Négy éve nincs döntés: sérti-e az egyenlő bánásmódot a kormány STOP plakátja?
A jogszabályok mindenkire kötelezőek, még a kormányra is. A kormánynak kötelessége, hogy minden ember egyenlő méltóságát tiszteletben tartsa, ezért a TASZ az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását kezdeményezte 2018 tavaszán. Döntés azóta sem született. Az egyenlő bánásmód védelmére hivatott szerv négy éve mindent elkövet, hogy ne kelljen dönteni a STOP táblás kormányplakátok jogszerűségéről.
A kormány, még az előző parlamenti választások előtt kampányolt és az egész országot teleplakátolta a STOP tábla mögött sötétbőrű, leginkább arab etnikai származásúnak kinéző menedékkérők vonulását ábrázoló képpel. A plakátokon az szerepelt, hogy az “kormány információ,” de arról már a 2018-as kampányidőszakban kimondta a Kúria, hogy a kormány visszaélt kommunikációs helyzetével, és a pártok közötti esélyegyenlőség elvét sértette meg azzal, hogy a “kormány információ” nem valósított meg tájékoztatást, nem közölt új információt, csak a Fidesz kampányüzenetét hangosította ki. De a plakáttal nemcsak ez volt a gond. 2018. április 5-én a TASZ eljárást indított azért, hogy az EBH megállapítsa: a Kormány STOP feliratos plakátja sérti az egyenlő bánásmódot.
“Az eljárásban az ügyintézési határidő hetvenöt nap”
Ennyi lett volna az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) eljárásának határideje. Azóta 75 nap helyett 1435 (márc.10.) nap, azaz nagyjából 4 év telt el, mégis ugyanott vagyunk mint 2018. április 5-én: 2022. márciusában még mindig az elsőfokú határozatra várunk. Nem azért mert újra kampányidőszak van, hanem azért, mert az egyenlő bánásmód védelmére létrehozott szerv mindent megtesz azért, hogy elkerülje a Kormány plakátjainak valódi vizsgálatát. Egy parlamenti ciklus sem volt elég ahhoz, hogy az EBH és jogutódja, az alapvető jogok biztosa intézményébe beolvadt Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság (EBF) érdemi határozatot hozzon.
Az eljárást azért kezdeményeztük, mert szerintünk a plakátok kihelyezésével a kormány és a Miniszterelnöki Kabinetiroda megsértette a Magyarországon élő, itt tartózkodó, a magyar többséginél sötétebb bőrszínű emberek egyenlő bánásmódhoz való jogát. A plakát azt az üzenetet közvetítette, hogy mindenkit, aki a képről felismerhető jellemzőkkel rendelkezik, meg kell állítani, az országon kívül kell tartani, mert ezek az emberek veszélyt jelentenek az országra nézve. A kormány ezzel emberi méltóságot sértő magatartást valósított meg. A Magyarországon élő külföldiekkel szemben ellenséges, megfélemlítő környezetet alakított ki, amihez a megelőző három év idegenellenes, menekültellenes kormányzati kommunikációja is hozzájárult.
Az EBH azonban ahelyett, hogy alapjogvédő intézményként érdemben megvizsgálta volna közérdekű kérelmünket, 2018 májusában először inkább megszüntette az eljárást. A hatóság azt állította, hogy azért nem vizsgálhatta a plakátokat, mert azok a kormányzati politika és kommunikáció részei, amit az Országgyűlés elismert döntéseivel. Az Országgyűlés közhatalmi döntéseit és intézkedéseit pedig az EBH-nak nincs joga vizsgálni. A hatóság szerint azért sem volt hatásköre eljárni, mert akkor a Kormány által meghozott összes intézkedés, döntés felülvizsgálható és szankcionálható lenne.
Ezen a ponton érdemes egy pillanatra megállni: Miért lenne baj az, ha a kormány mások jogait sértő intézkedéseit egytől egyig felül lehetne vizsgálni? Mert akkor a kormánynak is a jognak alárendelten kellene működnie? Eretnek gondolat. Vagy inkább jogállami minimum?
Ekkor még nem számítottunk arra az éveken át tartó jogi huzavonára, ami ezután következett. 2018 júniusában a bíróságon támadtuk meg az EBH eljárást megszüntető döntését. Rámutattunk arra, hogy a kormány tevékenységét vizsgálni törvényi keretek között bizonyos szerveknek nem csak lehetősége, hanem kötelessége is. A kormány ugyanezen plakátjai miatt benyújtott választási kifogás elbírálása tárgyában a Nemzeti Választási Bizottság érdemi döntést hozott, amit a Kúria szintén érdemben felülvizsgált. Ebben az eljárásban fel sem merült, hogy a Nemzeti Választási Bizottságnak, mint autonóm államigazgatási szervnek ne lenne hatásköre a kormány jogsértéseiről döntést hozni. Hasonlóan, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot sem korlátozta a jog abban, hogy vizsgálja a Miniszterelnöki Kabinetirodának a Nemzeti Konzultáció honlapján folytatott adatkezelését.
A diszkriminációmentesség olyan alapvető jog, amely érvényesülése érdekében a jogrendszer egy speciális, független hatóságot tart fenn. Az EBH és jogutódja az EBF független állami szervek, amelyek a kormánnyal szemben is folytathatnak eljárást, mert vannak olyan kormányzati intézkedések, eljárások amelyek az egyenlő bánásmód törvény hatálya alá tartoznak. A kormány ráadásul a végrehajtó hatalom legfőbb szerve, központi államigazgatási szerv, tehát a magyar állam egyik legfontosabb szerve, és ebben a minőségében köteles az egyenlő bánásmód követelményét minden jogviszonya, eljárása és intézkedése során megtartani.
A felelősség tologatása és halogatása
Egy átlagos esetben, az egyenlő bánásmód követelményét betartató hatóság döntésére bő két hónapot kell várni, majd ha az érintettek nem értenek egyet a hatóság döntésével, akkor a bíróságon megtámadhatják. A bírósági eljárás lezárultával pedig véget is ér az ügy. A kormány plakátjainak ügyében azonban a bíróság elsőfokon négyszer, felülvizsgálat keretében a Kúria kétszer járt el, míg a hatóság előtt most kezdődik harmadszor újra az alapeljárás.
A Fővárosi Törvényszék először 2018 novemberében megsemmisítette az hatóság eljárást megszüntető döntését, és új, érdemi eljárás lefolytatására utasította a hatóságot. A bíróság kimondta, hogy a hatóságnak joga és kötelessége megvizsgálni a kormány plakátjait, mert a kormánynak is meg kell tartania az egyenlő bánásmódot és a plakát kihelyezése olyan magatartás, ami nem minősül közhatalmi döntésnek vagy intézkedésnek. Az egyenlő bánásmód védelmére hivatott EBH azonban nem fogadta el a Törvényszék döntését, és megtámadta azt, hogy még véletlenül se kelljen a kormány plakátjainak jogszerűségéről döntenie.
A Kúria egy év múlva, 2019 decemberében megállapította, hogy a Törvényszéknek új eljárást kell lefolytatnia, mert nem értesítette a perbelépés lehetőségéről a kormányt és a Miniszterelnöki Kabinetirodát. A Törvényszék másodjára azonban már az EBH stratégiáját követve szintén azt állapította meg, hogy nem vizsgálhatja a kormány tevékenységét, ezért 2020 márciusában megszüntette az eljárást. De a TASZ felülvizsgálati kérelmét követően a Kúria megint új eljárásra utasította a Törvényszéket, mert tévedett amikor azt vizsgálta, hogy saját maga jogosult-e a kormányzati szervek cselekményeinek jogszerűségét elbírálni. A Törvényszéknek az EBH hatáskörének meglétéről kellett volna döntenie, és nem a saját hatásköréről.
Több mint két év után, 2020 novemberére eljutottunk oda, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság kénytelen volt elkezdeni a vizsgálatát, miután a Törvényszék harmadjára jogerősen kimondta, hogy az EBH-nak joga és kötelessége érdemben megvizsgálni a kormány plakátjait. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a plakát kihelyezése nem közhatalmi döntés, hanem olyan intézkedés, melynek során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
Ennek ellenére az immár az alapvető jogok biztosa intézményén belülre került EBF a megismételt eljárásában a kormány tekintetében továbbra is hatásköre hiányát állította, míg a Miniszterelnöki Kabinetiroda tekintetében nem állapította meg az egyenlő bánásmód sérelmét. Az EBF képes volt leírni, hogy a plakátok üzenete csupán az ellenőrizetlen bevándorlás visszautasítása, és nem társít negatív tulajdonságokat a Magyarországon jogszerűen élő, tartózkodó, sötétebb bőrszínű emberekhez.
2021 májusában ezért újra bírósághoz kellett fordulnunk annak reményében, hogy végre lezárul az ügy, de a Fővárosi Törvényszék 2022 februárjában egy eljárási hiba miatt megsemmisítette az EBF döntését és ismét új eljárásra utasította. Az EBF határozatából ugyanis hiányzott egy mondat a határozat rendelkező részéből. A bíróság valódi döntés helyett, inkább megállapította, hogy sajnos érdemi elbírálásra alkalmatlan az EBF határozata. A Törvényszék döntését nem támadjuk meg, hogy a hosszabb bírósági eljárás miatt ne kelljen újabb éveket várni arra, hogy végül érdemi döntés szülessen a kormány zaklató plakátjairól. Továbbra is tartjuk, hogy a kormány menekültellenes plakátjai alapjogsértőek.
Nem adjuk fel
Eltelt négy év, egy teljes parlamenti ciklus. Újra kampányidőszak van mint 2018 tavaszán, de az egyenlő bánásmód védelmére hivatott alapvető jogok biztosa még mindig nem hajlandó elismerni, hogy a kormány minden eljárása során köteles az egyenlő bánásmódot megtartani, és kimondani, hogy a kormány STOP plakátjai kétségbe vonták a minden embert megillető egyenlő tiszteletet.
Mi nem adjuk fel, és ha kell harmadjára is újra kezdjük az elejéről. Nem hagyhatjuk, hogy az az álláspont győzedelmeskedjen, ami szerint a jog nem kötelezi a kormányt. Az alapvető jogokat a kormánynak tiszteletben kell tartania, és ez akkor is így van, ha úgy tűnik, hogy az ezt ellenőrizni és betartatni hivatott szervek – élükön az alapvető jogok biztosával – a jogvédelem helyett saját intézményük szabotálásán dolgoznak.