Magyar civil szervezetek is részt vesznek az Európai Bizottság jogállamiságról szóló jelentésének elkészítésében

Magyar civil szervezetek is részt vettek abban a konzultációban, amit az Európai Bizottság indított az első jogállamisági jelentéséhez kapcsolódóan. A szervezetek bíznak benne, hogy az Európai Bizottság jelentésében konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a tagállamok, és így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében.

Az Európai Bizottság idén először készít ún. jogállamisági jelentést, minden európai uniós tagállamot lefedve. A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság figyelembe veszi majd a tagállamoktól kapott információkat. Emellett tavasszal konzultációt kezdeményeztek, amelynek keretében civil szervezetek, a tudományos élet képviselői, vagy például újságírók és bírák oszthatták meg álláspontjukat az Európai Bizottsággal a jogállamiság helyzetéről.

Nyolc magyarországi civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Romaversitas Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire.

A jogállamiság-jelentés és így e szervezetek beadványai a következő területeket érintették:

  1. igazságszolgáltatás: a bíróságok, az ügyészség és az ügyvédi kamarák függetlensége, az igazságszolgáltatás minősége és hatékonysága;
  2. korrupció elleni keretrendszer: a korrupció megelőzésére és visszaszorítására szolgáló intézményi keretek és a gyakorlat;
  3. médiapluralizmus: médiaszabályozás, a média tulajdoni viszonyainak átláthatósága, állami beavatkozás, az újságírók helyzete, információszabadság;
  4. a fékek és ellensúlyok rendszeréhez kapcsolódó kérdések: alkotmányossági felülvizsgálat, a jogszabályok előkészítése és a jogalkotási folyamat, független intézmények, választójog, a civil szervezetek helyzete.

A válaszokból kirajzolódó kép jól mutatja, milyen súlyos következményekkel jártak az elmúlt évtized kormányzati és jogalkotási lépései, és milyen leromlott állapotban érte a magyar jogállamiságot a felhatalmazási törvény és a rendeleti kormányzás 2020-ban.

Az Európai Bizottság a tervek szerint ősszel hozza nyilvánosságra első jogállamisági jelentését. A konzultációban részt vevő civil szervezetek bíznak benne, hogy az Európai Bizottság konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a jelentésben a tagállamok, így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében.

A civil szervezetek beadványa alább letölthető.

Amnesty International Magyarország, K-Monitor, Magyar Helsinki Bizottság, Mérték Médiaelemző Műhely, Political Capital, Romaversitas Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International Magyarország

Contributions of Hungarian NGOs to the European Commission's Rule of Law Report

letöltés »

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Közös alapértékeink vannak veszélyben

Az emberi jogi szervezetek az utolsó bástyái Magyarországon a jogállamiság, demokrácia és alapvető jogok védelmének, amelyek közös értékei az Uniónak.

Titkolóznak a lehetséges új strasbourgi bíró személyéről

Nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bíró-jelöltje – derül ki civilszervezeteknek az igazságügyi miniszterhez küldött mai leveléből. A tiltakozók szerint még megelőzhető lenne, hogy a kormány lejárassa magát és a jelölteket.

Alkotmánybírósághoz fordul a TASZ az önkormányzati választási rendszer átalakítása miatt

Alig néhány hónappal az önkormányzati választások előtt az Országgyűlés a fővárosi önkormányzati rendszer radikális, az alkotmányosság elveivel és az Alaptörvény szövegével egyaránt ellentétes átalakításáról döntött a választópolgárok és a pártok sérelmére. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyéni alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amely a választójog egyenlőségének sérelmére fókuszál, míg egy másik eljárásban az AB-nek kifejtett érvei a jogbiztonság, jogállamiság, és az adatvédelem hiányosságaira is felhívják a figyelmet a választásokkal kapcsolatos törvénymódosításban.