Másodfokú ítélet született a Sándor-palotánál vízfestékkel tiltakozó aktivisták ügyében

Gulyás Márton és Varga Gergely 2017 áprilisában egy spontán demonstráción a Sándor-palota előtt tiltakoztak az ellen, hogy Áder János aláírta a CEU működését ellehetetlenítő törvényt. Véleményüket úgy fejezték ki, hogy vízfestékkel próbálták megdobni a köztársasági elnöknek otthont adó Sándor-palota épületét. A figyelemfelhívó akció részben sikerült, az épületet néhány négyzetcentiméter nagyságú narancssárga, lemosható vízfesték érte, a festék többi része a földön landolt. Nincs ok az örömre a másodfokú ítélet miatt.

A tiltakozó akció miatt Gulyás Mártont és ügyfelünket, Varga Gergelyt az elsőfokú bíróság garázdaság és rongálás miatt találta bűnösnek. Ezért őket 300, valamint 200 napos közmunkára ítélte.

A másodfokú ítélet lényegében változatlanul fenntartja az elsőfokú ítéletet: a Fővárosi Törvényszék tanácsa is elmarasztalta a két aktivistát. Az ítélet ugyan lényegesen enyhíti a ledolgozandó közérdekű munka időtartamát mindkét vádlott esetében (220, illetve 80 órára), de ezt csak az időmúlásra tekintettel teszi. Hiába hozták meg az elsőfokú ítéletet gyorsított eljárásban, a jogerős ítéletre közel két és fél évet kellett várni.

A másodfokú bíróság az alapjogi szempontokat gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyta ítéletében. Nem fogadta el ugyanis, hogy a festékdobálás a politikai vélemény kinyilvánításának eszköze volt. Sőt, a bíróság kifejezetten öncélúnak minősítette ezt a cselekedetet, és kimondta, hogy ezt nem védi a véleménynyilvánítás szabadsága, de részletesen ezt nem indokolta. Ezzel szinte egyenlőségjelet tett a szóbanforgó ügy és aközött, ha ittas személyek pusztán vandalizmus céljából italos üvegekkel dobálnának meg egy épületet úgy, hogy annak nyoma marad a falon. A másodfokú ítélet azt is hangsúlyozta, hogy a vádlottak célja az események eszkalálása volt.

Nem értünk egyet a rendpárti, az alapvető jogokat erősen háttérbe szorító ítélettel.

A büntetőbíróságok gyakorlatában az alapjogi mérlegelés nem kap elég hangsúlyos szerepet, sokkal inkább a büntető jogszabályok betű szerinti értelmezése jellemző. Ráadásul most az elsőfokú eljárásban elkövetett eljárási szabálysértéseket sem értékelte a bíróság - úgy, hogy egyébként azok létét az ügyészség is elismerte. Egy olyan büntetőbíróság ítélkezik a vádlottak felett, amely a saját magára irányadó eljárási szabályokat nagyvonalúan kezeli.

Az ügyben a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az adott cselekmény súlya, társadalomra veszélyessége eléri-e azt a szintet, ami miatt korlátozni kéne a véleménynyilvánítás szabadságát. Az egész perben amellett érveltünk, hogy a festékdobálás nem éri el ezt a szintet; sajnáljuk, hogy ebben most a Fővárosi Törvényszék nem értett velünk egyet. Mérlegeljük, hogy a Kúriához vagy Alkotmánybírósághoz forduljunk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alkotmánybírósághoz fordultunk és mintabeadvánnyal segítjük az igazságtalanul megbírságolt tüntetőket

Az utóbbi években a rendőrség már-már rutinszerűen szab ki soktízezer forintos bírságokat azokra a tüntetőkre, akik egy spontán demonstráció során az úttesten haladnak. A kezdetektől fogva segítjük azokat a polgárokat, akik hasonló helyzetbe kerültek. Most az Alkotmánybírósággal akarjuk kimondatni: nem sért törvényt az, aki egy spontán tüntetésen az úttesten vonul. Tehát senkit nem lehet azért büntetni, mert másokkal együtt, közterületet igénybe véve, békésen fejezi ki a véleményét.

Akkor sem bírságolható meg egy spontán tüntető, ha lelép a járdáról

Három ügyben is megszüntette a bíróság diáktüntető ügyfeleink ellen folyó szabálysértési eljárást. A rendőrség eredetileg azért büntette meg a tüntetőket, mert még 2018 márciusában egy bejelentett tüntetés után továbbvonultak a tömeggel, és eközben az úttestre léptek. A rendőrség szerint ezzel megsértették a KRESZ szabályait, amiért 30 000 Ft szabálysértési bírságot kellett volna fizetniük.

A Ligetvédők védelme

  • A Ligetvédők a Városligetet védik attól, hogy a kormányzat ott építsen múzeumi negyedet –folyamatos helyszíni jelenléttel, erőszakmentes tiltakozó akciókkal, a polgári engedetlenség eszközeivel.
  • Békés gyülekezéshez való alkotmányos joguk gyakorlását a rendőrség rendszeresen korlátozza, úgyhogy ők is védelemre szorulnak: ők jogvédelemre.
  • A tiltakozáshoz való jogukat a TASZ védi.