Nem adott igazat a köztévénél bántalmazott képviselőknek a bíróság, mert nem verték meg őket “eléggé”

Az MTVA székházából tavaly decemberben erőszakkal eltávolított képviselők, Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Varju László a segítségünkkel pótmagánvád-indítványt nyújtottak be a bírósághoz az őket akadályozó és bántalmazó biztonsági őrök ellen, amit első fokon a bíróság elutasított. Az indítvány benyújtására azért volt szükség, mert mind a Központi Nyomozó Főügyészség, mind a Legfőbb Ügyészség “nagy jogi bravúrral” utasította el a korábbi feljelentéseket.

A bíróság - idézve egy alkotmánybírósági határozatot is - lényegében arra hivatkozik elutasító döntésében, hogy mivel a képviselők nem hivatkoznak testi sérülésre vagy becsületsértő bánásmódra, ezért a vádemelésnek nem állnak fenn a feltételei. A büntetőeljárási törvény értelmében ugyanis az a sértett léphet fel pótmagánvádlóként, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette, és a bíróság szerint ez csak akkor valósult volna meg, ha a képviselők testi sérülést vagy becsületsértő bánásmódot is elszenvedtek volna. Azaz, mivel a képviselőket nem verték meg a biztonsági őrök (nem szenvedtek büntetőjogi értelemben sérüléseket), hanem helyette ráncigálták, taszigálták és kidobták őket, ezért nem élhetnek pótmagánváddal.

A bíróság érvelésében emellett visszaköszön az ügyészség korábbi véleményéhez hasonló megállapítás is, ami szerint a képviselők nem hivatalos személyként jártak el az MTVA épületében. A mostani döntés kijelenti, hogy a képviselőket a közintézményekhez megillető belépési jog “a képviselői tisztség ellátásához, magának az Országgyűlésnek a működéséhez kötődik.” Ezzel a bíróság indokolatlanul szűkíti a képviselői munka fogalmát, azt szinte csak a Parlament épületén belüli tevékenységként mutatja be. A valóság ezzel szemben az, hogy a képviselők be sem léphettek volna az épületbe, ha nem lettek volna képviselők. A belépési jogra pedig azért van szükség, mert a képviselői munka jóval összetettebb, mint hogy azt az Országház épületére korlátozzuk.

A három országgyűlési képviselőnek továbbra is jogi segítséget és képviseletet nyújtunk, a döntés ellen fellebbezünk, szükség esetén pedig valamennyi belföldi és nemzetközi fórum előtti jogorvoslati lehetőséggel élni fogunk, hogy az ügy ne maradhasson következmények nélkül.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

A Nyílt Kormányzati Együttműködés kapcsán valós vállalásokat szorgalmaz a TASZ

A  Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország (TI) munkatársai részt vettek az Open Government Partnership (OGP) második európai találkozóján. Mivel a kormány tagjai az eseményen nem jelentek meg, ezért különösen fontosnak tartottuk megosztani a konferencia tapasztalatait a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) Munkacsoport tagjaival.

Ma lép hatályba a lobbitörvény

A fél éve kihirdetett lobbitörvény hozzájárulhat ahhoz, hogy a közügyeink átláthatóbbak legyenek és a korrupció csökkenjen, azonban a non-profit érdekérvényesítőket súlyosan diszkriminálja.