Mit csinált az ÁNTSZ 2014-2016 között a kórházi fertőzésekkel?

Honnan vannak az adataink?

Azért, hogy megtudjuk, hogy az ÁNTSZ mennyire látja el a feladatát, közérdekűadat-igényt nyújtottunk be. Arról szerettünk volna tájékozódni, hogy hányszor végeztek hatósági ellenőrzéseket az egészségügyi szolgáltatóknál és ezek milyen jogkövetkezményekkel jártak. Az adatigénylésünknek az ÁNTSZ egy táblázat formájában tett eleget, amelyben az összes egészségügyi szolgáltató szerepelt, amelynél az elmúlt 3 évben valamilyen ellenőrzést folytattak. Van köztük állami és magánintézmény, kórház, rendelő, dialízisközpont, betegszállító cég és még egy sor egyéb egészségügyi szolgáltató. Ilyen szolgáltató – még ha a háziorvosokat most nem is soroljuk ide – több mint ezer van az országban. Minket most elsősorban az érdekelt, hogy az állami egészségügyi szolgáltatókkal szemben hányszor járt el az ÁNTSZ, úgyhogy a következőkben elsősorban róluk lesz szó.

Évente 136 intézkedés

2014 januárja és 2016 decembere között – vagyis három teljes év leforgása alatt – az állami egészségszolgáltatókkal szemben 407 esetben történt intézkedés. Ha többször volt vizsgálat egy intézményben, akkor többször szerepel a listában. Az intézkedések között szerepelnek az egyéni panaszbejelentésre lefolytatott vizsgálatok (246 eset), minimumfeltételek hiánya miatti intézkedések (22 eset) és különféle egyéb hatósági ellenőrzések. Három év alatt 111 állami szolgáltatót figyelmeztettek és további 220 esetben hoztak kötelező határozatot. Ezek tehát nem mind kórházi fertőzésekhez kapcsolódó ellenőrzések, hanem az ÁNTSZ által állami egészségügyi szolgáltatókkal szemben lefolytatott összes intézkedés száma az elmúlt három évben. Ez évente átlagosan 136 intézkedést jelent. Szerintünk ez a szám rendkívül alacsony, hiszen ez azt jelenti, hogy több száz intézmény ezernél is több osztályán és rendelőjében egy év alatt összesen ennyiszer történt ellenőrzés.

Ezernél is több kórházi osztály, évi átlag 25 bírság

A legszembetűnőbb azonban az, hogy mindezekből az intézkedésekből a három év alatt mindössze 75 esetben bírságolt az ÁNTSZ állami egészségügyi szolgáltatót. Tehát még egyszer:

ezres nagyságrendben vannak egészségügyi szolgáltatók, ezek közül évente átlagosan 136-ot ellenőriznek, és 25 esetben bírságolnak.

A megbírságolt intézményeknek a 3 év során összesen 3 millió 645 ezer forintot kellett kifizetniük. Átlagosan 48 600 forint volt a büntetés összege. Voltak olyan szolgáltatók, amelyek 5 ezer forintos bírsággal megúszták, 100 ezer forint feletti bírságot mindössze 15 állami-egészségszolgáltató fizetett 3 év alatt és 500 ezer felett pedig senki!

Érdekességképen megnéztük, hogy milyen lehet az a jogsértés, amiért csak 5 ezer forintos bírság jár. Az ÁNTSZ táblázatából az derül ki, hogy például egy egyetemi kórháznak azért kellett ennyit fizetnie, mert a szakmai előírásoknak nem megfelelő minőségű ellátást biztosított.

Annak ellenére, hogy jóval kevesebb magánszolgáltató van ma Magyarországon, mint állami, és a rájuk vonatkozó panaszbejelentés is kevesebb, mint hetedannyi volt, a magánszolgáltatókkal szemben nem volt ilyen engedékeny az ÁNTSZ. Bár csak 14 bírságolás történt , ami szintén meglepően kevés 3 év alatt, de az ő esetükben a bírság összértéke több mint 7 millió forint volt. A magánszolgáltatóknak átlagosan tízszer annyit kellett fizetni egy-egy bírságolás esetén, mint az állami egészségügyi ellátóknak. 

Nem kényszerítik ki a szabályok betartását

A szankcionálásnak az az egyik célja, hogy elrettentsen a jövőbeli jogszabálysértéstől. Mivel többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben, adta megát, hogy megnézzük, hogyan alakult a közlekedési bírságolás 2015-ben. Ebben az évben összesen 985 ezer forint bírságot kaptak az állami egészségügyi szolgáltatók (kórházak, rendelőinézetek, stb.), míg az autósok összesen 18 milliárd forint bírságot fizettek. Ezt is szerettük volna egy grafikonon ábrázolni, de

a kórházak és az autósok bírságai közötti 1800-szoros különbség olyan óriási, hogy vizuálisan meg sem jeleníthető.

Félreértés ne essék: nem az a cél, hogy az egyébként is rossz anyagi helyzetben lévő kórházaknak milliós bírságokat kelljen fizetniük. De ha szabályt sértenek, annak legyen valamilyen következménye – csakúgy, mint a piros lámpán áthajtásnak. Mindenkinek joga van a biztonságos egészségügyi ellátáshoz. Azzal, hogy a kórházi fertőzéses tragédiáknak nincs következményük, ez az alapvető jogunk sérül. Ez tehát elsősorban nem egészségszakmai, hanem jogi kérdés. Mindaddig, amíg az ÁNTSZ nem lép fel a mulasztó intézményekkel szemben, lehetővé teszi, hogy ez az alapvető jogunk sérüljön. Ezért szólítjuk fel az ÁNTSZ-t, hogy tegyen érdemi lépéseket, állapítson meg jogkövetkezményeket a kórházi fertőzések terén rosszul teljesítő kórházakkal szemben!

Se nem büntet, se nem zár be, egyszerűen csak szemet huny

Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy habár az ÁNTSZ végez bizonyos számú ellenőrzést, jelentősen kevesebbet, mint amennyit kéne. Az évenkénti 136 ellenőrzés mellett akár 10 évig is működhet úgy egy kórházi osztály, hogy egyetlen egyszer sem ellenőrzik. Persze ez az időtartam sok esetben még hosszabb lehet, hiszen van olyan szolgáltató, amelyet viszont többször vizsgálnak ez idő alatt. A panaszbejelentéseknek ugyan van nyoma az intézkedések között, tehát ezeket nem hagyták teljesen figyelmen kívül, de nagyon kevés esetben történik meg a megfelelő felelősségre vonás.

A kiszabott bírság mértéke általában olyan kicsi, hogy nem valószínű, hogy elrettentené a szolgáltatót a jogszerűtlen magatartástól.

A legfőbb problémát tehát abban látjuk, hogy az ÁNTSZ nem látja el hatékonyan azt a funkcióját, hogy rászorítsa az állami egészségügyi szolgáltatókat a szabályos működésre. Az ÁNTSZ honlapja szerint „a tapasztalt hiányosságok, mulasztások, szabályszegések felszámolása végett eszközölt hatósági szankcionálási lehetőségek között meghatározó szerepet tölt be a bírság, mint pénzbeni szankció”. A kiszabott bírságok száma és legfőképpen mértéke ugyanakkor nem rendelkezhet elrettentő erővel akkor, amikor évente átlagosan csak 25 esetben bírságolnak. Visszakanyarodva a közlekedésből vett példához: egy piros lámpán áthaladó gépjárművezetőnek kell annyit fizetnie, mint egy átlagos bírságot kapó megyei kórháznak. A jogszerűtlenül működő szolgáltatók szankcionálásnak persze nem ez az egyetlen módja. Csakhogy az ÁNTSZ által küldött adatok alapján az elmúlt három évben egyetlen egy esetben sem történt meg a másik megoldás, azaz a szolgáltató eltiltása, kórházi osztály, vagy rendelő akár csak ideiglenes bezárása sem. Sőt arról sem lehet hallani, hogy az ÁNTSZ – ha már nem szankcionál –, legalább a kormányzat felé kongatná a vészharangot. Úgy tűnik, egyszerűen csak szemet huny.

Mégis megéri panaszkodni

Mindezek ellenére továbbra is azt mondjuk, hogy a panaszbejelentésnek van értelme, hiszen ezeket az ÁNTSZ-nek kötelessége kivizsgálni. Növeljük együtt a panaszbejelentések számát és ellenőrizzük, hogy az ÁNTSZ valóban eljár-e az ügyben, és ha igen, milyen eredménnyel. Így vehetjük rá arra, hogy ellássa a feladatát és ezáltal tehetünk a kórházi fertőzések ellen. Ezért gyűjtjük most a panaszokat, küldd el te is a történetedet!