Magyar civil szervezetek is részt vesznek az Európai Bizottság jogállamiságról szóló jelentésének elkészítésében

Magyar civil szervezetek is részt vettek abban a konzultációban, amit az Európai Bizottság indított az első jogállamisági jelentéséhez kapcsolódóan. A szervezetek bíznak benne, hogy az Európai Bizottság jelentésében konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a tagállamok, és így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében.

Az Európai Bizottság idén először készít ún. jogállamisági jelentést, minden európai uniós tagállamot lefedve. A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság figyelembe veszi majd a tagállamoktól kapott információkat. Emellett tavasszal konzultációt kezdeményeztek, amelynek keretében civil szervezetek, a tudományos élet képviselői, vagy például újságírók és bírák oszthatták meg álláspontjukat az Európai Bizottsággal a jogállamiság helyzetéről.

Nyolc magyarországi civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Romaversitas Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire.

A jogállamiság-jelentés és így e szervezetek beadványai a következő területeket érintették:

  1. igazságszolgáltatás: a bíróságok, az ügyészség és az ügyvédi kamarák függetlensége, az igazságszolgáltatás minősége és hatékonysága;
  2. korrupció elleni keretrendszer: a korrupció megelőzésére és visszaszorítására szolgáló intézményi keretek és a gyakorlat;
  3. médiapluralizmus: médiaszabályozás, a média tulajdoni viszonyainak átláthatósága, állami beavatkozás, az újságírók helyzete, információszabadság;
  4. a fékek és ellensúlyok rendszeréhez kapcsolódó kérdések: alkotmányossági felülvizsgálat, a jogszabályok előkészítése és a jogalkotási folyamat, független intézmények, választójog, a civil szervezetek helyzete.

A válaszokból kirajzolódó kép jól mutatja, milyen súlyos következményekkel jártak az elmúlt évtized kormányzati és jogalkotási lépései, és milyen leromlott állapotban érte a magyar jogállamiságot a felhatalmazási törvény és a rendeleti kormányzás 2020-ban.

Az Európai Bizottság a tervek szerint ősszel hozza nyilvánosságra első jogállamisági jelentését. A konzultációban részt vevő civil szervezetek bíznak benne, hogy az Európai Bizottság konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a jelentésben a tagállamok, így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében.

A civil szervezetek beadványa alább letölthető.

Amnesty International Magyarország, K-Monitor, Magyar Helsinki Bizottság, Mérték Médiaelemző Műhely, Political Capital, Romaversitas Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International Magyarország

Contributions of Hungarian NGOs to the European Commission's Rule of Law Report

letöltés »

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Április 6-án, de nem ott! – ismét felszólítottuk az NVI-t!

A külföldön szavazó választópolgárok szavazását akár meg is hiúsíthatják és tovább drágíthatják a helyi választási irodák tájékoztatásának újabb hibái. Ezúttal a londoni szavazók egy részét tévesztették meg a szavazás helyszínéről. Korábban arra figyelmeztettük a Nemzeti Választási Irodát (NVI), hogy az amerikai kontinensen szavazók egy részét félretájékoztatták a szavazás időpontjáról. Ezt az NVI korrigálta, de úgy tűnik, a tájékoztatás minősége továbbra sem biztosított. Ezért felszólítottuk az NVI-t, dolgozzon ki megfelelő eljárásokat a tájékoztatási hibák hatékony megelőzésére, és a bekövetkezett hibák időben történő korrigálására.

Egy középiskolás jogellenes fogvatartása a strasbourgi bíróság előtt

Egy miskolci középiskolában tanuló tizenötéves fiú 392 napig volt előzetes letartóztatásban, mert egy iskolatársa szerint két társával együtt erőszakkal elvett tőle egy doboz cigarettát az iskolaudvaron. A TASZ álláspontja szerint a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése, majd annak sematikus indokoláson alapuló, rendszeres meghosszabbítása több alapjogot is sértett, ezért ügyfelünk képviseletében az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.

Alapjogokat sért az új Polgári törvénykönyv

Az új Polgári törvénykönyv antidemokratikus eljárás eredménye. Korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt sérti a szólás- és információszabadságot, a különböző életfelfogású állampolgárok egyenlőségét és a fogyatékkal élők méltóságát.