Mikor engedélyezi a kormány az ENSZ emberi jogi feltáró látogatásait?

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság közös levélben érdeklődik a külügyi tárcánál: vajon mikor engedélyezik az ENSZ-nek, hogy hazánk emberi jogi helyzetünket feltárja? Magyarország több ENSZ különmegbízott figyelmét is felkeltette, akik már kérték Magyarország kormányától a közeljövőben tervezett országlátogatásuk jóváhagyását, eddig azonban nem kaptak választ. A válasz elhúzódása rossz fényt vet hazánkra, a látogatások halasztása pedig hátráltathatja az emberi jogok érvényesülését.

Az ENSZ különmegbízottjainak feladata a kormánnyal együttműködésben segíteni abban, hogy országunk az ENSZ tagállamaként önként vállalt emberi jogi nemzetközi kötelezettségvállalásainak maradéktalanul eleget tegyen. Az ENSZ különmegbízottak munkatársainak tájékoztatása szerint a következő különmegbízottak már kérték Magyarország kormányától a közeljövőben tervezett országlátogatásuk jóváhagyását:

  • Maina Kiai, a gyülekezés és egyesülés szabadságával foglalkozó ENSZ különmegbízott,
  • Michel Forst, az emberi jogi jogvédőkkel foglalkozó ENSZ különmegbízott, valamint
  • David Kaye, a szólásszabadsággal foglalkozó ENSZ különmegbízott.

Az ENSZ különmegbízottak csak akkor látogathatnak hivatalos országlátogatás keretében hazánkba, ha a magyar kormány elfogadja kezdeményezésüket és meghívja őket. A felsorolt különmegbízottak azonban nem kaptak választ a kezdeményezésükre, noha országlátogatásuk szándékaik szerint legkésőbb a következő évre, 2016-ra esne.

A munkalátogatás a különmegbízottak munkájának alapvető módszere, amely módot ad arra, hogy mélységében is feltárják az általuk védett alapvető jogok érvényesülésének helyzetét egy-egy országban, a vizsgált országról annak kormányával párbeszédben alakítsák ki álláspontjukat, és amennyiben szükséges, szakmailag megalapozott segítő ajánlásokat tegyenek, melyek megvalósításával Magyarország saját állampolgárai érdekében hatékonyabban teljesítheti önként vállalt kötelezettségeit.

A fenti különmegbízottak látogatása hazánk minden állampolgárának érdeke. Polgártársaink alapvető jogainak érvényesülése érdekében tehát szükségesnek tartjuk, hogy e látogatásokra mielőbb sor kerüljön. A megkeresésekre való válaszadás elhúzódása ráadásul a gyanú árnyékát veti Magyarországra, esetlegesen azt sugallva a nemzetközi közösségnek, hogy hazánknak rejtegetni valója van az emberi jogok tiszteletben tartása terén. Ezért a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság a Külgazdasági és Külügyminiszternek küldött közös levélben érdeklődik: várhatóan mikor ad választ a magyar kormány a különmegbízottak országlátogatás-kezdeményezéseire, és a magyar kormány szándékai szerint mikor valósíthatók meg a különmegbízottak látogatásai.

Az elküldött levelet itt olvashatja.

UPDATE: A Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszát itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jogalkalmazási problémák a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) most megjelent kiadványa egyedülálló kezdeményezés Magyarországon: 24 olyan előítélet-motivált bűncselekményt mutat be, amelyek 2009-2013 között történtek, és a munkacsoport tagjainak valamelyike - közöttük a TASZ - jogi képviseletet látott el benne. Segítségével a közvélemény tájékozottabb lehet a témában, a hatóságok és a szakma pedig célzottabb és eredményesebb választ tud adni a felmerülő problémákra.

Pártok, figyelem! Rajtatok már csak Strasbourg segíthet

Strasbourgi mintakérelmet készítettek pártoknak civil szervezetek, hogy azok a politikai hirdetések elfogadhatatlan korlátozása miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhassanak. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a pártok sikerrel támadhatják meg a nemzetközi bíróság előtt a demokratikus nyilvánosságot korlátozó, Alaptörvénybe is foglalt kampányszabályt.

Egyet előre, kettőt vissza: az információszabadság mégis megy a levesbe

A köztársasági elnök megvétózta az információszabadság törvény április végi botrányos módosítását. A végleges változatot az Alkotmányügyi bizottság által benyújtott záróindítvány alakította ki. Lássuk, mi változott az elnöki vétó után!