Korrupciófigyelő: Teljes ágazatok kerülnek a kormány klientúrájának befolyása alá

A felsőoktatás mellett szinte észrevétlenül került kormányközeli kezekbe a magyar gázszolgáltatás jelentős része, a bankszektor egy újabb szelete, és folyamatban van az állami koncessziók központosított kiszervezése is. Itt a K-Monitor és a TASZ harmadik Korrupciófigyelő jelentése.

A K-Monitor és a TASZ 2020 szeptemberében indította el közös Korrupciófigyelő programját azzal a céllal, hogy háromhavonta kiadott jelentésben értékeljék az állami korrupció, valamint a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések alakulását. A jogállam eróziója és a korrupció közpolitikai eszközzé emelése Magyarországon egyszerre, egymással szoros összefüggésben történik, többnyire valamilyen közérdekű cél mögé rejtve. Ez jelenleg a koronavírus okozta válság elleni fellépés. A K-Monitor és a TASZ szervezet célja, hogy saját szakterületeiken szerzett tapasztalataikat egyesítve világítsanak rá a válságkezelés árnyékában zajló korrupt folyamatokra. A szerteágazó intézkedések hiteles értékelése érdekében egy-egy terület ismert szakértői is kommentálják a jelentést, az ő meglátásaik is megjelennek az elemzésben.

A jelentések egységes módszertan alapján készülnek. Az első jelentés a koronavírus-járvány első szakaszának eseményeit vizsgálta, elsősorban a különleges jogrend alatt zajló jogalkotás eredményeinek értékelésével. Második jelentésünk a járvány második hullámának elejétől követte, ahogy a járvány elleni védekezés, illetve az erre való hivatkozással megtett lépések mellett egyre hangsúlyosabbá vált a 2022-es országgyűlési választásokra való politikai és gazdasági felkészülés.

Harmadik jelentésünk a 2020. decembere és 2021. márciusa közötti időszakot tekinti át. Bemutatjuk, hogy

  • közel egy évvel a járvány kirobbanása után is gyakran esetleges, tervezetlen a járványkezelés, ellentmondásos és átláthatatlan a járvánnyal kapcsolatos kormányzati kommunikáció és adatközlés,
  • a kormányzat változatlanul csorbítja az önkormányzatiságot, az elvont és kieső önkormányzati bevételeket szelektíven kompenzálja;
  • eközben változatlanul folyik a különféle (gazdasági) szektoroknak a kormányzat számára kedvező irányba állítása, illetve a kormányhoz közel álló körök számára történő vagyonjuttatás;
  • fokozott ütemben folytatódik az állam kivonulása a felsőoktatás területéről azáltal, hogy az intézményeket alapítványi fenntartás alá vonják, és ezen alapítványok kuratóriumába nagyrészt a kormányzathoz lojális személyek kerülnek.

A korábbi jelentésekben leírt jelenség, miszerint a kormányzati erők mindenekelőtt a saját politikai és gazdasági befolyásuk növeléséért dolgoznak, csak tovább erősödött, miközben 2021-ben is tízmilliárdokat fordít a kormány propagandisztikus kommunikációra. Ez a kommunikáció alkalmatlan az állampolgárok hatékony tájékoztatására, különösen a koronavírus-járvánnyal összefüggő kérdésekben. A kormány újabb nemzeti konzultációt szentelt a járvány utáni nyitás kérdésének, majd röviddel ezután szigorúbb lezárásokat, korlátozásokat jelentett be. Mindeközben a rendeleti kormányzással, illetve a hivatali működésen keresztül lehetetlenné tette a járvánnyal és a kormányzati kiadásokkal kapcsolatos adatok megismerését, ezzel is nehezítve a sajtó munkáját.

Hasonló kettősség figyelhető meg a gazdasági válságkezelés területén. A kormány egyrészt jelentős elvonásokkal sújtja az önkormányzatokat, korlátozza az önálló forrásteremtést (például az adóemelések tilalmával), ugyanakkor közpénz-milliárdokkal támogat a jelenlegi helyzetben megkérdőjelezhető beruházásokat (pl. MotoGP pálya építése) és a Fidesz holdudvarához tartozó intézményeket (Mathias Corvinus Collegium). Mindeközben nyilvánosságra kerültek a kormány legfelső köreihez köthető, vitatható körülmények között bekövetkezett vagyonosodással kapcsolatos ügyek (Rogán Antal új családjának utóbb meghiúsult földvásárlása, Varga Judit ingatlanügyei) is.

A kormány 11 éves működésének egyik sikertörténete lehetett volna a hálapénz visszaszorítása, felszámolása és az egészségügyben dolgozók bérrendezése. A pozitív intézkedéseket azonban jelentősen beárnyékolja az ezzel kapcsolatos jogalkotást megelőző konzultáció hiánya és a szakmaspecifikus problémák (szülészet, sürgősségi ellátás, háziorvosi rendszer) ignorálása. Az új egészségügyi szolgálati jogviszony miatt az állami szolgálatból távozó több ezer fő az ellátás színvonalának jelentős romlásához vezethet a járvány alatt.

Egyes ágazatok eközben a kormány klientúrájának befolyása alá kerültek. Az érintettek bevonása nélkül folytatódik a felsőoktatás privatizálása: kormányközeli szereplőkkel feltöltött kuratóriumok által vezetett alapítványok válnak az intézmények fenntartóivá. Mindezt a kilencedik Alaptörvény-módosítás is segíti, amely szűkítette a közpénz definícióját. A felsőoktatás mellett szinte észrevétlenül került kormányközeli kezekbe a magyar gázszolgáltatás jelentős része, a bankszektor egy újabb szelete, és folyamatban van az állami koncessziók központosított kiszervezése is. Hasonló folyamatok várhatók az agráriumban és az élelmiszerkereskedelemben is, miután a kormány vidékfejlesztési kormánybizottságot és különösen nagy összegű agrártámogatások kiosztását jelentette be.

A politikai hatalom gazdasági tőkévé transzformálását segítik a közbeszerzések is. Látszólag ugyan az EU-s elvárásoknak próbál eleget tenni a kormány a közbeszerzéseket érintő szabályozás szigorításával, ugyanakkor több ágazatban (informatika, takarítás – őrzés-védelem, közbeszerzési tanácsadás) hatalmas beszerzéseket tervez odaítélni gazdasági szereplők egy szűk körének.

A teljes jelentés

letöltés »

Korábbi jelentések:

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Sumákol a MÁK

Beperelte a Magyar Államkincstárt a TASZ jogi képviseletével a K-Monitor, mert az nem adta ki a jelöltek kampányköltéseiről készült számlaösszesítő adatlapokat. Az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 24-re tűzte ki. Az ügyben a tavaly módosított információszabadság törvény és az Alkotmánybíróság is vizsgázik.

Visszavonva – mégsem kötik szakértelemhez a közérdekű adatok megismerését

A TASZ nyomására Font Sándor (Fidesz) képviselő visszavonta azt a módosító javaslatát, amely szükséges szakértelem meglétét szabta volna az információszabadság gyakorlásának előfeltételéül.