Másodfokú ítélet született a Sándor-palotánál vízfestékkel tiltakozó aktivisták ügyében

Gulyás Márton és Varga Gergely 2017 áprilisában egy spontán demonstráción a Sándor-palota előtt tiltakoztak az ellen, hogy Áder János aláírta a CEU működését ellehetetlenítő törvényt. Véleményüket úgy fejezték ki, hogy vízfestékkel próbálták megdobni a köztársasági elnöknek otthont adó Sándor-palota épületét. A figyelemfelhívó akció részben sikerült, az épületet néhány négyzetcentiméter nagyságú narancssárga, lemosható vízfesték érte, a festék többi része a földön landolt. Nincs ok az örömre a másodfokú ítélet miatt.

A tiltakozó akció miatt Gulyás Mártont és ügyfelünket, Varga Gergelyt az elsőfokú bíróság garázdaság és rongálás miatt találta bűnösnek. Ezért őket 300, valamint 200 napos közmunkára ítélte.

A másodfokú ítélet lényegében változatlanul fenntartja az elsőfokú ítéletet: a Fővárosi Törvényszék tanácsa is elmarasztalta a két aktivistát. Az ítélet ugyan lényegesen enyhíti a ledolgozandó közérdekű munka időtartamát mindkét vádlott esetében (220, illetve 80 órára), de ezt csak az időmúlásra tekintettel teszi. Hiába hozták meg az elsőfokú ítéletet gyorsított eljárásban, a jogerős ítéletre közel két és fél évet kellett várni.

A másodfokú bíróság az alapjogi szempontokat gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyta ítéletében. Nem fogadta el ugyanis, hogy a festékdobálás a politikai vélemény kinyilvánításának eszköze volt. Sőt, a bíróság kifejezetten öncélúnak minősítette ezt a cselekedetet, és kimondta, hogy ezt nem védi a véleménynyilvánítás szabadsága, de részletesen ezt nem indokolta. Ezzel szinte egyenlőségjelet tett a szóbanforgó ügy és aközött, ha ittas személyek pusztán vandalizmus céljából italos üvegekkel dobálnának meg egy épületet úgy, hogy annak nyoma marad a falon. A másodfokú ítélet azt is hangsúlyozta, hogy a vádlottak célja az események eszkalálása volt.

Nem értünk egyet a rendpárti, az alapvető jogokat erősen háttérbe szorító ítélettel.

A büntetőbíróságok gyakorlatában az alapjogi mérlegelés nem kap elég hangsúlyos szerepet, sokkal inkább a büntető jogszabályok betű szerinti értelmezése jellemző. Ráadásul most az elsőfokú eljárásban elkövetett eljárási szabálysértéseket sem értékelte a bíróság - úgy, hogy egyébként azok létét az ügyészség is elismerte. Egy olyan büntetőbíróság ítélkezik a vádlottak felett, amely a saját magára irányadó eljárási szabályokat nagyvonalúan kezeli.

Az ügyben a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az adott cselekmény súlya, társadalomra veszélyessége eléri-e azt a szintet, ami miatt korlátozni kéne a véleménynyilvánítás szabadságát. Az egész perben amellett érveltünk, hogy a festékdobálás nem éri el ezt a szintet; sajnáljuk, hogy ebben most a Fővárosi Törvényszék nem értett velünk egyet. Mérlegeljük, hogy a Kúriához vagy Alkotmánybírósághoz forduljunk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Idén is bírói felülvizsgálatra szorul a Meleg Méltóság Menetének megtiltása

A 2012. április 6-án kézbesített, Dr. Tóth Tamás, Budapest Rendőr-főkapitánya által 01000/15246-6/2012.ált. számon hozott határozat idén is megtiltotta a törvényesen bejelentett, 1500 résztvevőre tervezett Meleg Méltóság Menete nevű felvonulást. A TASZ némileg értetlenül áll a határozat és annak indoklása előtt. Tavaly ugyanez a főkapitány ugyanilyen ügyben hozott tiltó határozatát egyszer már felülbírálta a Fővárosi Törvényszék (akkor: Fővárosi Bíróság). Az MMM szervezője a TASZ közreműködésével április 9-én felülvizsgálati kérelmet adott be a Budapesti Törvényszékre az idei tiltó határozat felülvizsgálata érdekében.

Megszüntették a nyomozást a Meleg Méltóság Menetén történt támadásokkal kapcsolatban – a TASZ panasszal él

Méltóság Menete elnevezésű felvonulás résztvevőiként a TASZ munkatársai feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen közösség elleni izgatás és az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt. A rendőrség most bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.

Reakció a PKKB tegnapi ítéletére

A TASZ ezúton fejezi ki tiltakozását a hétvégi fővárosi események kapcsán a tegnapi napon a Pesti Központi Kerületi Bíróságon hozott döntés ellen, mely szerint a tojásdobálás a véleménynyilvánítás általánosan elfogadható formája.