Másodfokú ítélet született a Sándor-palotánál vízfestékkel tiltakozó aktivisták ügyében

Gulyás Márton és Varga Gergely 2017 áprilisában egy spontán demonstráción a Sándor-palota előtt tiltakoztak az ellen, hogy Áder János aláírta a CEU működését ellehetetlenítő törvényt. Véleményüket úgy fejezték ki, hogy vízfestékkel próbálták megdobni a köztársasági elnöknek otthont adó Sándor-palota épületét. A figyelemfelhívó akció részben sikerült, az épületet néhány négyzetcentiméter nagyságú narancssárga, lemosható vízfesték érte, a festék többi része a földön landolt. Nincs ok az örömre a másodfokú ítélet miatt.

A tiltakozó akció miatt Gulyás Mártont és ügyfelünket, Varga Gergelyt az elsőfokú bíróság garázdaság és rongálás miatt találta bűnösnek. Ezért őket 300, valamint 200 napos közmunkára ítélte.

A másodfokú ítélet lényegében változatlanul fenntartja az elsőfokú ítéletet: a Fővárosi Törvényszék tanácsa is elmarasztalta a két aktivistát. Az ítélet ugyan lényegesen enyhíti a ledolgozandó közérdekű munka időtartamát mindkét vádlott esetében (220, illetve 80 órára), de ezt csak az időmúlásra tekintettel teszi. Hiába hozták meg az elsőfokú ítéletet gyorsított eljárásban, a jogerős ítéletre közel két és fél évet kellett várni.

A másodfokú bíróság az alapjogi szempontokat gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyta ítéletében. Nem fogadta el ugyanis, hogy a festékdobálás a politikai vélemény kinyilvánításának eszköze volt. Sőt, a bíróság kifejezetten öncélúnak minősítette ezt a cselekedetet, és kimondta, hogy ezt nem védi a véleménynyilvánítás szabadsága, de részletesen ezt nem indokolta. Ezzel szinte egyenlőségjelet tett a szóbanforgó ügy és aközött, ha ittas személyek pusztán vandalizmus céljából italos üvegekkel dobálnának meg egy épületet úgy, hogy annak nyoma marad a falon. A másodfokú ítélet azt is hangsúlyozta, hogy a vádlottak célja az események eszkalálása volt.

Nem értünk egyet a rendpárti, az alapvető jogokat erősen háttérbe szorító ítélettel.

A büntetőbíróságok gyakorlatában az alapjogi mérlegelés nem kap elég hangsúlyos szerepet, sokkal inkább a büntető jogszabályok betű szerinti értelmezése jellemző. Ráadásul most az elsőfokú eljárásban elkövetett eljárási szabálysértéseket sem értékelte a bíróság - úgy, hogy egyébként azok létét az ügyészség is elismerte. Egy olyan büntetőbíróság ítélkezik a vádlottak felett, amely a saját magára irányadó eljárási szabályokat nagyvonalúan kezeli.

Az ügyben a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az adott cselekmény súlya, társadalomra veszélyessége eléri-e azt a szintet, ami miatt korlátozni kéne a véleménynyilvánítás szabadságát. Az egész perben amellett érveltünk, hogy a festékdobálás nem éri el ezt a szintet; sajnáljuk, hogy ebben most a Fővárosi Törvényszék nem értett velünk egyet. Mérlegeljük, hogy a Kúriához vagy Alkotmánybírósághoz forduljunk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bírósági eljárásban támadjuk a gyülekezési törvény új szabályát

A szombathelyi rendőrség szabálysértési eljárásban 100 000 Ft-os pénzbírságot szabott ki egy tüntetés szervezőjére, mert nem tartott be egy határidőt, amit az új gyülekezési törvény vezetett be: hamarabb hirdette meg a tüntetését, mint hogy a rendőrség döntött volna a bejelentéséről. Álláspontunk szerint ez a határidő sérti a gyülekezési szabadságot, ezért azt kérjük az ügyben eljáró bíróságtól, hogy kezdeményezze annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

Az ’56-os megemlékezéssel kapcsolatos állami feladatokról és azok elmulasztásáról

Jogsértő az, hogy a forradalom hivatalos, állami megünneplésére nem engedtek be minden állampolgárt, hanem egyeseket vélt véleményük miatt kizártak, míg másokat nem védtek meg akkor, amikor a véleménynyilvánításuk miatt atrocitások érték őket a tömegben. Hiába magáncég volt megbízva a rendezvény biztosítási feladataival, a rendőrség kötelességeit ez nem teszi zárójelbe, felelőssége nem hagyható figyelmen kívül.

Miért kell a kormánynak extra felhatalmazás a terrorveszélyre hivatkozva?

A kormányzat egy felhatalmazási törvénnyel lehetővé tenné, hogy a „terrorveszély-helyzetre” való önkényes hivatkozással különleges jogrendet vezessen be. A TASZ szerint ilyen szabályok megalkotására csak nagyon alapos ténybeli indokok alapján és további szigorú feltételek mellett van alkotmányos lehetőség, amelyek jelenleg nem állnak fenn.