Kövér László nem húzhatja meg a sajtószabadság határait - A TASZ képviseli a kitiltott újságírókat

Az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) annak a hat újságírónak az ügyében, akiket április 25-én tiltottak ki a parlamentből.

Az Országgyűlés elnöke a 9/2013. házelnöki rendelkezésben szabályozta az országházi sajtótudósítás rendjét. Ebben rendkívül szűkre szabta azokat a területeket a Parlamenten belül, ahol az újságírók felvételt készíthetnek munkájuk közben. Ennek eredményeként a képviselők különösebb nehézség nélkül kerülhetik el a média kameráit az Országgyűlésben. Ezt a szabályt sértették meg a 24.hu, az index.hu, a hvg.hu és a nol.hu munkatársai, amikor az MNB alapítványokról kérdezték a képviselőket az Országház olyan termeiben is, ahol a rendelkezés szerint nem lett volna szabad.

A TASZ azért kínált ingyenes jogsegélyt ezeknek az újságíróknak, mert mind a házelnöki rendelkezés, mind pedig az azon alapuló kitiltás alkotmányellenesen korlátozza a sajtószabadságot. A média feladata, hogy tájékoztassa a polgárokat a közéleti eseményekről. A házelnöki rendelkezés gyakorlatilag ellehetetleníti a sajtó munkáját az Országgyűlés épületén belül. Nincs igazolható indoka annak, hogy megtiltják a forgatást a média munkatársainak az épület termeinek többségében. Alapjogot - mint a sajtószabadság - azonban csak kényszerítő indokok esetében lehet korlátozni. A tegnap nyilvánosságot kapott érvek, miszerint “alkalmatlan időpontban alkalmatlan helyen akarnak kikényszeríteni interjúkat, vagy még inkább a képviselőket akarják kényelmetlen helyzetbe hozni” nem igazolhatja a sajtószabadság korlátozását, hiszen a sajtó munkatársainak éppen az a dolga, hogy ellenőrizzék a hatalom gyakorlóit. Ha a képviselőket kényelmetlen helyzetbe hozza egy, az MNB alapítványokkal kapcsolatos kérdés, akkor a képviselőnek magában, és nem a sajót munkatársaiban kell keresnie a hibát.

Formai szempontból is aggályos a tudósítási szabályokat előíró házelnöki rendelkezés, mert bár az Orsszággyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény felhatalmazza a házelnököt, hogy feladat- és hatáskörének gyakorlása során házelnöki rendelkezést adjon ki, a sajtószabadság fizikai korlátainak megállapítása biztosan nem tartozik Kövér László feladat- és hatáskörébe. Alapjogot korlátozni csak törvényben lehet az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság évtizedes gyakorlata alapján egyaránt, így a rendelkezés formailag is alkotmányellenes.

Az Országgyűlés épületéből kitiltott újságírók:

Bakró-Nagy Ferenc, index.hu

Fábián Tamás, index.hu

Fekete Norbert, hvg.hu

Kaufmann Balázs, 24.hu

Kovács Klára, nol.hu

Mándli Iván, nol.hu

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Szólásszabadság érvgyűjtemény

Ezen az oldalon olyan érveket szedtünk össze, amelyek hasznosak lehetnek azoknak, akiket a szólásszabadságuk gyakorlása miatt fogtak perbe. A megfelelő érvek kiválasztása és előadása a bíróságon segíthet a per megnyerésében.

Az antiszemita beszéd a szabadság része

A Társaság a Szabadságjogokért szerint az Országgyűlésben a magyar zsidó képviselők összeírására vonatkozó felszólalásra nem a büntetés a megfelelő reakció. A parlamenti beszéd szankcionálása sem az előítéleteket nem csökkenti, sem a demokratikus és toleráns közbeszéd elterjedését nem mozdítja elő. Hatásai ezekkel éppen ellentétesek.

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

 

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.