Luxembourgi főtanácsnok: uniós jogot sért a magyar civilellenes törvény

A magánélethez való jogot és az egyesülés szabadságát is sértheti, hogy nyilvántartásba kell foglalni a civilek külföldi támogatóit, miközben a kormány által hangoztatott célok ezt nem igazolják. A kedden ismertetett álláspont alapján az uniós bíróság elkaszálhatja a törvényt.

A kormánynak a munkáját ért bírálatokra érvekkel és párbeszéddel kellene reagálnia, nem megbélyegzéssel és elhallgattatással. Ezért fontos az az eljárás, amely az Európai Unió Bíróságán zajlik a magyar civilellenes törvényről. A kormánypárti többség még 2017-ben kötelezte arra a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket, hogy külföldről támogatott szervezetként vetessék magukat nyilvántartásba, és ezt a megjelölést tüntessék fel nyilvános kiadványaikon és felületeiken.

A „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény miatt az Európai Bizottság 2017 nyarán kötelezettségszegési eljárást indított, ami két éve már bírósági szakaszban van. Többek közt arra hivatkozott a Bizottság, hogy az intézkedés indokolatlanul korlátozza az egyesülési szabadságot, a civil szervezetek tevékenységét és a tőke szabad mozgását. Az Európai Unió Bíróságától kérték annak megállapítását, hogy a törvény az uniós jogot sérti.

A bíróság eljárása már a végéhez közeledik. Az ítélethozatalt készíti elő, hogy január 14-én ismertették a főtanácsnoki indítványt, amely javaslatot tesz az ügy jogi megoldására. Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok a kedden ismertetett indítványában azt javasolta a bíróságnak, hogy állapítsa meg: a civilellenes magyar törvény a magánélet és a személyes adatok védelmét, valamint az egyesülési szabadságot sértő rendelkezéseket tartalmaz, és indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását.

A főtanácsnok álláspontja, hogy egy magyar civil szervezetnek juttatott külföldi támogatás tőkemozgásnak minősül. Ezt a tőkemozgást Magyarországon olyan feltételekhez kötötték, ami egyebek mellett elrettentheti a külföldi támogatókat attól, hogy adományt juttassanak a magyar civil szervezeteknek. Tarthatnak ugyanis attól, hogy megbélyegzik őket, ha a támogatás részletei nyilvánosságra kerülnek. Ráadásul azzal, hogy a nevüket és adományaik összegét nyilvános adatbázisba foglalja az állam, vagyis személyes adataikat kezeli, a magánéletükbe avatkozik be.

A civilellenes törvény Sánchez-Bordona szerint hatással lehet az érintett szervezetek életképességére és fennmaradására is azzal, hogy megnehezíti az adományozást, és így korlátozhatja az egyesülés szabadságához való jogot is. A magyar állam egyebek mellett a közrend védelmére hivatkozott – a főtanácsnok viszont úgy véli, csak azokkal a civil szervezetekkel szemben lehetne intézkedni erre hvatkozva, amelyek gyaníthatóan megsértik a közrendet, és nem lehet előzetesen, valamennyi szervezettel szemben előírni a vitatott kötelezettségeket. Ezen túl azt is jelezte, hogy az uniós szabályozás megfelelő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben.

A következő lépés már az ítélethozatal. Az, hogy a törvény a főtanácsnok szerint is jogsértő, megerősítette a bizalmunkat abban, abban, hogy az Unió luxembourgi bíróságán elbukik a kormányt kritizálni merészelő szervezetekre szabott civilellenes törvény, és olyan döntés születik, amely alapján hatályon kívül kell helyezni a jogszabályt.

Amnesty International Magyarország
Magyar Helsinki Bizottság
Társaság a Szabadságjogokért

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ álláspontja az állami cégvezetők fizetésének közzétételét előíró rendeletről

A közelmúlt végkielégítési botrányai miatt a Kormány elrendelte, hogy minden állami vagy önkormányzati cég vezető beosztású alkalmazottjának a fizetésével kapcsolatos adatai az Interneten megtalálhatóak legyenek. A TASZ jogászai által kialakított jogértelmezés ihlette rendeletet alapvetően pozitív fejlemény, azonban álláspontunkban szeretnénk rávilágítani néhány hiányosságra. A TASZ álláspontját itt elolvashatja!

Közérdekű adatkéréses per az Alkotmánybíróság ellen

A közelmúltban szervezetünk meg kívánt ismerni egy, az AB előtt lévő, a Btk. kábítószeres szakaszait támadó indítványt, a testület azonban kérésünket elutasította. Álláspontunk szerint az állampolgároknak jogukban áll megismerni azokat az indítványokat, melyek a polgárok életét közvetlenül befolyásoló jogszabályokat támadnak.

Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben! – Negyedik pont címmel kampányt indított a TASZ az egyháztörvény helyreállítása érdekében

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampányt indít annak érdekében, hogy a kormányzat az egyháztörvény ügyében ne térjen ki a kötelezettségei elől, és úgy módosítsa azt, hogy összhangban legyen hazánk alkotmányos hagyományaival, országunk nemzetközi kötelezettségeivel, és hogy ne vezessen újabb megalázó ítéletekhez és költséges kártérítési kötelezettségekhez. A kampány a Negyedik pont címet viseli, információs honlap kapcsolódik hozzá, melyen egy petíció aláírásával bárki újabb nyomást gyakorolhat a kormányra.