Kijárási tilalom: a döntést a legmagasabb szinten kell meghozni

Minden felelős vezető, így a polgármesterek is keresik az eszközöket, hogy megállítsák a járvány terjedését. Sokan teszik fel a kérdést: miért lép közbe a kormány, amikor valaki végre cselekszik?

Az utóbbi napokban több település polgármestere kijárási tilalmat rendelt el. Az operatív törzs szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy ezek a döntések jogellenesek, a kormányhivatalok törvényességi felhívással élnek ezekben az esetekben. Ám ha már egyszer a polgármesterek lettek a települések egyszemélyes döntéshozói, miért ne rendelhetnének el kijárási tilalmat is, hogy fékezzék a járvány terjedését?

Polgár és Sződliget polgármestere ezt tette: az önkormányzati munkavállalók, az önkormányzati ellátásban részesülő 70 év felettiek és az óvodások, iskolások számára rendelte el a korlátozást. Mindketten arra hivatkoznak, hogy a katasztrófavédelmi törvény felhatalmazása alapján járnak el. Ám a törvény hiába jogosítja fel őket arra, hogy a képviselő-testület helyett egyszemélyben hozzanak döntéseket: olyan szabályokat biztosan nem alkothatnak, amelyekre a képviselőknek sem lenne joga. Márpedig kijárási tilalmat a képviselő-testület nem rendelhet el.

A katasztrófavédelmi törvény rendelkezik arról, hogy veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, de ezt csak a kormány előzetes döntése alapján tehetik meg azok, akiket erre a kormány felhatalmazott. Ilyen felhatalmazás eddig nem született, így a polgármesterek biztosan jogellenesen jártak el. A kormányhivatalok jogosan szólítják fel ezeket az önkormányzatokat, hogy vonják vissza a kijárási tilalmat.

Sokan kérdezhetik, hogy miért lép közbe a kormány, amikor végre valaki cselekszik? Egyrészt érdemes szem előtt tartani, hogy a kijárási tilalom egy nagyon súlyos jogkorlátozás, amelynek járványügyi, gazdasági és társadalmi következményeit csak rendkívül összetett ismeretek birtokában lehet felmérni. Ez a szakértelem helyben ritkán áll rendelkezésre, a központi kormányzatnak viszont annál inkább. Ennél is komolyabb aggály, hogy ezeket a helyi döntéseket nem övezi megfelelő, az emberek jogait biztosító garanciarendszer. A kormány által elrendelt kijárási tilalmat a rendőrség tudná kikényszeríteni, az önkormányzatok döntései alapján viszont nem járhat el a rendőrség. Így a polgármesterek másféle, akár önkényes büntetéssel is fenyegethetik a kijárási tilalom megszegőit. Az egyik településen például azzal próbálják otthonmaradásra bírni az erre kötelezetteket, hogy az önkormányzati intézmények vezetői járhatnak el velük szemben, akik kezdeményezhetik az önkormányzati pótszabadság visszavonását, a szociális szolgáltatások felfüggesztését, a segélykérelmek elutasítását. Így egy engedetlen iskolás, aki kiszökik a barátaival a játszótérre, könnyen veszélybe sodorhatja a család szociális ellátásait.

Arra sincs semmilyen garancia, hogy a polgármesteri jószándék más településeken nem csap át túlbuzgóságba, és hiányos ismeretek alapján nem zárnak be mindenkit a lakásába egy polgármesteri döntéssel. Sokan sokféleképpen állítanák meg a járványt, de biztos, hogy azzal járunk jobban, ha ezekben a kérdésekben egységes döntés születik, amiért a legmagasabb szinten viselik a politikai és jogi felelősséget.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben! – Negyedik pont címmel kampányt indított a TASZ az egyháztörvény helyreállítása érdekében

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampányt indít annak érdekében, hogy a kormányzat az egyháztörvény ügyében ne térjen ki a kötelezettségei elől, és úgy módosítsa azt, hogy összhangban legyen hazánk alkotmányos hagyományaival, országunk nemzetközi kötelezettségeivel, és hogy ne vezessen újabb megalázó ítéletekhez és költséges kártérítési kötelezettségekhez. A kampány a Negyedik pont címet viseli, információs honlap kapcsolódik hozzá, melyen egy petíció aláírásával bárki újabb nyomást gyakorolhat a kormányra.

TASZ levelezés a KEHI-vel

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrizni kívánja a Norvég Civil Támogatási Alapból finanszírozott két programunkat, erről tájékoztatott bennünket néhány nappal ezelőtt, és egyúttal felszólított bennünket arra, hogy bocsássunk rendelkezésre számos szervezeti dokumentumunk mellett az érintett programokkal kapcsolatos minden iratot, szerződést, bizonylatot és levelezést.