Közirat a magyarországi HIV/AIDS helyzetről

A december 1-jei AIDS világnap alkalmából összefoglaltuk a magyarországi helyzetet, különös tekintettel a problémás területekre:

A modern orvostudomány látványos fejlődésének hatására azt hihettük, hogy a járványos kóroknak mindörökre vége. A szerzett immunhiányos tünetcsoport, angol nevén „AIDS” megingatta ezt a reményt. Az első AIDS-es eseteket 1981-ben (Magyarországon 1985-ben) regisztrálták, és azóta sem sikerült a betegségre végleges gyógymódot vagy ellene hatékony oltóanyagot találni. A leginkább veszélyeztetett csoportok olyan emberekből állnak, akiket életmódjuk következtében amúgy is szegénység, kiközösítés és diszkrimináció sújt. 25 évvel a HIV-vírus izolálása után, Magyarországnak még sikerült megőriznie alacsony fertőzöttségi státuszát (1583 regisztrált HIV-fertőzött, forrás Epinfo 15. évfolyam 45.szám), ami véleményünk szerint csakis a szerencsének köszönhető és nem a hatékony prevenciónak. Ahhoz, hogy ez így is maradhasson, az egészségügyi kormányzatnak a következő területeken azonnali hatékony válaszokat kellene adnia:


1.    Kormányzat és civil partnerség:

Tény: a civil társadalom – különösen azok a csoportok, akik HIV-fertőzötteket illetve magas kockázatú közösségeket képviselnek – régóta úttörő szerepet tölt be világszerte a HIV-elleni harcban. Mégis sok kormány alig hajlandó kiaknázni a bennük rejlő forrásokat illetve elismerni az érintett közösségek jogát, hogy formálhassák a HIV-elleni küzdelmet.

A magyar egészségügyi kormányzat éves költségvetéséből, ami mindössze 38,1 millió forint (3,81 forint/lakos), 15 millió forintot költ a civil szervezetek HIV/AIDS-prevenciós munkájának segítésére 2008-ban (forrás: Nemzeti AIDS Bizottság 2008. augusztus 4-i ülés jegyzőkönyve). A kétmilliós lakosú Szlovéniában 14,4 millió forint a forrás (7,2 forint/lakos), ebből 6,4 millió forint jut civil szervezeteknek. A 16,5 millió lakossal rendelkező Hollandiában ez az összeg már 1,4 milliárd forint, ami állampolgáronként 85 forintot jelent.


2.    Prevenció

Veszélyeztetett csoportok

Tény: a friss fertőzöttek 80%-a MSM (men who have sex with men - férfiak, akik férfiakkal létesítenek szexuális viszonyt) körből került ki. (forrás: Epinfo 15. évfolyam 45. szám)

A célzott MSM-prevencióval foglalkozó magyar civil szervezet: HÁTTÉR Társaság a Melegekért évente kb. 3 millió forinttal részesül az egészségügyi kormányzat által HIV/AIDS-prevencióra szánt összegből.




Intravénás droghasználók (IVD)

Tény: bár a hazai epidemiológia helyzet szerencsésnek mondható IVD szempontból, szakemberek véleménye szerint csupán a vak szerencsének köszönhető, hogy eddig még nem alakult ki nagyméretű járvány, mint ahogy a volt szovjet tagállamokban például keleti szomszédunknál Ukrajnában, ahol a fertőzöttek 80%-a intravénás droghasználók közül kerül ki.

A WHO Europe ajánlása szerint a tűcsere-programok és az ópiátalapú – főként metadon - helyettesítő terápiák a HIV és egyéb vér útján átvihető fertőzések elleni küzdelem leghatékonyabb eszközei és a tűcsere programoknak az IVD közösség legalább 60%-át, míg a helyettesítő terápiáknak legalább 40%-át kellene elérniük. Magyarországon jelenleg ezek a számok megközelítőleg 30% és 12% körül vannak.

Fiatalok:

Tény: a fiatalok felvilágosítása és megfelelő informálása a HIV-ről egyike a legjobb hosszú távú stratégiáknak a járvány elleni harcban, ebben a korban könnyen elsajátíthatóak azok a viselkedési formák, melyekkel elkerülhető a HIV-fertőzés és csökkenthető a HIV-vel kapcsolatos stigma és diszkrimináció.

 Magyarországon egyre nagyobb az aránya a frissen kiszűrtek közt a 25 év alatti fiataloknak, mind az általános népesség, mind az MSM-közösség körében. Az Eurobarometer felmérése szerint ugyan a magyar lakosság 94%-ban tisztában van a HIV-fertőzés átadásának lehetséges módjaival, mégis a különböző fogamzásgátló módszereket használók, mindössze 7,8%-a használ óvszert, ami a szexuális úton átvihető fertőzések, közöttük a HIV, megakadályozásának egyetlen máig ismert eszköze. (forrás: UNAIDS/WHO Global HIV/AIDS Online Database) Mindezek ellenére az egészségügyi kormányzat éves HIV/AIDS-prevenciós keretéből megdöbbentően keveset: 3,1 millió forintot költ iskolai szexuális felvilágosító programra. (forrás: Nemzeti AIDS Bizottság 2008. augusztus 4-i ülésének emlékeztetője)



3. HIV-fertőzöttek/AIDS-betegek

Stigma, diszkrimináció és emberi jogok

Tény: a stigma és diszkrimináció, amit a HIV-vel élők és a veszélyeztetett közösségek tapasztalnak nemcsak az egyén életminőségét, hanem a prevencióhoz, megfelelő ellátáshoz és kezeléshez való hozzájutást is befolyásolják.

Ma Magyarországon a HIV-vel élők és AIDS-betegek számos esetben diszkrimináció áldozatai a nem HIV-vel kapcsolatos egészségügyi ellátásuk során. Fogorvosok, nőgyógyászok, sebészek, csupán a HIV-fertőzésre hivatkozva megtagadják ellátásukat és legjobb esetben a Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórházba küldik őket. Így gyakran előfordul, hogy HIV-fertőzöttek kénytelenek vidékről Budapestre járni például fogászati kezelésre. Mindezt a HIV-vel kapcsolatos téves információik, félelmeik és előítéleteik miatt. Az egészségügyi kormányzat mindössze 5 millió forintot költ HIV/AIDS-prevenciós továbbképzésre szakdolgozók és orvosok részére. (Nemzeti AIDS Bizottság 2008. augusztus 4-i ülés)


4. Szűrés és tanácsadás

Tény: a HIV-prevenció egyik legfontosabb eszköze a könnyen, mindenki számára elérhető önkéntes, anonim és ingyenes tanácsadás és szűrés (VCT), ahol különösen a veszélyeztetett közösségek tagjai diszkrimináció-mentes HIV-szűrésen vehetnek részt és a szűrést megelőzően valamint az eredmény átvételekor személyre szabott tanácsadásban részesülnek.

Erre Magyarországon elméletileg minden bőr- és nemibeteg gondozó intézetben illetve az ÁNTSZ regionális intézeteiben és a fővárosban több anonim szűrőhelyen van lehetőség. Sajnos a hozzánk beérkezett panaszok és saját tapasztalataink alapján ez a valóságban nem teljesen valósul meg, van olyan intézmény, ahol többszöri próbálkozás után sem sikerült munkatársunknak leszűretnie magát, illetve van olyan országos intézmény, ahol a teszteredmény 2 hét alatt készül el és sem az eredmény átvételekor, sem a szűrést megelőzően nincs tanácsadás. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy Magyarországon nagyon alacsony az elvégzett anonim önkéntes tesztek száma és aránya. (7453 db teszt 9,3% - 2006-os adatok, forrás Egészségügyi Minisztérium) Emellett az egészségügyi kormányzat elképesztően keveset - évi 10 millió forintot (forrás: Nemzeti AIDS Bizottság 2008. augusztus 4-i ülésének emlékeztetője) – költ az ÁNTSZ által működtetett anonim AIDS tanácsadó szolgálatok támogatására. Hollandiában például évente 78,000 VCT-t végeznek, ami a lakosság számát tekintve tízszerese a magyar adatoknak.


 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elértük, hogy többé ne diszkriminálják a HIV-vel élő pácienseket a fogászatokon!

Néhány hete telefonált hozzánk egy srác vidékről. Fogorvoshoz kellett mennie, és amikor be akart jelentkezni, közölték vele, hogy nem látják el. Az asszisztensnek ugyanis elmondta, hogy HIV-vel él. Ezért nem akarták fogadni. Tőlünk azt szerette volna megtudni, hogy ez rendjén van-e, mi pedig elmondtuk neki, hogy nagyon nincs rendjén. Az egészségügyi törvény szerint megilleti az ellátás, ugyanúgy, mint bárki mást. Most kaptuk a hírt, hogy hivatalosan is változtattak a szabályokon: remélhetjük, hogy ez a srác volt az utolsó, akit jogellenesen nem láttak el.

A menekültek jól teljesítenek: egészségesek

 

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatigénylésének eleget téve az országos tisztifőorvos újra megerősítette: nincsen járványveszély, a menekültek között csak elvétve találnak fertőzéseket.  A TASZ szerint minden ezzel ellentétes kommunikáció hamis félelmeket kelt az emberekben.

Elkülönítés a büntetés-végrehajtásban

A TASZ indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a célból, hogy a testület semmisítse meg a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló igazságügy-miniszteri rendelet azon passzusát, amelynek értelmében a HIV pozitív fogvatartottakat a büntetés-végrehajtási rendszeren belül egy külön körletben kell elhelyezni.