Kutatási eredmények Miskolc két belvárosi szegregátumáról

A TASZ megbízásából készült szociológiai kutatás feltárja Miskolc két belvárosi, várhatóan a közeljövőben felszámolásra kerülő szegregátuma lakóinak kilátástalan életkörülményeit és az önkormányzat által koordinált összevont hatósági razziák lakosságra gyakorolt hatását.

A Társaság a Szabadságjogokért 2015. novemberében zártkörű pályáztatás révén választotta ki Csóka János és Herman Szabolcs kutatókat, akik azt a megbízást kapták, hogy vizsgálják meg a nagyrészt mélyszegénységben élő, többnyire romák által lakott Bábonyibércet és a Selyemrétnek nevezett városrészt, különös tekintettel a Gizella utcára és a Hadirokkantak útja egy részére szociológiai módszerekkel.

A kutatást az indokolta, hogy Miskolc Megyei Jogú Város 2011 óta végeztet a város különböző szegregátumaiban összevont ellenőrzéseket, ún. jóléti razziákat. Ezeket az ellenőrzéseket a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) társhatóságokkal, közszolgáltatókkal közösen, rendőri biztosítás mellett végzi. Az ellenőrzések kiterjednek a szegregátumokban élők lakcímbejelentési adataira, vizsgálják a tulajdonjogokat, a szemétszállítási díj befizetését, a víz- és áramvételezés szabályosságát, a lakóingatlanok udvarainak rendezettségét, az állattartás (főleg kutya) szabályait, a gyerekek iskolai kötelezettségeinek vizsgálatát, sőt, a gyermekek élelmezésére, ruházkodására is kiterjednek. Az ombudsman 2015. júniusában nyilvánosságra hozott jelentésében megállapította, hogy az összevont hatósági ellenőrzéseknek nincs jogalapja, és azok végrehajtása az érintettek számos alapjogát, többek között egyenlő bánásmódhoz való jogát is sérti. Az alapvető jogok biztosa a razziák azonnali abbahagyására szólította fel akkor az önkormányzatot, amely ennek nem tett eleget: a razziák azóta is zajlanak a cigánytelepeken. Emiatt a TASZ a NEKI-vel közösen pert indított az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és a MÖR ellen.

A kutatás célja egyrészt az volt, hogy feltárjuk a razziáknak a helyi lakosságra gyakorolt hatását. Másrészt, a két belvárosi szegregátum nemcsak a gyakori razziák miatt, hanem azért is került kiválasztásra, mert ezek szerepelnek a város „nyomortelep-felszámolási” tervei között. A Számozott utcákon lezajlott, bíróság által diszkriminatívnak ítélt telepfelszámolást követően álláspontunk szerint hasznos, ha a közeljövőben várhatóan hasonlóan jogsértő gyakorlatnak kitett emberek lakhatási körülményeiről információk állnak a nyilvánosság rendelkezésére.

A kutatók módszerei között kérdőíves lekérdezés, mélyinterjúk készítése, intézményi interjúk készítése és dokumentumelemzés kapott helyet.

A város alapvető stratégiai dokumentumaiból (IVS, ITS, HEP) sajnos nem sikerült a kutatóknak pontos képet kapniuk a szegregátumok jövőjét illetően. A város alapvető stratégiai fejlesztési tervei ellentmondásosak vagy hiányosak.

Annyit lehet tudni, hogy a város vállalást tett arra, hogy ezeket a szegregátumokat fel kívánja számolni, ám arra vonatkozóan nem sikerült információt kinyerni ezekből a dokumentumokból, hogy mikor és hogyan, illetve arra vonatkozóan sem, hogy a városnak mik a céljai ezekkel a területekkel. Ez a fajta bizonytalanság mindkét szegregátumban élőket súlyosan érinti, mivel nem tudják, hogy mi lesz annak a területnek a sorsa, ahol élnek.

A kutatás hipotézise az volt, hogy a szegregátumokban élők a jóléti razziákat zaklatásként élik meg. A Bábonyibércen volt olyan hét, hogy 3 alkalommal is volt összevont ellenőrzés. Az ott élők szám szerint nem is tudták megmondani, hogy hány alkalommal került sor ilyen razziára pontosan. A kutatás arra világított rá, hogy a lakók egy jó része beletörődött ebbe az állapotba, a razziákat esetenként szükséges rosszként élik meg. Az ellenőrzések során ugyanakkor a lakók leginkább megszégyenítettnek, zavarodottnak, határozatlannak érezték magukat. Többen hatalommal való visszaélésnek gondolják az összevont hatósági ellenőrzéseket. Sokan megalázónak érzik, hogy az ellenőrzések kifejezetten a romákra irányulnak. Jellemző a miskolci romák kiszolgáltatottságára, és függő helyzetére, hogy egyetlen alkalommal sem fordultak panasszal a razziázás miatt egyetlen szervhez sem. Azoknál, akik szükségesnek, indokoltnak tartják a razziákat, megfigyelhető volt, hogy igyekeznek magukat elkülöníteni az ellenőrizendő cigányoktól”.

A teljes kutatási jelentést itt olvashatja.

A vezetői összefoglaló angol verzióját itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Félév után reagált az EMMI, de választ továbbra sem kaptunk

2016. év végén a Parlament elfogadta a Gyermekvédelmi törvény azon módosítását, aminek értelmében súlyos veszélyeztetésnek minősül, így akár a gyermek családból kiemeléséhez is vezethet, ha a szülőt a gyermekorvos, a védőnő, a pedagógus vagy az óvónő nem találja kellően együttműködőnek. Ezért - öt hónappal ezelőtt - nyílt levélben fordultunk Czibere Károly államtitkár úrhoz, kérve, hogy azonnal készüljön el a törvénymódosítás szövegét pontosító, garanciális módszertani anyag. Kértük azt is, hogy annak elkészítésébe vonják be végre a civil szakmai szervezeteket. Tavalyi levelünkre most kaptunk választ, de a Tárca érdemben nem reagált kérésünkre.

Egyetért velünk az ombudsman a Miskolci Önkormányzat roma lakosság elleni jogsértései kapcsán

Üdvözöljük az alapvető jogok biztosának és nemzetiségi helyettesének a mai napon nyilvánosságra hozott jelentését.

KISOKOS: Jogod van! - Mélyszegénységben élőknek készült képregényünk

Jogod van! címmel képregényt készített a TASZ annak érdekében, hogy a mélyszegénységben élő emberek is megismerhessék a jogaikat, szükség esetén megfelelő szervezethez tudjanak fordulni.