Megnyertük az első hiperlinkeléssel foglalkozó ügyet Strasbourgban, szabadabb lesz az újságírók munkája ezentúl

Sérti a szólásszabadságot az a magyar bírósági döntés, amely alapján megállapították, hogy a 444.hu hiperlinkeléssel sértette meg a Jobbik jó hírnevét. A 2013-ban indult ügyben végül a strasbourgi bíróság adott igazat az online újságnak. A bíróság ebben az ügyben foglalkozott először a hiperlinkelés és a szólásszabadság kapcsolatával. A Magyar Jeti Zrt-t, a 444.hu kiadóját a londoni székhelyű Media Legal Defence Initiative (MLDI)-vel képviseltük.

A 444.hu 2013 szeptemberében számolt be arról, hogy Romániába tartó futballszurkolók egy csoportjának busza megállt a határhoz közeli Konyár nevű település iskolája előtt, ahova főleg roma gyerekek járnak. Hogy a helyszínen pontosan mi történt, például hogy a szurkolók fenyegették-e a gyerekeket, a cikk megszületésének pillanatában nem volt világos. A cikk szerzője ezért igyekezett megszólaltatni minden érintettet. Megjelent az iskolaigazgató, a rendőrség és a helyi kisebbségi cigány önkormányzat vezetőjének álláspontja is írásában. Utóbbi, Gyöngyösi Jenő egy rövid, a Youtube-ra feltöltött videóban foglalta össze a történteket, erre egy link mutatott a szövegben. Ebben a videóban a helyi vezető arról beszélt, hogy „jobbikosok” érkeztek a faluba, ez a meglátása azonban a 444 cikkébe már nem került be, az írásban nem szerepelt a Jobbik neve. A Jobbik pert indított az újság ellen, mert szerintük a Gyöngyösi Jenő nyilatkozatára mutató linkkel a lap megsértette a párt jóhírnévhez való jogát, és azt híresztelte, hogy a konyári iskolánál történtek a Jobbik által szervezett események voltak. Azt is sérelmezték, hogy ezáltal egy rasszista, cigányellenes kép alakulhat ki a választókban a Jobbikról.

A gondosan eljáró, az újságírás etikai szabályait tiszteletben tartó sajtó nem vonható felelősségre azért, ha anélkül linkel egy külső tartalomra, hogy azzal azonosulna. Különösen igaz ez abban az esetben, ha egymásnak ellentmondó álláspontokról tudósítanak egy esemény kapcsán, ahogyan ez a konyári esetben is történt. A magyar bíróságok nem osztották a véleményünket, az ügyet mindhárom fokon elvesztettük, és nem talált rajtuk fogást az Alkotmánybíróság sem. Magyarországon a bírói gyakorlat szerint az újságok - a sajtótájékoztatókról szóló beszámolók kivételével - minden idézetért a körülménytől függetlenül úgy felelnek, mintha az a saját tartalmuk lenne. Ezt nevezi a gyakorlat objektív felelősségnek, amely jelentősen megnehezíti, hogy a sajtó szabadon tudósíthasson a közélet eseményeiről. Azért fordultunk az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy kimondassuk: a magyar gyakorlat sérti a szólásszabadságot.

Az EJEB döntésében kimondta, hogy a magyar bíróságok tudatosan nem vizsgálták, hogy az újságíró és a lap jóhiszeműen, az újságírás etikai szabályait betartva járt-e el, ami ellentétes az EJEB gyakorlatával. Az ítélet szerint a magyar objektív felelősségi gyakorlat negatívan befolyásolhatja az információ szabad áramlását az interneten, és teljes egészében eltántoríthatja a szerzőket a hiperlinkek használatától. Az EJEB egy tesztet is kidolgozott annak megítélésére, hogy a hiperlink beágyazásért felelősségre lehet-e vonni a szerzőt, és hangsúlyozta, hogy a felelősség nem ítélhető meg objektív alapon, minden ügyet egyedien kell elbírálni.

Üdvözöljük a döntést, ami arra kötelezi a magyar bíróságokat, ideértve az Alkotmánybíróságot is, hogy a mostaninál árnyaltabb gyakorlatot alakítsanak ki az internetes linkeléssel kapcsolatban. Ezek után azok az újságírók, blogerrek és internethasználók, akik linkeket ágyaznak be a tartalmaikba és ezt felelősen teszik, nem kell, hogy jogi retorzióktól tartsanak.

Az ügyben a TASZ nevében Pető Márk ügyvéd járt el.

A döntés szövege itt olvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tiltakozz, nem vagy egyedül!

A politika nem azonos azzal a posvánnyal, amit joggal gondolunk a pártpolitikáról. A politika saját ügyeink intézése: minden olyan rendszernek ez az alapja, ami az állampolgárok részvételét értéknek tekinti. Nincs is ennél erősebb érték: a vita előre visz, a másik eltiprása visszavet. Tehát a közügyek alakulásába mindenkinek bele lehet szólnia, és nem csak négy évente. Sőt, a távolságtartás a közügyektől egyre nagyobb felelőtlenség. Azoknak, akik az hitték, hogy ha ők távol tartják magukat a politikától, akkor majd az sem fog beleszólni az ő életükbe, végérvényesen rá kell jönniük, hogy ez nincs így.

„Az egész rendszer arról szól, hogy ne gondolkodjunk és maradjunk csöndben”

Azonban Balázs nem volt hajlandó csöndben maradni. Sorra írta a panaszos leveleket, ecsetelte sorsát gyermekjogi képviselőtől önkormányzati közgyűlési elnökön át a gyermekvédelmi főigazgatóság kirendeltségének vezetőjéig, hátha valaki meghallgatja és segít neki és sorstársainak. Addig tette ezt, amíg az intézmény vezetője megelégelte Balázs szókimondását és becsületsértésért feljelentést tett ügyfelünk ellen. Balázst a TASZ vidéki Ügyvédhálójának helyi képviselője védte a rágalmazási perben.

Jogellenesen járt el az érpataki polgármesternek szót fogadó rendőrség

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete szerint jogellenesen járt el a rendőrség, amikor ügyfelünket, Tódor Jánost, és korábbi munkatársunkat, Szőllőssi Gábort kivezette az érpataki önkormányzat becsület napi rendezvényéről.