Ne azzal védjük meg, hogy megfosztjuk a jogaitól!

Hiába a család és az életben való elboldogulás, Lajost gondnokság alá helyezték nyolc ügycsoport tekintetében és kizárták a választójog gyakorlásából. A TASZ érveit elfogadva a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a megalapozatlan elsőfokú döntést.

Lajos autizmussal és skizofréniával él, kismértékben halláskárosodott is, de eddig, közel 50 évig elboldogult az életben: testvére, rokonai segítik, megtalálta a fogyatékossággal élő embereket segítő civil szervezeteket, állami támogatásban részesül. Aztán egy kórházi kezelést követően, a kórház jelzésére belépett az életébe a gyámhatóság és megkezdődött a gondnokság alá helyezési per. (A történetben szereplő ügyfelünk nevét megváltoztattuk.)

A gyámhatóság teljesen korlátozó gondnokság alá helyezést és a választójogtól való megfosztást kért a bíróságtól, ami azt jelenti, hogy Lajos élete minden területén a gondnoka döntött volna, ha teljes mértékben helyt adnak ennek a keresetnek. A bíróság végül 8 ügycsoportban tartotta indokoltnak gondnok kirendelését, többek között vagyonnal való rendelkezési jog, tartózkodási hely megválasztása, bentlakásos intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos nyilatkozati jog.

Lajos azonban ezt nem fogadta el. Álláspontja szerint önálló életvitelre teljesen képes és alkalmas. Határozottan biztos benne, hogy esetében elegendő lenne más, az önrendelkezési jogát kevésbé korlátozó megoldás alkalmazása. Külön sérelmezte, hogy kizárták a választójogból, miközben az erre vonatkozó belátási képességét a szakértő csak úgy vizsgálta, hogy feltett neki  2-3 kérdést a politikával kapcsolatban, amire - elmondása szerint - akkor nem volt kedve válaszolni.

Képviseletét a másodfokú bíróságon már a TASZ látta el. A bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletét és új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság az indokolásában számos ponton egyetértett beadványunkkal. Megállapította, hogy az első fokú bíróság nem végezte el a szükséges bizonyítást, nem tárta fel kellő súllyal az egyéni körülményeket. Nem tett eleget az indokolási kötelezettségének sem, mert a cselekvőképesség korlátozása esetén  minden egyes ügycsoportban egyesével kell bizonyítani és indokolni, hogy miért szükséges a korlátozás. A bíróság döntésében hangsúlyozta, hogy az új Ptk. hatálybalépése óta a cselekvőképesség korlátozása esetén alapkövetelmény a fokozatosság elve, azaz csak akkor korlátozhatja a bíróság a cselekvőképességet, ha az érintett személy védelme másképp nem oldható meg és csak olyan mértékben, amennyire feltétlenül szükséges. Az indokolás , továbbá kitér arra is, hogy az elsőfokú bíróság nem vette kellő súllyal figyelembe az ügyfelünkkel együtt élő testvér tanúvallomását, aki az életére közvetlen rálátással rendelkezik. Ehelyett az ítéletet egy hiányos szakértői véleményre alapozta. A tanúvallomás és a szakértői vélemény közötti ellentmondásokat nem oldotta fel, így megalapozatlan ítélet születetett. Üdvözöljük a másodfokú bíróság döntését, ugyanakkor tapasztalataink szerint a fenti körülmények nem csak erre az ügyre, hanem a legtöbb gondnoksági perre jellemzőek.

Lajos képviseletét ellátva továbbra is küzdünk azért, hogy a helyettes döntéshozatalt megtestesítő gondnokságot váltsa fel a támogatott döntéshozatal és a fogyatékossággal élő emberek “érdekét” előtérbe helyező szemléletet váltsa fel a fogyatékossággal élő emberek “akaratát” előnyben részesítő szemlélet.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A kormánynak meg kell mondani, hogy mit tett a fogyatékossággal élő emberekért

Magyarországon 2016. december 31-én 57 039 fogyatákossággal élő ember állt gondnokság alatt a KSH adatai szerint. Ezek az emberek jogi szempontból gyermeknek minősülnek, életük legalapvetőbb kérdéseiben sem hozhatnak döntéseket. A gondnokuk határozza meg, hogy hol és kivel éljenek, hogy mit dolgozhatnak, vagy éppen megszülethet-e a gyermekük attól függően, hogy mely ügyekben állnak gondnokság alatt. Miért baj ez, mit szól ehhez az ENSZ és hogy állunk az alternatívákkal?

Kiűzetés Szilvásváradról

Bélapátfalva után most Szilvásvárad képviselőtestülete döntött úgy, hogy elutasítaná a tömegotthonokat elhagyó fogyatékos állampolgárok beköltözését. A szilvásváradi képviselő-testület megalázó magatartást tanúsít a fogyatékos állampolgárokkal szemben. Nézze meg a TASZ filmjét és olvassa el a TASZ elnökének nyílt levelét.

Képviselet nélkül. Magyarország választ - de nem mindenki szavazhat

A gondokság alá helyezett emberek nem szavazhatnak, pedig van véleményük a közügyekről, a világról, a politikáról. Az alkotmányjogász szerint változtatni kell a méltánytalan helyzeten. Nézze meg filmünket!