Levélben tiltakoznak európai civil szervezetek a hírközlési adatok tárolása ellen

Több mint száz társadalmi szervezet írta alá az Európai Unió Bizottságának küldött levelet, amelyben a civilek a jelenleg hatályos hírközlés adatmegőrzés szabályainak súlyos alapjog-korlátozó jellegére hívják fel a figyelmet.
A 2006-ban elfogadott irányelv következtében az uniós tagállamokban a telefon és Internet szolgáltatók az összes felhasználó forgalmi adatait tárolják, és erre irányuló kérelem esetén, továbbítják a hatóságoknak. Forgalmi adatok azt mutatják, hogy kivel, milyen hosszan, milyen rendszerességgel kommunikálunk, az így szerzett ismeretekből az egyes személyek intim szféráját is érintő következtetések vonhatók le. Minden európai polgár magánéletét korlátozó megfigyelés a levél aláírói számára elfogadhatatlan. Viviane Rading, jogérvényesüléssel, alapvető jogokkal és uniós polgársággal foglalkozó biztost, Neelie Kroes, digitális politikáért felelős biztost és Cecilia Malmström, az uniós belügyek biztosát arra kérik a tiltakozó szervezetek, hogy úgy változtassák meg a szabályokat, hogy kizárólag bűncselekménnyel, illetve terrorista veszéllyel összefüggésbe álló célszemélyekről gyűjtsenek és tároljanak adatokat. A jelenlegi rendszer teljesen ártatlan emberek privátszféráját sérti, a társadalom demokratikus működését meghatározó szakmai kapcsolatok (ügyvéd – terhelt, újságíró – forrás, orvos – beteg) bizalmasságát ássa alá.
A levél rámutat arra, hogy több országban alkotmányellenesnek találták a korlátok nélküli adatgyűjtést és tárolást. 
A levélhez 23 európai országból csatlakoztak jogvédő szervezetek, újságíró szövetségek, szakszervezetek, fogyasztóvédő egyesületek – köztük természetesen a magyar törvényt az Alkotmánybíróság előtt megtámadó TASZ is.

Az eredeti levelet és az aláírók listáját ide kattintva olvashatja el!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mihez kezdhet egy biztonsági cég az arcképeddel?

A nyár közepén jelent meg egy cikk a WMN.hu-n, amely szerint a FINA világbajnokság alatt egy „arcfelismerő rendszer buktatta le az egyik újságírójukat”. Ezután a több állami rendezvényről is ismert Valton Security két alkalmazottja kérte, hogy igazolja magát, mert a beléptetés során az újságíró és valaki más között részleges egyezést talált az arcképelemző szoftver. Okkal merül fel a kérdés: ki, miért és milyen jogszabályi feltételek alapján működtethet ma Magyarországon arcképelemző rendszereket?

Mire használja Németh Szilárd a titkosszolgálatokat?

Németh Szilárd, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, hogy a köztársasági elnökjelölt Majtényi László munkahelye, az Eötvös Károly Intézet több támogatást kapott Soros György alapítványaitól, mint amennyiről az intézet számot adott. Arra az újságírói kérdésre, hogy ezt mégis mire alapozza, azt válaszolta: „Amit a szolgálatoktól meghallgathattam a nemzetbiztonsági bizottságban, arra. Aki ott volt, és vannak ott ellenzékiek is, annak számára világos, hogy itt sokkal, de sokkal nagyobb lóvé van a háttérben.”

Vénaszkenner az FTC pályán, biometrikus adatok az AB ülésein

Pár éve egyes focimeccsekre a szurkolók csak akkor mehetnek be, ha előzetesen megadják a nevüket, címüket, születési adataikat, képmásukat, és megengedik, hogy a tenyerük vénalenyomatát is rögzítsék. A stadionokba való beléptetéskor pedig egyeztetik az adatokat: a beléptető kapuk egyik ellenőrző felületére a szurkolói kártyát, míg másik felületére a belépni kívánó tenyerét kell egyidejűleg ráhelyezni, amely a szurkoló vénalenyomatát ellenőrzi. Az ezt az eljárást előíró szabályokat 2014-ben megtámadtuk az Alkotmánybíróságon, mert szerintünk a vénalenyomat kötelező rögzítése és tárolása egy szurkolói adatbázisban szükségtelen és aránytalan jogkorlátozás. Az indítványunk amellett érvel, hogy a biztonságra törekvés nem tesz bármilyen jogkorlátozást elfogadhatóvá.