Luxembourgi főtanácsnok: uniós jogot sért a magyar civilellenes törvény

A magánélethez való jogot és az egyesülés szabadságát is sértheti, hogy nyilvántartásba kell foglalni a civilek külföldi támogatóit, miközben a kormány által hangoztatott célok ezt nem igazolják. A kedden ismertetett álláspont alapján az uniós bíróság elkaszálhatja a törvényt.

A kormánynak a munkáját ért bírálatokra érvekkel és párbeszéddel kellene reagálnia, nem megbélyegzéssel és elhallgattatással. Ezért fontos az az eljárás, amely az Európai Unió Bíróságán zajlik a magyar civilellenes törvényről. A kormánypárti többség még 2017-ben kötelezte arra a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket, hogy külföldről támogatott szervezetként vetessék magukat nyilvántartásba, és ezt a megjelölést tüntessék fel nyilvános kiadványaikon és felületeiken.

A „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény miatt az Európai Bizottság 2017 nyarán kötelezettségszegési eljárást indított, ami két éve már bírósági szakaszban van. Többek közt arra hivatkozott a Bizottság, hogy az intézkedés indokolatlanul korlátozza az egyesülési szabadságot, a civil szervezetek tevékenységét és a tőke szabad mozgását. Az Európai Unió Bíróságától kérték annak megállapítását, hogy a törvény az uniós jogot sérti.

A bíróság eljárása már a végéhez közeledik. Az ítélethozatalt készíti elő, hogy január 14-én ismertették a főtanácsnoki indítványt, amely javaslatot tesz az ügy jogi megoldására. Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok a kedden ismertetett indítványában azt javasolta a bíróságnak, hogy állapítsa meg: a civilellenes magyar törvény a magánélet és a személyes adatok védelmét, valamint az egyesülési szabadságot sértő rendelkezéseket tartalmaz, és indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását.

A főtanácsnok álláspontja, hogy egy magyar civil szervezetnek juttatott külföldi támogatás tőkemozgásnak minősül. Ezt a tőkemozgást Magyarországon olyan feltételekhez kötötték, ami egyebek mellett elrettentheti a külföldi támogatókat attól, hogy adományt juttassanak a magyar civil szervezeteknek. Tarthatnak ugyanis attól, hogy megbélyegzik őket, ha a támogatás részletei nyilvánosságra kerülnek. Ráadásul azzal, hogy a nevüket és adományaik összegét nyilvános adatbázisba foglalja az állam, vagyis személyes adataikat kezeli, a magánéletükbe avatkozik be.

A civilellenes törvény Sánchez-Bordona szerint hatással lehet az érintett szervezetek életképességére és fennmaradására is azzal, hogy megnehezíti az adományozást, és így korlátozhatja az egyesülés szabadságához való jogot is. A magyar állam egyebek mellett a közrend védelmére hivatkozott – a főtanácsnok viszont úgy véli, csak azokkal a civil szervezetekkel szemben lehetne intézkedni erre hvatkozva, amelyek gyaníthatóan megsértik a közrendet, és nem lehet előzetesen, valamennyi szervezettel szemben előírni a vitatott kötelezettségeket. Ezen túl azt is jelezte, hogy az uniós szabályozás megfelelő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben.

A következő lépés már az ítélethozatal. Az, hogy a törvény a főtanácsnok szerint is jogsértő, megerősítette a bizalmunkat abban, abban, hogy az Unió luxembourgi bíróságán elbukik a kormányt kritizálni merészelő szervezetekre szabott civilellenes törvény, és olyan döntés születik, amely alapján hatályon kívül kell helyezni a jogszabályt.

Amnesty International Magyarország
Magyar Helsinki Bizottság
Társaság a Szabadságjogokért

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Fokozott ellenőrzés, fokozott jogsértés

Téged is igazoltattak már úgy rendőrök, hogy amikor megkérdezted, hogy mi az igazoltatás oka, csak annyit mondtak, hogy “fokozott ellenőrzés van elrendelve”?

Mit jelent ez? Egyáltalán, mit tehetsz és mit nem az igazoltatás során?

Ne dőlj be az önkormányzati képviselődnek, ha százmilliós útfelújítást ígér

 
 
Ügyfelünk, Sándor István számtalanszor kapott arra ígéretet, hogy Miskolc város önkormányzata fel fogja újítani az utcát, ahol lakik. Választások jöttek, önkormányzati képviselők mentek, de az ígéretek csak nem teljesültek. Mit tehet ilyenkor az egyszeri állampolgár?

A Kúria egyetért a TASZ-szal: a terület lezárása még nem jelenti egy tüntetés végét

Vége lehet annak a gyakorlatnak, hogy a rendőrség a TEK-kel közösen lehetetleníti el a tüntetéseket. A Kúria kimondta: védett személy jelenléte, illetve a biztonsága miatt elrendelt területlezárás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a területen nem lehet tartózkodni, vagy akár tüntetni. A rendőrség 2015-ben Angela Merkel látogatása kapcsán egy TEK által elrendelt területlezárásra hivatkozva „függesztett fel” egy Kossuth-téren zajló tüntetést. A közigazgatási bíróság a korlátozást jogszerűnek ítélte, de a Kúria most hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, és új eljárást rendelt el.