Minden államnak vállalnia kell saját felelősségét!

Az Európa Tanács által felállított Emberi Jogok Európai Bíróságának a reformja ismételten az ET Miniszteri Bizottságának a napirendjére került. Tudomásunk szerint 2012. áprilisában az ET tagállamok képviselői az Egyesült Királyságban, Brightonban vitatják meg a Bíróság eljárásának és hatáskörének átalakítását célzó deklarációt. A változtatások iránya nyugtalanító: szűkülhet az egyéni kérelmezési jog, a Bíróságot a negyedfokú jogorvoslati szerv szerepébe kényszerül, és egyes kormányok még nagyobb mozgásteret élvezhetnének, amennyiben ki akarnák játszatni emberi jogi kötelezettségeiket.

Az európai civil szervezetek – köztük a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért –, valamint magányszemélyek által aláírt közös nyilatkozat arra hívja föl az ET tagjait, köztük Magyarország képviselőit, hogy álljanak ki a Bíróság reformja során emberi jogi szempontok védelmében. A TASZ bízik abban, hogy a levélben foglaltak azonosak Magyarország emberi jogi elkötelezettségével, és a brightoni tárgyalások során a magyar küldöttség kiáll az alapjogok érvényesülését elősegítő eljárási szabályok védelme és további erősítése mellett.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Levél az Európa Tanács főtitkárának

Január 29-én az Európa Tanács főtitkára sajtótájékoztatót tartott arról, hogy milyen előrelépések történtek – többek közt – a magyar médiaszabályozás területén és üdvözölte a magyar kormány és az Európa Tanács közötti megállapodást a törvény módosításáról. Öt civil szervezet levelet írt az Európa Tanács főtitkárának. A szervezetek arra kérik az Európa Tanácsot, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel a magyar médiaszabályozás rendszerét.

Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte a TASZ az egyháztörvény ügyét

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény beiktatása a magyar jogba a jogfosztás és a szabadság megnyirbálásának egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kilenc, státuszától megfosztott egyház képviseletében az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a törvény által okozott jogsérelmek orvoslása érdekében.

Öt jogvédő szervezet fordult a miniszterhez a gyűlölet-bűncselekmények megfelelő szabályozása érdekében

A gyűlölet-bűncselekmények elleni, nemzetközi szervezetek által is gyakran kritizált erőtlen fellépés hazánkban a jogi szabályozás hiányosságaiból is adódik. Erre a megállapításra jutottunk, amikor az új Büntető Törvénykönyv jelenleg zajló kodifikációjához kapcsolódóan négy másik, a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés terén komoly tapasztalattal rendelkező civil szervezettel együtt áttekintettük az ilyen bűncselekményekre vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályozást.