Munkaügyi perben segítjük azokat a gyermekvédelmi szakembereket, akik nem vállalták, hogy az állam a magánéletükben vájkáljon
2024 nyarán a jogalkotó a bicskei gyermekotthonhoz köthető pedofil botrányra reagálva bevezette az úgynevezett kifogástalan életvitel vizsgálatot. Több helyen elmondtuk, hogy ezzel mi a baj: teljesen alkalmatlan arra, hogy segítse a megfelelő gyermekvédelmi szakemberek kiválasztását és rendszerben történő megtartását. Semmit nem mutat meg abból a vizsgálat, hogy valójában az alá vontak milyen szakemberek, hogyan bánnak a rájuk bízott gyerekekkel. Mindemellett pedig ennek a vizsgálatnak a keretében elfogadhatatlan mértékben nyúl bele az állam a gyermekvédelmi szakemberek és a velük együttélő közeli hozzátartozóik magánéletébe.
Az érintett szakemberek többsége mélyen felháborodott a megaláztatás miatt, nagyon sokan közülük jogsegélyszolgálatunkhoz fordultak. A jogi helyzet bonyolult, hiszen a szerintünk alapjogsértő vizsgálatra a Gyermekvédelmi törvény módosítása ad lehetőséget, így az azt megtagadó szakemberek elbocsátása formailag jogszabályon alapul. Ezért mi olyan munkaügyi perek indítását látjuk célszerűnek, amely valójában a jogszabály megtámadását teszi lehetővé az Alkotmánybíróság előtt. Ebből a célból két pert is indítottunk gyermekvédelmi szakemberek képviseletében..
Arra bíztatunk mindenki mást is, hogy pereljen saját maga is. Ehhez most összeállítunk egy kis segítséget. Mindenekelőtt azonban fontos tudni, hogy a per nem kockázatmentes. A végső döntést az Alkotmánybíróság fogja meghozni, és a korábbi gyakorlat nem sok bizakodásra ad okot. Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy ez az eljárás sikeres lehet, mert a mostani jogszabályhoz hasonló, a hozzátartozók életébe is vájkálni engedő szabályozásról eddig még nem mondott ítéletet az Alkotmánybíróság sem. Azonban, ha mégis pervesztesség az ügy vége, akkor a pereskedő felet terhelik a perköltségek, ideértve bírósági illetékeket is, amelyek több tízezer forinttól akár több százezer forintig is terjedhetnek. Pervesztesség esetén mi 100–200 ezer forint közötti költségekkel számolunk, de az összeg az egyes ügyek sajátosságaitól is függ.
Praktikus kérdések a per indítása kapcsán
Milyen eljárást indíthatok?
Aki nem írta alá a nyilatkozatot és nem fogadta el a kifogástalan életvitel vizsgálatát, annak a közalkalmazotti jogviszonyát rendkívüli felmondással szüntette meg a munkáltatója. Ebben az esetben munkaügyi pert lehet indítani.
Meddig kell kell megindítanom a pert?
A jogviszony megszűnésének közlését követő 30 napig. Tehát, nem az számít, hogy a közalkalmazotti jogviszony mikor szűnik meg, hanem az, hogy azt mikor közlik. Ha például szeptember 1-jén közlik a megszűnést, akkor október 1-ig kell benyújtani a keresetlevelet.
Hol és hogyan tudom megindítani a pert?
A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos pereket a fővárosi vagy vármegyei törvényszékek munkaügyi bíróságai előtt kell megindítani. Az a munkaügyi bíróság illetékes, ahol a pereskedni szándékozó munkahelyének székhelye volt vagy ahol a lakóhelye vagy ahol a tartózkodási helye van. Ha ezek alapján nem ugyanaz a bíróság lenne illetékes, akkor a pereskedni szándékozó kiválaszthatja, melyik bíróságon nyújtja be a keresetlevelet.
A bíróságok honlapján szerepel egy keresetlevél minta, aminek kitöltésével a kereset megindítható. A kereset megindításához az ügyvéd nélkül pereskedő fél köteles ezt a nyomtatványt használni! Ez itt elérhető: https://birosag.hu/nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok/keresetlevel-munkaugyi-perben-pdf-0
A keresetlevél megírásához használhatóak az általunk kidolgozott jogi érveket tartalmazó minta releváns részei is.
Van-e szükségem ügyvédre?
Munkaügyi perben jogi képviselő nélkül is eljárhat a pereskedni szándékozó, ezért nem feltétlenül. Persze, ha valaki megteheti, hogy ügyvédet fogad, akkor az mindenképpen hasznos lehet. Sőt, mivel ez egy jogilag nehéz ügy, ezért mi azt ajánljuk, hogy aki csak teheti, keressen meg munkajoghoz értő ügyvédet.
Mit kérhetek a bíróságtól?
- A munkaviszony helyreállítását.
- Azt, hogy a bíróság kötelezze a munkáltatót a helyreállításig eltelt időre esedékes munkabér megfizetésére.
- Azt, hogy ha nem állítja helyre a bíróság a munkaviszonyt, akkor kötelezze a munkáltatót az elmaradt végkielégítés megfizetésére.
- Az anyagi követelések kamatait.
Mire hivatkozzak, ha magam adom be a keresetet?
Arra, hogy a nyilatkozatban foglalt kérdések bizonyos részei a magánszférába történő olyan mértékű beavatkozást/betekintést eredményeztek (volna), amely jogállami keretek között, az egyének alapvető jogait tiszteletben tartva nem indokolhatóak. Ilyen információkérések különösen:
- a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott szabadidős szokásaira vonatkozó adatok, továbbá
- a hozzátartozókra nézve bekér adatok és hozzájárulások, amelyeknek nincsen köze foglalkozásomhoz, illetőleg a gyermekvédelemhez.
Így pedig a jogviszony megszüntetése az Alaptörvény-ellenes.
Arra is érdemes hivatkozni, hogy a felmondás nem tartalmazott indokolást, így pedig a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 33/A. § (2) bekezdésébe ütközik.
Arra, hogy a jogviszony megszüntetés Alaptörvény-ellenes, hiszen alapvető jogokat sértő jogszabály (a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 188/F. § (2) bekezdés c) pont, továbbá a Gyvt. 2. sz. melléklet VII. pontja és 3. sz. melléklete) írja elő.
Ez a jogi érvelés legnehezebb része. Indítványozni kell ugyanis az eljáró munkaügyi bíróságnak, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérjen előzetes normakontrollt, azaz azt, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, nem ütközik-e az Alaptörvénybe a vizsgálatot lehetővé tevő jogszabály. Ezt a kereseti kérelem 3.7. pontjába (Egyéb nyilatkozatok, kérelmek) lehet bezsúfolni.
Konkrétan azt kell kérni a bíróságtól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérje annak eldöntését, hogy a felmondás alapjául szolgáló jogszabály (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 188/F. § (2) bekezdés c) pont, továbbá a Gyvt. 2. sz. melléklet VII. pontja és 3. sz. melléklete) összhangban van-e az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével, a magánszférához való joggal és a végkielégítés elmaradása kapcsán pedig az Alaptörvény XII. cikkének (1) bekezdésével, azaz a munkához való joggal.
A keresetlevél megírásához használhatóak az általunk kidolgozott jogi érveket tartalmazó minta releváns részei is.
Előre be kell fizetnem az illetéket?
Nem, a munkaügyi perben a felperest illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Mennyi a pertárgyérték, ami után számolják a perköltséget, illetéket?
A pertárgyértéket, azaz a perbeli követelés/jog értékét ki kell számolni a perben. Ez ebben a perben a jogviszony helyreállításának kérése esetén tizenkéthavi távolléti díjnak felel meg.
A felmerülő kérdésekkel keresd ingyenes jogsegélyszolgálatunk!
