Három éve hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint május végétől újabb 180 nappal meghosszabbítanának. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint viszont a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.
A kormány 2020. március 11-én, több mint három évvel ezelőtt hirdetett először veszélyhelyzetet, akkor a koronavírus-járványra való hivatkozással. Azóta egy pár hónapos időszakot leszámítva folyamatosan fennáll a „rendeleti kormányzás”. Mindez lehetővé teszi a kormánynak, hogy egyik napról a másikra felülírja a törvényeket. Ezt kihasználva több százas nagyságrendben fogadott el rendeleteket: csak 2022-ben 267 veszélyhelyzeti kormányrendelet született, ami az összes tavalyi kormányrendelet 41,9%-a. Ezek között számos olyan rendeletet találunk, amelyek semmilyen összefüggésben nem voltak a veszélyhelyzet elrendelésének alapjával (korábban a koronavírus-járvánnyal, jelenleg pedig az Ukrajnában zajló háborúval), ehelyett a kormány politikai céljait szolgálták.
Eközben a kormánytöbbség a kormány javaslatára több alkalommal módosította a különleges jogrendre vonatkozó alaptörvényi és törvényi szabályokat, tovább növelve a kormány indokolatlan túlhatalmát. Ezeket a jelentős változásokat azonban egyetlen esetben sem bocsátották társadalmi egyeztetésre, noha ez kötelező lett volna. Bár társadalmi egyeztetés keretében az aggályok kifejtésére nem volt mód, az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) számos alkalommal fogalmaztak meg nyilvánosan kritikát a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályokról, és felhívták a figyelmet a jogállamisági és alapjogi problémákra. Észrevételeiket azonban a kormány nem vette figyelembe, ahogy nem vette figyelembe a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott kritikákat sem.
A veszélyhelyzetet legutóbb május végéig hosszabbította meg a kormány, egy nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet
tanúsága szerint azonban ezt újabb 180 nappal meghosszabbítanák. Hazai civil jogvédők azonban úgy vélik, hogy a veszélyhelyzet teljes szabályozásának újragondolására lenne szükség.
A társadalmi egyeztetés keretében a kormánynak eljuttatott véleményükben a civil szervezetek a következő alkotmányossági problémákra hívták fel újra a figyelmet, a nemzetközi sztenderdeket is figyelembe véve:
A civil szervezetek az Igazságügyi Minisztériumnak eljuttatott véleményükben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a különleges jogrendi szabályok átalakítására. Álláspontjuk szerint minimálisan ezek teljesítése szükséges lenne ahhoz, hogy alapjogaink a különleges jogrend idején is védve legyenek, és a veszélyhelyzeti rendeletek a társadalom és az emberek érdekeit, és ne pedig a kormány érdekeit szolgálják.
Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közös véleménye itt érhető el: