Másodfokú ítélet született a Sándor-palotánál vízfestékkel tiltakozó aktivisták ügyében

Gulyás Márton és Varga Gergely 2017 áprilisában egy spontán demonstráción a Sándor-palota előtt tiltakoztak az ellen, hogy Áder János aláírta a CEU működését ellehetetlenítő törvényt. Véleményüket úgy fejezték ki, hogy vízfestékkel próbálták megdobni a köztársasági elnöknek otthont adó Sándor-palota épületét. A figyelemfelhívó akció részben sikerült, az épületet néhány négyzetcentiméter nagyságú narancssárga, lemosható vízfesték érte, a festék többi része a földön landolt. Nincs ok az örömre a másodfokú ítélet miatt.

A tiltakozó akció miatt Gulyás Mártont és ügyfelünket, Varga Gergelyt az elsőfokú bíróság garázdaság és rongálás miatt találta bűnösnek. Ezért őket 300, valamint 200 napos közmunkára ítélte.

A másodfokú ítélet lényegében változatlanul fenntartja az elsőfokú ítéletet: a Fővárosi Törvényszék tanácsa is elmarasztalta a két aktivistát. Az ítélet ugyan lényegesen enyhíti a ledolgozandó közérdekű munka időtartamát mindkét vádlott esetében (220, illetve 80 órára), de ezt csak az időmúlásra tekintettel teszi. Hiába hozták meg az elsőfokú ítéletet gyorsított eljárásban, a jogerős ítéletre közel két és fél évet kellett várni.

A másodfokú bíróság az alapjogi szempontokat gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyta ítéletében. Nem fogadta el ugyanis, hogy a festékdobálás a politikai vélemény kinyilvánításának eszköze volt. Sőt, a bíróság kifejezetten öncélúnak minősítette ezt a cselekedetet, és kimondta, hogy ezt nem védi a véleménynyilvánítás szabadsága, de részletesen ezt nem indokolta. Ezzel szinte egyenlőségjelet tett a szóbanforgó ügy és aközött, ha ittas személyek pusztán vandalizmus céljából italos üvegekkel dobálnának meg egy épületet úgy, hogy annak nyoma marad a falon. A másodfokú ítélet azt is hangsúlyozta, hogy a vádlottak célja az események eszkalálása volt.

Nem értünk egyet a rendpárti, az alapvető jogokat erősen háttérbe szorító ítélettel.

A büntetőbíróságok gyakorlatában az alapjogi mérlegelés nem kap elég hangsúlyos szerepet, sokkal inkább a büntető jogszabályok betű szerinti értelmezése jellemző. Ráadásul most az elsőfokú eljárásban elkövetett eljárási szabálysértéseket sem értékelte a bíróság - úgy, hogy egyébként azok létét az ügyészség is elismerte. Egy olyan büntetőbíróság ítélkezik a vádlottak felett, amely a saját magára irányadó eljárási szabályokat nagyvonalúan kezeli.

Az ügyben a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az adott cselekmény súlya, társadalomra veszélyessége eléri-e azt a szintet, ami miatt korlátozni kéne a véleménynyilvánítás szabadságát. Az egész perben amellett érveltünk, hogy a festékdobálás nem éri el ezt a szintet; sajnáljuk, hogy ebben most a Fővárosi Törvényszék nem értett velünk egyet. Mérlegeljük, hogy a Kúriához vagy Alkotmánybírósághoz forduljunk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A kormány szerint méltatlan lehet, ha valaki kifejezi a politikai véleményét, tovább szűkítenék a gyülekezési jogot

Gyorselemzésünk szerint a Kormány az alapjogkorlátozó új gyülekezési törvény elfogadása után ismét jelentősen szűkítené a gyülekezési szabadságot. Ezúttal a településkép védelméről szóló törvénybe csempészve nehezítenék meg a tüntetést. Ha a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor például a Kossuth téren egy egész hónapig nem lehet majd tüntetni télen, de a nemzeti ünnepek idején is kiszorulnak majd a szimbolikus helyszínekről azok a polgárok, akik nem az állami megemlékezéseken kívánnak részt venni.

Egyetértett velünk a Kúria is: sértette a gyülekezési szabadságot a gödöllői rendelet

Még a nyáron számoltunk be arról, hogy ellentétes a gyülekezési szabadsággal az a gödöllői helyi rendelet, amelynek értelmében közterület-használati engedélyt kellett kérni a politikai rendezvények megtartásához. Október 31-én a Kúria végül megsemmisítette a jogellenes rendelkezést.

Nappali olvasmány éjszakai tüntetőknek

Az utóbbi napokban zajló tüntetéshullám nyomán megugrott a TASZ-hoz érkező jogsegélyek száma, amelyek a gyülekezési jogot érintik. Az alábbiakban a leggyakoribb, legjellemzőbb kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Annak, aki rászánja az idejét és az energiáját a tiltakozásra, érdemes ezt, valamint további tájékoztató anyagainkat is elolvasnia, hogy tisztában legyen a tüntetéssel kapcsolatos jogaival, lehetőségeivel, felelősségével. A legfontosabb mégis az, hogy írd fel a forró vonalunk számát +36 30 7223356, ahol instant jogi segítséget kaphat az, akit tiltakozik vagy tiltakozna, vagy akit tiltakozása miatt hátrány ér.