Kijárási tilalom: a döntést a legmagasabb szinten kell meghozni

Minden felelős vezető, így a polgármesterek is keresik az eszközöket, hogy megállítsák a járvány terjedését. Sokan teszik fel a kérdést: miért lép közbe a kormány, amikor valaki végre cselekszik?

Az utóbbi napokban több település polgármestere kijárási tilalmat rendelt el. Az operatív törzs szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy ezek a döntések jogellenesek, a kormányhivatalok törvényességi felhívással élnek ezekben az esetekben. Ám ha már egyszer a polgármesterek lettek a települések egyszemélyes döntéshozói, miért ne rendelhetnének el kijárási tilalmat is, hogy fékezzék a járvány terjedését?

Polgár és Sződliget polgármestere ezt tette: az önkormányzati munkavállalók, az önkormányzati ellátásban részesülő 70 év felettiek és az óvodások, iskolások számára rendelte el a korlátozást. Mindketten arra hivatkoznak, hogy a katasztrófavédelmi törvény felhatalmazása alapján járnak el. Ám a törvény hiába jogosítja fel őket arra, hogy a képviselő-testület helyett egyszemélyben hozzanak döntéseket: olyan szabályokat biztosan nem alkothatnak, amelyekre a képviselőknek sem lenne joga. Márpedig kijárási tilalmat a képviselő-testület nem rendelhet el.

A katasztrófavédelmi törvény rendelkezik arról, hogy veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, de ezt csak a kormány előzetes döntése alapján tehetik meg azok, akiket erre a kormány felhatalmazott. Ilyen felhatalmazás eddig nem született, így a polgármesterek biztosan jogellenesen jártak el. A kormányhivatalok jogosan szólítják fel ezeket az önkormányzatokat, hogy vonják vissza a kijárási tilalmat.

Sokan kérdezhetik, hogy miért lép közbe a kormány, amikor végre valaki cselekszik? Egyrészt érdemes szem előtt tartani, hogy a kijárási tilalom egy nagyon súlyos jogkorlátozás, amelynek járványügyi, gazdasági és társadalmi következményeit csak rendkívül összetett ismeretek birtokában lehet felmérni. Ez a szakértelem helyben ritkán áll rendelkezésre, a központi kormányzatnak viszont annál inkább. Ennél is komolyabb aggály, hogy ezeket a helyi döntéseket nem övezi megfelelő, az emberek jogait biztosító garanciarendszer. A kormány által elrendelt kijárási tilalmat a rendőrség tudná kikényszeríteni, az önkormányzatok döntései alapján viszont nem járhat el a rendőrség. Így a polgármesterek másféle, akár önkényes büntetéssel is fenyegethetik a kijárási tilalom megszegőit. Az egyik településen például azzal próbálják otthonmaradásra bírni az erre kötelezetteket, hogy az önkormányzati intézmények vezetői járhatnak el velük szemben, akik kezdeményezhetik az önkormányzati pótszabadság visszavonását, a szociális szolgáltatások felfüggesztését, a segélykérelmek elutasítását. Így egy engedetlen iskolás, aki kiszökik a barátaival a játszótérre, könnyen veszélybe sodorhatja a család szociális ellátásait.

Arra sincs semmilyen garancia, hogy a polgármesteri jószándék más településeken nem csap át túlbuzgóságba, és hiányos ismeretek alapján nem zárnak be mindenkit a lakásába egy polgármesteri döntéssel. Sokan sokféleképpen állítanák meg a járványt, de biztos, hogy azzal járunk jobban, ha ezekben a kérdésekben egységes döntés születik, amiért a legmagasabb szinten viselik a politikai és jogi felelősséget.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

Sokszínűség, tudatosság, függetlenség – ezt tanultuk egymástól 2 év alatt

 

Április 30-án végleg lezárult civil szervezeteket fejlesztő projektünk. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, 10 civil szervezettel dolgoztunk együtt két éven át, a Norvég Civil Támogatási Alap jóvoltából, majd októberben a munka folytatására is támogatást kaptunk. Az így két és fél évig tartó projekt fő célkitűzése a civil társadalom érdekérvényesítési képességének fejlesztése volt. 

A TASZ az ENSZ-hez fordult

A TASZ az ENSZ egyesülési szabadsággal és a jogvédők helyzetével foglalkozó jelentéstevőihez fordult a magyarországi civil társadalmat ért, a hazai és a nemzetközi jogot is megsértő kormányzati ellenőrzések miatt.