Megsértette a munkavállalók jogait a Mediaworks a Népszabadság hirtelen bezárásával

Megsértette a Munka Törvénykönyvének szabályait a Mediaworks Zrt., mert nem kérte ki a munkavállalók képviselőinek előzetes véleményét, mielőtt a Népszabadság bezárásáról döntött volna, mondta ki elsőfokú végzésben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

A Népszabadság üzemi tanácsának elnöke, Danó Anna segítségünkkel indított pert a munkáltató Mediaworks ellen. A Munka Törvénykönyve (MT) kimondja, hogy a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedést megelőzően legalább tizenöt nappal ki kell kérni az üzemi tanács véleményét. Azt kértük a bíróságtól, hogy mondja ki, a Mediaworks jogsértést követett el, amikor ezt elmulasztotta. A kiadó október 8-án előzetes értesítés nélkül szüntette meg a lapot.

A perben a Mediaworks azzal védekezett, hogy a Népszabadság bezárásáról szóló döntést a Mediaworks felügyelőbizottsága hozta meg, a munkáltatói jogokat gyakorló igazgatóság pedig csak végrehajtotta azt. Mivel a döntésről az igazgatóságot október 7-én késő délután tájékoztatták, így „fizikailag lehetetlen volt” az üzemi tanács véleményének a kikérése. Mint ismert, október 8-án reggel a Népszabadság munkavállalóinak motoros futár kézbesítette azt az aláírás nélküli levelet, amelyben a lap bezárásáról és a munkaviszonyuk felfüggesztéséről tájékoztatták őket.

A bíróság nem fogadta el a Mediaworks védekezését. Többek között kimondta, hogy a munkáltató „alappal nem hivatkozhat arra, hogy a döntéseket nem ő, hanem a felügyelőbizottság hozta meg”, illetve hogy „amennyiben a felügyelőbizottság az igazgatóságot ilyen döntés meghozatalára utasítja, az érdemben nem befolyásolja azt a tényt, hogy a munkáltató a törvényi kötelezettségének nem tett eleget”. Hangsúlyozta továbbá a bíróság, hogy az iratok azt erősítik meg, hogy a munkavállalók felfüggesztéséről szóló döntést a Mediaworks mint munkáltató hozta meg, nem pedig a felügyelőbizottság.

Annak ellenére, hogy a Mediaworks és annak jogelődei sosem vitatták, hogy a Népszabadság üzemi tanácsa képviseli a lap munkavállalóit, és október 8. után is folyamatosan Danó Annával mint az üzemi tanács elnökével tárgyaltak, a bírósági beadványukban azt állították, hogy a Népszabadság üzemi tanácsát nem az MT szabályai szerint alakították meg, így nincs is joga annak pert indítani. A bíróság ezzel szemben megállapította, hogy a Népszabadság üzemi tanácsának joga van perelni, és ezzel kapcsolatban felhívta a Mediaworks figyelmét a tisztesség, jóhiszeműség és együttműködés MT-ben is rögzített elveire.

A jogsértés óta a munkáltató immár negyedik hete tartja bizonytalanságban a dolgozókat, amikor nem nyilatkozik arról, hogy mi lesz a lap sorsa, mi a szándéka az újságírókkal és a Népszabadság egyéb alkalmazottaival. Az állományban tartott újságírókra látathatóan nincs szüksége, ugyanakkor gátolja, hogy hivatásukat gyakorolják és fel sem mond nekik.„Bízunk benne, hogy a Mediaworks vezetősége végre elismeri az elkövetett jogsértéseket, és a munkajog szabályai szerint jogszerűen és méltányosan rendezi a hetek óta bizonytalanságban tartott munkavállalók helyzetét. A Népszabadság letarolásával a sajtószabadságon esett csorba már nem küszöbölhető ki, de a több tucat munkavállaló jogait köteles tiszteletben tartani az új tulajdonos vezette Mediaworks is.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kommunikálta a Parlamentből kitiltott újságírók ügyét a strasbourgi bíróság

2016 novemberében fordultunk a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Április elején kommunikálta az ügyet az EJEB a magyar kormány felé, amivel érdemi szakaszba jutott az ügy.

A strasbourgi bírósághoz fordultunk, mert a sajtó nem tudósíthatott a menekülttáborokról

A menekültválság Magyarországot is elérő hulláma idején a menekülttáborok életéből, az ott uralkodó körülményekből csak azt láthattuk, amit a Kormány látni engedett; azt már nem, amit a sajtó megmutatott volna. Mivel a magyar bíróságok tehetetlennek bizonyultak a sajtószabadság korlátozásával szemben, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk.

A komment kinyírása

Az Alkotmánybíróság ma nyilvánosságra hozott határozata szerint a honlapján kommentek közzétételét lehetővé tevő tartalomszolgáltató akkor is felelősséggel tartozik a mások jogait sértő kommentek miatt, ha nem is volt tudomása a jogsértő tartalomról, de még akkor is, ha a sértett kívánságára azt azonnal el is távolította. A TASZ szerint az Alkotmánybíróság döntése aránytalanul nagy visszatartó hatással fog járni az interneten zajló, ma még élénk közéleti vitákra nézve.