Nehezebb lesz az abortuszt választani?

Véleményeztük a jogszabályt, mely - a TASZ álláspontja szerint - a nők önrendelkezési jogát sértő módon az örökbe adást támogatja az abortusz helyett.

Az Országgyűlés elfogadta a Gyermekvédelmi törvénynek azt a módosítását, mely a várandós nő válsághelyzetét másképp határozza meg, mint ahogyan arról a Magzatvédelmi törvény rendelkezik. A TASZ álláspontja szerint sérti  a jogbiztonságot, hogy ugyanazt a fogalmat két külön törvény eltérően határozza meg. További aggályunk, hogy a módosítás bevezeti a "terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya" fogalmát, melyre speciális szabályokat határoz meg: ha a korlátozottan cselekvőképes illetve cselekvőképtelen kiskorú azt a megoldást választja, hogy „titokban” megszüli, majd örökbe adja a gyermeket, akkor nem szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása. Ugyanakkor terhességmegszakítás esetén mindenképp a törvényes képviselő tudomására kell jusson a várandósság ténye a jognyilatkozat érvényessége érdekében.

E szabályozásból is az vezethető le, hogy a várandós kiskorú döntési szabadságát nagyban befolyásolja, hogy a jogalkotó olyan környezetet kíván alkotni, melyben a terhesség kihordása és a gyermekszülés kevesebb akadályba ütközik.
A TASZ határozott álláspontja, hogy sérti a várandós nő önrendelkezési jogát, és még nagyobb lelki terhet ró rá, amennyiben az abortusz helyett – bár az örökbe adás megoldás lehet – erős nyomás alá helyezik, hogy a művi vetélés helyett hordja ki a terhességet, szülje meg a gyermeket, majd adja örökbe. A jogsértés veszélye még nagyobb, ha a terhes nő még tizenéves, és a szülői támogatás helyett hatósági presszióban részesül. 
Álláspontunkat a zárószavazás előtt megküldtük a Parlamentnek, melyet itt (pdf.) tekinthet meg.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem foszthatják meg végkielégítésüktől az oltatlan egészségügyi dolgozókat

Levelet írtunk az Alkotmánybíróságnak, az egészségügyben dolgozók kötelező védőoltása miatt indult ügyhöz kapcsolódóan.

Alaptörvény-sértő a kormány passzivitása a koronavírus második hullámában

A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is. A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá. A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe. 2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg.

A HIV-vel élőket diszkrimináló jogszabályok, szakmai rendelkezések

Magyarországon ma még számos jogszabály, szakmai protokoll és módszertani levél különbözteti meg indokolatlanul hátrányosan a HIV-vel élő pácienseket, ami számos nehézséget okoz az életükben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) HIV/AIDS programja egyezséget kötött az Emberi Erőforrások Minisztériumával (az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtti EBH/226/2012. számú eljárás keretében), melynek része a fentebb felsorolt rendelkezéstípusok felülvizsgálata. Ezt a munkát végeztük el, és küldtük el javaslatainkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárságának.