Megnyertük az első hiperlinkeléssel foglalkozó ügyet Strasbourgban, szabadabb lesz az újságírók munkája ezentúl

Sérti a szólásszabadságot az a magyar bírósági döntés, amely alapján megállapították, hogy a 444.hu hiperlinkeléssel sértette meg a Jobbik jó hírnevét. A 2013-ban indult ügyben végül a strasbourgi bíróság adott igazat az online újságnak. A bíróság ebben az ügyben foglalkozott először a hiperlinkelés és a szólásszabadság kapcsolatával. A Magyar Jeti Zrt-t, a 444.hu kiadóját a londoni székhelyű Media Legal Defence Initiative (MLDI)-vel képviseltük.

A 444.hu 2013 szeptemberében számolt be arról, hogy Romániába tartó futballszurkolók egy csoportjának busza megállt a határhoz közeli Konyár nevű település iskolája előtt, ahova főleg roma gyerekek járnak. Hogy a helyszínen pontosan mi történt, például hogy a szurkolók fenyegették-e a gyerekeket, a cikk megszületésének pillanatában nem volt világos. A cikk szerzője ezért igyekezett megszólaltatni minden érintettet. Megjelent az iskolaigazgató, a rendőrség és a helyi kisebbségi cigány önkormányzat vezetőjének álláspontja is írásában. Utóbbi, Gyöngyösi Jenő egy rövid, a Youtube-ra feltöltött videóban foglalta össze a történteket, erre egy link mutatott a szövegben. Ebben a videóban a helyi vezető arról beszélt, hogy „jobbikosok” érkeztek a faluba, ez a meglátása azonban a 444 cikkébe már nem került be, az írásban nem szerepelt a Jobbik neve. A Jobbik pert indított az újság ellen, mert szerintük a Gyöngyösi Jenő nyilatkozatára mutató linkkel a lap megsértette a párt jóhírnévhez való jogát, és azt híresztelte, hogy a konyári iskolánál történtek a Jobbik által szervezett események voltak. Azt is sérelmezték, hogy ezáltal egy rasszista, cigányellenes kép alakulhat ki a választókban a Jobbikról.

A gondosan eljáró, az újságírás etikai szabályait tiszteletben tartó sajtó nem vonható felelősségre azért, ha anélkül linkel egy külső tartalomra, hogy azzal azonosulna. Különösen igaz ez abban az esetben, ha egymásnak ellentmondó álláspontokról tudósítanak egy esemény kapcsán, ahogyan ez a konyári esetben is történt. A magyar bíróságok nem osztották a véleményünket, az ügyet mindhárom fokon elvesztettük, és nem talált rajtuk fogást az Alkotmánybíróság sem. Magyarországon a bírói gyakorlat szerint az újságok - a sajtótájékoztatókról szóló beszámolók kivételével - minden idézetért a körülménytől függetlenül úgy felelnek, mintha az a saját tartalmuk lenne. Ezt nevezi a gyakorlat objektív felelősségnek, amely jelentősen megnehezíti, hogy a sajtó szabadon tudósíthasson a közélet eseményeiről. Azért fordultunk az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy kimondassuk: a magyar gyakorlat sérti a szólásszabadságot.

Az EJEB döntésében kimondta, hogy a magyar bíróságok tudatosan nem vizsgálták, hogy az újságíró és a lap jóhiszeműen, az újságírás etikai szabályait betartva járt-e el, ami ellentétes az EJEB gyakorlatával. Az ítélet szerint a magyar objektív felelősségi gyakorlat negatívan befolyásolhatja az információ szabad áramlását az interneten, és teljes egészében eltántoríthatja a szerzőket a hiperlinkek használatától. Az EJEB egy tesztet is kidolgozott annak megítélésére, hogy a hiperlink beágyazásért felelősségre lehet-e vonni a szerzőt, és hangsúlyozta, hogy a felelősség nem ítélhető meg objektív alapon, minden ügyet egyedien kell elbírálni.

Üdvözöljük a döntést, ami arra kötelezi a magyar bíróságokat, ideértve az Alkotmánybíróságot is, hogy a mostaninál árnyaltabb gyakorlatot alakítsanak ki az internetes linkeléssel kapcsolatban. Ezek után azok az újságírók, blogerrek és internethasználók, akik linkeket ágyaznak be a tartalmaikba és ezt felelősen teszik, nem kell, hogy jogi retorzióktól tartsanak.

Az ügyben a TASZ nevében Pető Márk ügyvéd járt el.

A döntés szövege itt olvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

Megsértette a Mediaworks a Népszabadság munkavállalóinak jogait - jogerős a munkaügyi bíróság döntése

Jogerősen, másodfokon is elmarasztalta a bíróság a Médiaworks Zrt.-t, amiért a cég a munkavállalók előzetes tájékoztatása nélkül döntött a lap felszámolásáról és a munkavállalók munkavégzés alóli felmentéséről. A bíróság kimondta azt is, hogy jogszerűen működött az üzemi tanács a Népszabadság dolgozóit foglalkoztató cégnél.

Egy cikkért büntetőeljárás

Kemény Gábor Zsiga álnéven egy balatonszemesi internetes oldalra írt egy kritikus cikket a helyi polgármesterről. A cikkben azt írta, hogy a polgármester viselt dolgait mindenki ismeri, és hogy egy vállalkozót a polgármester évek óta favorizál, fizet. Polgári és büntető pert is indított ellene a polgármester.