Kilakoltatások miatt ombudsmanhoz fordult a TASZ és az ERRC

A Társaság a Szabadságjogokért és az Európai Roma Jogok Központja (European Roma Rights Center, ERRC) közös beadvánnyal fordult Szabó Mátéhoz, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához abból a célból, hogy folytasson le vizsgálatot és adjon ki állásfoglalást mélyszegénységben élő emberek elkerülhetetlen hajléktalanságát eredményező, önkormányzati bérlakásokból történő kilakoltatása kapcsán.

Kilakoltatások miatt ombudsmanhoz fordult a TASZ és az ERRC

A TASZ Romaprogramjában dolgozó, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében terepmunkát végző szakemberek számos megkeresést kaptak olyan roma családoktól, akiket a lakóhelyük szerinti helyi önkormányzat kilakoltatott, vagy a közeljövőben készül kilakoltatni. A már lezajlott kilakoltatások kapcsán a panaszosok több esetben állították, hogy az önkormányzat ingatlankezelője rongálással lakhatatlanná teszi a lakásokat feltehetően abból a célból, hogy az elhagyott ingatlanokba senki ne tudjon beköltözni, amiből arra lehet következtetni, hogy a kilakoltatások célja nem az önkormányzati vagyon védelme vagy a bevételek növelése. A nagy számú, mélyszegénységben élő embert érintő kilakoltatások komoly társadalompolitikai következményekkel is járnak, hiszen a rászorult, utcára kerülő családok, emberek nagy része számára ez visszavonhatatlan hajléktalanná válást eredményez.

Az egyes esetekben az önkormányzat mint tulajdonos többnyire jogszerűen mondja fel a lakásbérleti szerződéseket és lakoltatja ki a bérlőket, hiszen a szociálisan ellehetetlenült bérlők valóban felhalmoznak lakbérhátralékot, illetve a Lakástörvény szerint a határozott idejű bérleti szerződéseket a bérbeadó önkormányzat azok lejártakor nem köteles meghosszabbítani, és ezt a döntését indokolni sem köteles.

Az állam, illetve az önkormányzatok felelőssége ebben a folyamatban mégis fokozottan fennáll: az ombudsmanhoz forduló két szervezet álláspontja szerint ugyanis szociális intézkedésekkel megelőzhető volna, hogy az érintett – többnyire roma származású – önkormányzati lakásbérlők olyan mértékben eladósodjanak, hogy a fővárosi szemmel nézve igen alacsony (néhány ezer forintos) bérleti díjakat se legyenek képesek kifizetni.

A TASZ és az ERRC szerint a hazai szociális jogi és az önkormányzati lakásbérletre vonatkozó rendelkezések és azok gyakorlati alkalmazása nem biztosítják megfelelően az alapjogok érvényesülését, és nem valósítanak meg kellő prevenciót a hajléktalanná válás elkerülése érdekében.

A két szervezet közös beadványában három különböző területen kérte Szabó Máté vizsgálódását és jogalkotási javaslat tételét:

I. Az önkormányzati lakásbérlők eladósodása kapcsán a TASZ és az ERRC felhívta az Ombudsman figyelmét arra, hogy a Szociális törvény szerinti adósságkezelési szolgáltatás és családsegítés nem működik elég hatékonyan. Általános probléma, hogy az érintetteknek nincs tudomásuk, vagy téves elképzelésük van a családsegítés feladatairól, szolgáltatásairól, az önkormányzatok pedig gyakran – a törvényi rendelkezések ellenére - nem fektetnek kellő hangsúlyt a krízishelyzetek megelőzésére, a rászorult, bajba jutott emberek személyes felkeresésére, a szolgáltatásról történő informálásra. A rendszer további hiányossága, hogy a családgondozók és a szociális segítők illetve tanácsadók létszáma kizárólag a lakosságszámtól függ, miközben indokolt és szükséges volna a hátrányos helyzetű területeken arányosan több családsegítő foglalkoztatása.

Az adósságkezelési szolgáltatás általában azért nem működik hatékonyan, mert az önkormányzat mint bérbeadó által ismert, a lakbérhátralékok mértékére vonatkozó információk nem jutnak el az adósságkezeléssel foglalkozó, szintén az önkormányzatnál foglalkoztatott személyekhez, és így a krízisellátásra többnyire nem kerül időben sor. Ezért a két szervezet beadványában kérte az Országgyűlési Biztost, hogy tegyen olyan ajánlást a jogalkotó felé, amely azt célozza, hogy a települési önkormányzatok számára addig ne legyen lehetőség a lakásbérleti szerződés felmondására vagy a kilakoltatás végrehajtására, ameddig az érintett nem kapott érdemi tájékoztatást és segítséget a hátralék kezeléséhez és rendezéséhez. Ehhez olyan jogszabályi rendelkezésekre lenne szükség, amelyek azt biztosítják, hogy az önkormányzatok legyenek kötelesek a hátrelékokat időben feltérképezni, a hátralékosokat az igénybe vehető krízisellátásokról kellő időben tájékoztatni, és az önkormányzati szervezeten belüli különböző részlegek közötti együttműködést, koordinációt és kommunikációt megszervezni, működtetni.

Alapjogi visszásságot vet fel továbbá a két szervezet álláspontja szerint az adósságkezelési szolgáltatás Szociális törvénybeli szabályozása egyrészt amiatt, hogy az az önkormányzat mérlegelési jogkörében hozott döntésétől teszi függővé a szolgáltatás nyújtását, így az e jogszabályhely alapján hozott önkormányzati döntések nagy eséllyel vezethetnek etnikai hovatartozáson, társadalmi származáson illetve vagyoni helyzeten alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetéshez. Másrészt mindenképpen indokolt volna módosítani a jogszabályt olyan módon, hogy a negyvenezernél kisebb lakosságszámú települések önkormányzatai számára is kötelező legyen az adósságkezelés, enélkül ugyanis az adósságkezelési szolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében a kistelepüléseken élők közvetlen diszkriminációnak vannak kitéve.

II. A TASZ munkatársaihoz fordult roma panaszosok előadásából arra lehet következtetni, hogy egyes önkormányzatok a határozott idejű lakásbérleti szerződések meghosszabbítására irányuló diszkrecionális jogkörüket gyakorolva a meghosszabbítás feltételeit teljesítő roma származású bérlők esetében – szemben a nem roma bérlőkkel - diszkriminatív módon nem hosszabbítják meg a bérleti szerződéseket. Ezért a TASZ és az ERRC beadványában kérte az Ombudsmant, hogy vizsgálja meg, a lejárt időtartamú lakásbérleti szerződések meghosszabbítása tárgyában hozott önkormányzati határozatok nem sértik-e az egyenlő bánásmód követelményét, továbbá kérték az Országgyűlési Biztostól, hogy tegyen javaslatot a jogalkotónak arra vonatkozóan, hogy a szociális rászorultság fennállása esetén az önkormányzat köteles legyen a bérleti szerződést meghosszabbítani vagy ennek megtagadását indokolni.

III. Végül amiatt, hogy a kilakoltatott családokban nagyon gyakran vannak kiskorúak, és a magyar törvények értelmében a helyi önkormányzat kötelessége a gyermekek védelmét biztosítani kilakoltatás és várható hajléktalanná válás esetében, a két szervezet arra kérte Szabó Mátét, hogy gyermekjogi projektjének keretein belül külön hangsúlyt fektessen a kiskorúakat is magában foglaló családok esetében az önkormányzat felé történő eladósodásnak, a lakbérhátralék felhalmozásának megelőzésére, a megfelelő preventív szociális eszközök bevezetésének az átgondolására.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Börtön vagy fagyhalál?

30 éve nem volt olyan hideg a január, mint az idei. A hosszan tartó, rendkívüli hideg miatt a szegénységben élők télre felhalmozott tűzifája hamar elfogyott. A szociális tűzifa még enyhébb teleken sem fedezi teljes egészében a rászorulók szükségleteit, az idei télen pedig különösen kevésnek bizonyult. Egy átlagos télen körülbelül 15 ember fagy meg saját, fűtetlen otthonában.

Feleslegesen tönkretett életek

Kilenc hónapnyi félelemmel vegyes várakozás után 2014. májusában megszületett Bence. Az édesanyja még a kórházba is nagytáskával érkezett, hiszen az újszülöttnek szánt ruhákat is vitte magával, hogy majd együtt térhessenek haza otthonukba. Bence problémamentes születése után a csecsemőt az édesanyja mellére fektették, 2 napig gondozhatta, szoptathatta az újszülöttet. A harmadik napon viszont a kórházi védőnő Bence nélkül jelent meg a kórteremben, közölte az anyával: a baba nélkül kell távoznia, hiszen a gyámhivatal Bence családból való kiemeléséről döntött.

A TASZ filmjei a Hégető Honorka-díj megosztott különdíját kapták

A Hégető Honorka-díj célja, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáit bemutató televíziós és online alkotásokat elismerje, az újságírókat és a közönséget érzékenyítse. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy elnyertük ezt a díjat 2013-ban.