Levél az Alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak

A Társaság a Szabadságjogokért a Lehet Más a Politika ajánlására felkérést kapott az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság munkájában való részvételre. A felkérést és nyílt válaszlevelünket alább közöljük.

Magyar Köztársaság Országgyűlése
Alktomány-előkészítő Eseti Bizottság
Salamon László elnök

Tisztelt Salamon László elnök úr!


Ön levelében arra kér minket, hogy - egy parlamenti frakció ajánlására - szeptember 30-ig küldjük meg „véleményeinket, javaslatainkat” az új Alkotmányról az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának, a „széleskörű társadalmi-szakmai” együttműködés jegyében.

Ennek a felkérésnek három okból sem tudunk eleget tenni.

Éppen Ön, ellenzéki honatyaként 1995-ben a négyötödös többséget előíró alkotmányozási korláttal kapcsolatban a következő, ma is érvényes mondatokat fogalmazta meg: „Mindennemű alkotmánnyal szemben alapvető követelmény, hogy időtálló legyen, és hogy a legszélesebb nemzeti elfogadottságot élvezze. (…) E követelmények pedig csak akkor elégíthetők ki, hogyha az alkotmányozást sikerül a kisszerű politikai kérdésektől, hatalmi presztízsszempontoktól mentesíteni, ha sikerül a pillanatnyi politikai erőviszonyoktól függetleníteni és az alkotmányozás folyamatát a napi politika fölé emelni.”

Megítélésünk szerint az Ön által korábban kívánatosnak vallott körülmények ma nem állnak fenn. A kormányfő egy saját alkotmányozói tanácsot hozott létre, amelynek az Ön által vezetett bizottsággal való hatásköre és viszonya teljesen tisztázatlan a nyilvánosság számára. Ráadásul sajtóhírek szerint felvetődött, hogy az eseti bizottság dokumentumai nem lesznek teljesen nyilvánosak. A legszélesebb nemzeti összefogást az biztosítana, ha tudnánk: az alkotmányozási kimenetel a processzus eredményének, és nem a kormánypártok kétharmados súlyának függvénye. Az alkotmányozási eljárás eddigi méltánytalan egyoldalúsága sajnos alátámasztja félelmeinket. Az egy politikai oldal általi alkotmányozás diktátuma eltántorít minket attól, hogy egy nem nyílt kimenetelű átláthatatlan eljárásban részt vegyünk, ezért a bizottság munkájában a továbbiakban nem kívánunk részt venni.

Az eddig nyilvánosságra került alkotmányozási ötletek ellentétesek TASZ által vallott értékekkel. A „kereszténység” alkotmányba írása ellentétes a szekularizált államfelfogással, és sérti a polgárok egyenlőségét, a vallásszabadságot. Ez a biztosnak látszó változtatás nem teremt teokráciát, viszont a plurális értékeket valló egyének közösségével teljesen ellentétes. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az Ön által vezetett parlamenti bizottság „alapvető jogokról és kötelezettségekről” hozott létre munkacsoportot. A TASZ az emberi jogok védelmére alapult 16 éve, így meglehetős nyugtalansággal tölt el minket, hogy rendszerváltás előtti „elméletek” inspirálják Önöket. Alapvető emberi jogaink sem a törvényhozó kegyeitől, sem a kötelezettségek tejesítésétől nem függenek.

Utolsó megjegyzésünk pedig a ma hatályos Alkotmányra vonatkozik. A rendszerváltással vitathatatlanul új alkotmány jött létre. Szerkezete, fejléce lehet poros, tartalma azonban a magyar történelemben először felel meg az önkorlátozó hatalom emberi jogokat tisztelő ideáljának. Alkotmányunk alapjogi katalógusa a legtöbb európai országénál magasabb színvonalú, az egymással versengő pártok rendszere pedig, mint azt a Fidesz-KDNP hatalomra jutása is mutatja, működik. Ezért csak abban az esetben indokolt új alaptörvénnyel előállni, ha annak valós indokait adják. A többség vallási preferenciáinak deklarálása vagy a dicső történelmi múlt (Szent Korona) alaptörvénybe foglalása nem ilyenek.


A Társaság a Szabadságjogokért szerint 2010 Magyarországán nincs alkotmányozási helyzet.
Az egyenlő emberek szabad közösségét a hatályos Alkotmány megfelelően szolgálja. Az eddig napvilágra került, az alkotmányozást érintő eljárási és tartalmi javaslatok nem szolgálják ezt az eszményt.

Budapest, 2010. szeptember. 14.

Tisztelettel:

dr. Dénes Balázs elnök
Társaság a Szabadságjogokért

A felkérő levél itt olvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Közös civil álláspont a 7-es cikk szerinti eljárás kapcsán

Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös álláspontot alakított ki az Európai Unió által a magyarországi jogállamiság helyzetének vizsgálatára indított ún. 7. cikkely szerint eljárásban a magyar kormány álláspontját tartalmazó jelentésben foglaltak cáfolatára.

Illiberális állam Európa szívében

Magyarországon 2010 és 2014 között kiépült az illiberális állam, 2014‐től pedig ‐ ahogyan azt a magyar miniszterelnök meghirdette ‐ a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk.

Az Alkotmánybíróságot kisajátította a Fidesz-KDNP

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.