Közös alapértékeink vannak veszélyben

Az emberi jogi szervezetek az utolsó bástyái Magyarországon a jogállamiság, demokrácia és alapvető jogok védelmének, amelyek közös értékei az Uniónak.

Ez év júniusában az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) nagy többséggel szavazott meg egy olyan jelentést, amely szerint a demokrácia és a jogállamiság veszélyben van Magyarországon. A bizottság megállapította, hogy a “tények és tendenciák”, amelyeket feltártak “rendszerszintű veszélyt jelentenek a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető emberi jogok érvényesülésére Magyarországon.”

Kapronczay Stefánia a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója Brüsszelbe utazott, hogy tájékoztassa az Európai Parlamenti képviselőket, munkatársaikat és az EU-s intézményeket a Magyarországon tapasztalható jogsértésekről. Ezeket a kritikákat a TASZ Magyarországon következetesen képviseli, számos szakmai anyagban megoldási javaslatokat tesz közzé a helyzet javítása érdekében. Azt tapasztalják azonban a jogvédők, hogy egyre kevesebb olyan független intézmény maradt az országban, ami ellensúlyozni tudná a magyar kormány jogsértő magatartását. A TASZ évente több ezer magyar embernek nyújt ingyenes jogsegélyt, akik számára sok esetben a szervezet segítsége jelenti az utolsó reményt.

A TASZ többek között azért dolgozik, hogy csökkenjen a kórházi fertőzések száma a magyar kórházakban, hogy ne zaklassanak jogszerűtlen razziákkal szegény embereket Miskolcon, hogy a fogyatékossággal élő emberek megfelelő ellátáshoz juthassanak, vagy éppen, hogy a korrupcióról tudósító újságírók munkáját ne lehetetlenítse el a hatalom.

“A jogállamisággal kapcsolatos problémák csak egy részét képezik a mindennapoknak és komolyan akadályozzák azt, hogy az állampolgárok részt vegyenek a mindennapokat meghatározó problémák megoldásában. Minden reggel új rémtörténetek érkeznek az egészségügyről, az oktatás helyzetéről vagy éppen a szegény, kiszolgáltatott embereket érő jogsértésekről. Ahelyett, hogy rendszerszinten ezek megoldásával foglalkozna a magyar kormány, azt tapasztaljuk, hogy a kritikus, közös problémáinkra megoldási javaslatot kereső civilek, egyetemi oktatók, közéleti gondolkodók, kutatók lejáratására használja erőforrásait. Mindannyiunk elemi érdeke, hogy Magyarország mindenkori kormánya betartsa azokat a közös szabadságjogi értékeket, amiket uniós csatlakozásunkkor az ország lakossága is elsöprő többséggel fogadott el egy népszavazáson.” - mondta el Kapronczay Stefánia.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megint a negyedik: a szólásszabadság szűkítése

Az Alaptörvény negyedik módosításáról sokan, sokat írtak már. Van azonban egy aspektusa, melyről; kevesebb szó esik, pedig igencsak lényeges: ez pedig a szólásszabadság korlátozása.

Az Alaptörvény negyedik módosítása nemcsak alapot ad arra, hogy a jogalkotó általános jogelvekre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát, hanem a kormány - még a parlamentben sem bízva - magába az Alaptörvénybe is súlyos korlátozó szabályokat emelt. Emiatt az Alaptörvény módosítása nem csak a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotására ad felhatalmazást, nem csak azok alkotmánybírósági felülvizsgálatát próbálja feltehetőleg hatékonyan - megakadályozni, hanem közvetlenül alkalmazható korlátokat is felállít. Ráadásul az Alaptörvénybe emelt, a szólásszabadságot korlátozó szabályok részben olyanok, amelyekről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenesek.

A TASZ álláspontja az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról

A TASZ álláspontja szerint az Alkotmányt és az Alkotmánybíróság tagjainak választási rendjét módosító törvényjavaslat a demokrácia egyik legfontosabb alapelemét, az Országgyűlés kontrollját képező Alkotmánybíróság függetlenségét semmisítené meg.