Megszűnő határidők a fogyatékosügyi törvényben

A kormány az Országgyűlés elé terjesztette a fogyatékos személyek esélyegyenlőségéről szóló törvény módosításának tervezetét: nemzetközi standardokhoz szabják a fogyatékosság fogalmát, ezer forinttal emelik a fogyatékossági támogatást, és eltörlik az akadálymentesítés többször kifutott határidejét. Olvassa el a TASZ véleményét!

A törvénytervezet a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény igényeihez igazítja a fogyatékosság fogalmát: a módosítás beemeli a fogyatékosság fogalma alá a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyeket is, miközben az egyéni deficit helyett a társadalmi akadályokra helyezi a hangsúlyt. Az üdvözlendő fogalmi distinkició kapcsán ugyanakkor utalni kell arra, hogy ez a módosítás önmagában jottányit sem javít az érintettek életminőségén. A TASZ felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar jogrendszer számos más jogszabálya – például a Polgári törvénykönyv és a szociális törvény – a fogyatékosságot az egyéni deficit felől közelíti meg, és az egyén jogosoltságait korlátozza, ahelyett, hogy a társadalmi és fizikai környezet változtatására összpontosítana. 

A Tervezet jelképes emelést javasol a fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka tekintetében, míg az előbbit a rendszeres havi nyugellátások emeléséhez köti. 

A jogalkotó kiemeli a jogszabályból az Országos Fogyatékosügyi Tanácsra vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket módosított formában, kormányhatározat szintjén alkot újra. Sajnálatos, hogy miközben a jogalkotó erősebb súlyt ad a fogyatékos személyeket képviselő civil szervezeteknek, addig nem tesz lépéseket e szervezetek politikai befolyásolhatóságának megszüntetése érdekében. 

A Tervezet eltörli az akadálymentesítés, a támogató szolgálatok országos hálózata kialakítása, a speciális oktatás tárgyi és személyi  feltételeinek biztosítása, valamint a speciális foglalkoztatás kialakítása vonatkozásában rögzített határidőket, és semmilyen garanciarendszert nem ad arra vonatkozóan, hogy az érintett területeken számonkérhető és kiszámítható fejlődés következzen be. Ezzel hazánk azt veszélyezteti, hogy nem teljesíti a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben vállalt feladatokat, illetve az Európai Fogyatékosügyi Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekkel ellentétes irányba halad.

A TASZ véleményét innen érheti el (pdf).

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Portré a megélhetési úttestengyaloglókról

Történnek ma Magyarországon nagyobb horderejű és tragikusabb események is, mint az alant elmesélt. Ám mielőtt hozzászokunk a véres polgárháborúk és az elképzelhetetlen erőszak elől menekülő családokat érő embertelenség és jogtiprás mindennaposságához, érdemes tudatosítani a krízishelyzetektől független, évtizedek óta fennálló „bagatell” hatósági gyakorlatot.

Megjelent a TASZ jelentése a 2014-es választások választójogi értékeléséről

Valóban sokkal több külképviseleti névjegyzékbevételi kérelmet utasítottak el, mint más kérelmeket? Gyanúsan eltérőek-e a kérelemelutasítások okai egyes kérelmek esetében? Utalhatnak-e az eltérések a választópolgárok egyes csoportjainak szándékos kizárására? Milyen megoldásokkal lehetne felhasználóbarátabbá tenni a választási eljárás egészét, még a szavazás előtt? Az eddigi értékes egyéni történetek mellett mindez most a számokból is tényszerűen kiderül. A jelentés egyedülálló elemzését adja a 2014-ben oly sokszor panaszolt (pl. külképviseleti szavazásra vonatkozó) kérelem-elutasításoknak, és a Nemzeti Választási Irodától kapott adatok segítségével mindennek utánajár.

"A mi választásunk is”: Hátrányos helyzetű választópolgárok a választási eljárásban

Milyen kihívásokkal szembesülnek a látássérült szavazók? Hogyan és hol tudnak szavazni hajléktalan emberek? Milyen segítségek állnak a fogyatékkal élő választópolgárok rendelkezésére, és mennyiben felelnek meg ezek az ő valós igényeiknek?