Megsértette a munkavállalók jogait a Mediaworks a Népszabadság hirtelen bezárásával

Megsértette a Munka Törvénykönyvének szabályait a Mediaworks Zrt., mert nem kérte ki a munkavállalók képviselőinek előzetes véleményét, mielőtt a Népszabadság bezárásáról döntött volna, mondta ki elsőfokú végzésben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

A Népszabadság üzemi tanácsának elnöke, Danó Anna segítségünkkel indított pert a munkáltató Mediaworks ellen. A Munka Törvénykönyve (MT) kimondja, hogy a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedést megelőzően legalább tizenöt nappal ki kell kérni az üzemi tanács véleményét. Azt kértük a bíróságtól, hogy mondja ki, a Mediaworks jogsértést követett el, amikor ezt elmulasztotta. A kiadó október 8-án előzetes értesítés nélkül szüntette meg a lapot.

A perben a Mediaworks azzal védekezett, hogy a Népszabadság bezárásáról szóló döntést a Mediaworks felügyelőbizottsága hozta meg, a munkáltatói jogokat gyakorló igazgatóság pedig csak végrehajtotta azt. Mivel a döntésről az igazgatóságot október 7-én késő délután tájékoztatták, így „fizikailag lehetetlen volt” az üzemi tanács véleményének a kikérése. Mint ismert, október 8-án reggel a Népszabadság munkavállalóinak motoros futár kézbesítette azt az aláírás nélküli levelet, amelyben a lap bezárásáról és a munkaviszonyuk felfüggesztéséről tájékoztatták őket.

A bíróság nem fogadta el a Mediaworks védekezését. Többek között kimondta, hogy a munkáltató „alappal nem hivatkozhat arra, hogy a döntéseket nem ő, hanem a felügyelőbizottság hozta meg”, illetve hogy „amennyiben a felügyelőbizottság az igazgatóságot ilyen döntés meghozatalára utasítja, az érdemben nem befolyásolja azt a tényt, hogy a munkáltató a törvényi kötelezettségének nem tett eleget”. Hangsúlyozta továbbá a bíróság, hogy az iratok azt erősítik meg, hogy a munkavállalók felfüggesztéséről szóló döntést a Mediaworks mint munkáltató hozta meg, nem pedig a felügyelőbizottság.

Annak ellenére, hogy a Mediaworks és annak jogelődei sosem vitatták, hogy a Népszabadság üzemi tanácsa képviseli a lap munkavállalóit, és október 8. után is folyamatosan Danó Annával mint az üzemi tanács elnökével tárgyaltak, a bírósági beadványukban azt állították, hogy a Népszabadság üzemi tanácsát nem az MT szabályai szerint alakították meg, így nincs is joga annak pert indítani. A bíróság ezzel szemben megállapította, hogy a Népszabadság üzemi tanácsának joga van perelni, és ezzel kapcsolatban felhívta a Mediaworks figyelmét a tisztesség, jóhiszeműség és együttműködés MT-ben is rögzített elveire.

A jogsértés óta a munkáltató immár negyedik hete tartja bizonytalanságban a dolgozókat, amikor nem nyilatkozik arról, hogy mi lesz a lap sorsa, mi a szándéka az újságírókkal és a Népszabadság egyéb alkalmazottaival. Az állományban tartott újságírókra látathatóan nincs szüksége, ugyanakkor gátolja, hogy hivatásukat gyakorolják és fel sem mond nekik.„Bízunk benne, hogy a Mediaworks vezetősége végre elismeri az elkövetett jogsértéseket, és a munkajog szabályai szerint jogszerűen és méltányosan rendezi a hetek óta bizonytalanságban tartott munkavállalók helyzetét. A Népszabadság letarolásával a sajtószabadságon esett csorba már nem küszöbölhető ki, de a több tucat munkavállaló jogait köteles tiszteletben tartani az új tulajdonos vezette Mediaworks is.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Gyorskutatás: Így akadályozza az állam a koronavírus-járványról tudósító újságírókat

„Olyan ez, mint az óriáskígyó. Ahogy levegőt veszünk, mindig szorosabbra húzza az ölelését” - fogalmazott egy interjúalanyunk.

KISOKOS: Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

Egy cikkért büntetőeljárás

Kemény Gábor Zsiga álnéven egy balatonszemesi internetes oldalra írt egy kritikus cikket a helyi polgármesterről. A cikkben azt írta, hogy a polgármester viselt dolgait mindenki ismeri, és hogy egy vállalkozót a polgármester évek óta favorizál, fizet. Polgári és büntető pert is indított ellene a polgármester.