentésében

2013 kiemelkedő jogsértéseiről és az arra adott, a Társaság a Szabadságjogokért által megfogalmazott válaszokról szól a szervezet éves jelentése. Azokról a jogsértésekről, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül, amelyekre emlékeznünk kell, mert mindannyiunk szabadságát és méltóságát sértik.

Polgárjogi szervezetek nemzetközi állásfoglalása az amerikai kormány Dragnet megfigyelési programjáról

Dublin/London/New York
Kiderült, hogy a Prizma néven ismert amerikai kormányzati program példátlan hozzáférést biztosított az amerikai National Security Agency-nek a vezető informatikai cégek szervereihez, ezért polgárjogi szervezetek - nemzetközi együttműködés nyomán - a következő közös állásfoglalást teszik:

Megint a negyedik: a szólásszabadság szűkítése

Az Alaptörvény negyedik módosításáról sokan, sokat írtak már. Van azonban egy aspektusa, melyről; kevesebb szó esik, pedig igencsak lényeges: ez pedig a szólásszabadság korlátozása.

Az Alaptörvény negyedik módosítása nemcsak alapot ad arra, hogy a jogalkotó általános jogelvekre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát, hanem a kormány - még a parlamentben sem bízva - magába az Alaptörvénybe is súlyos korlátozó szabályokat emelt. Emiatt az Alaptörvény módosítása nem csak a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotására ad felhatalmazást, nem csak azok alkotmánybírósági felülvizsgálatát próbálja feltehetőleg hatékonyan - megakadályozni, hanem közvetlenül alkalmazható korlátokat is felállít. Ráadásul az Alaptörvénybe emelt, a szólásszabadságot korlátozó szabályok részben olyanok, amelyekről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenesek.