Megnyertük az első hiperlinkeléssel foglalkozó ügyet Strasbourgban, szabadabb lesz az újságírók munkája ezentúl

Sérti a szólásszabadságot az a magyar bírósági döntés, amely alapján megállapították, hogy a 444.hu hiperlinkeléssel sértette meg a Jobbik jó hírnevét. A 2013-ban indult ügyben végül a strasbourgi bíróság adott igazat az online újságnak. A bíróság ebben az ügyben foglalkozott először a hiperlinkelés és a szólásszabadság kapcsolatával. A Magyar Jeti Zrt-t, a 444.hu kiadóját a londoni székhelyű Media Legal Defence Initiative (MLDI)-vel képviseltük.

A 444.hu 2013 szeptemberében számolt be arról, hogy Romániába tartó futballszurkolók egy csoportjának busza megállt a határhoz közeli Konyár nevű település iskolája előtt, ahova főleg roma gyerekek járnak. Hogy a helyszínen pontosan mi történt, például hogy a szurkolók fenyegették-e a gyerekeket, a cikk megszületésének pillanatában nem volt világos. A cikk szerzője ezért igyekezett megszólaltatni minden érintettet. Megjelent az iskolaigazgató, a rendőrség és a helyi kisebbségi cigány önkormányzat vezetőjének álláspontja is írásában. Utóbbi, Gyöngyösi Jenő egy rövid, a Youtube-ra feltöltött videóban foglalta össze a történteket, erre egy link mutatott a szövegben. Ebben a videóban a helyi vezető arról beszélt, hogy „jobbikosok” érkeztek a faluba, ez a meglátása azonban a 444 cikkébe már nem került be, az írásban nem szerepelt a Jobbik neve. A Jobbik pert indított az újság ellen, mert szerintük a Gyöngyösi Jenő nyilatkozatára mutató linkkel a lap megsértette a párt jóhírnévhez való jogát, és azt híresztelte, hogy a konyári iskolánál történtek a Jobbik által szervezett események voltak. Azt is sérelmezték, hogy ezáltal egy rasszista, cigányellenes kép alakulhat ki a választókban a Jobbikról.

A gondosan eljáró, az újságírás etikai szabályait tiszteletben tartó sajtó nem vonható felelősségre azért, ha anélkül linkel egy külső tartalomra, hogy azzal azonosulna. Különösen igaz ez abban az esetben, ha egymásnak ellentmondó álláspontokról tudósítanak egy esemény kapcsán, ahogyan ez a konyári esetben is történt. A magyar bíróságok nem osztották a véleményünket, az ügyet mindhárom fokon elvesztettük, és nem talált rajtuk fogást az Alkotmánybíróság sem. Magyarországon a bírói gyakorlat szerint az újságok - a sajtótájékoztatókról szóló beszámolók kivételével - minden idézetért a körülménytől függetlenül úgy felelnek, mintha az a saját tartalmuk lenne. Ezt nevezi a gyakorlat objektív felelősségnek, amely jelentősen megnehezíti, hogy a sajtó szabadon tudósíthasson a közélet eseményeiről. Azért fordultunk az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy kimondassuk: a magyar gyakorlat sérti a szólásszabadságot.

Az EJEB döntésében kimondta, hogy a magyar bíróságok tudatosan nem vizsgálták, hogy az újságíró és a lap jóhiszeműen, az újságírás etikai szabályait betartva járt-e el, ami ellentétes az EJEB gyakorlatával. Az ítélet szerint a magyar objektív felelősségi gyakorlat negatívan befolyásolhatja az információ szabad áramlását az interneten, és teljes egészében eltántoríthatja a szerzőket a hiperlinkek használatától. Az EJEB egy tesztet is kidolgozott annak megítélésére, hogy a hiperlink beágyazásért felelősségre lehet-e vonni a szerzőt, és hangsúlyozta, hogy a felelősség nem ítélhető meg objektív alapon, minden ügyet egyedien kell elbírálni.

Üdvözöljük a döntést, ami arra kötelezi a magyar bíróságokat, ideértve az Alkotmánybíróságot is, hogy a mostaninál árnyaltabb gyakorlatot alakítsanak ki az internetes linkeléssel kapcsolatban. Ezek után azok az újságírók, blogerrek és internethasználók, akik linkeket ágyaznak be a tartalmaikba és ezt felelősen teszik, nem kell, hogy jogi retorzióktól tartsanak.

A döntés szövege itt olvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Újabb atrocitás érte az újságírókat, most a vizes vébé helyszínén

Az ATV híradása arról számolt be, hogy a vizes vébé városligeti helyszínére tervezett szerdai forgatásuk teljes kudarcba fulladt a helyszínt őrző biztonsági őrök fenyegető fellépése miatt. Az, ha a választások közeledtével tendenciává válik a sajtó fizikai korlátozása, különösen aggályos, ezért minden lehetséges jogi eszközt megragadunk ahhoz, hogy megvédjük a hozzánk forduló újságírók jogait, és azon keresztül a sajtószabadságot.

KISOKOS: Médiatörvényről (2011)

A Médiatörvény 1x1 a TASZ tematikus füzete a 2011. január 1-jén hatályba lépett médiatörvényről. Az 1x1 füzet célja elsősorban az újságírók tájékoztatása a médiát érintő legfőbb jogi változásokról. Az 1x1 füzetben az általunk legfontosabbnak tartott szabályokat foglaltuk össze közérthető nyelven, több helyen kérdezz-felelek formában. Töltsd le útmutatónkat!

Az IFEX tagja lett a TASZ

A TASZ csatlakozott ahhoz a 80 szervezethez, akik az IFEX (International Freedom of Expression Exchange) keretében világszerte fellépnek a szólásszabadság védelmében.