Nem adott igazat a köztévénél bántalmazott képviselőknek a bíróság, mert nem verték meg őket “eléggé”

Az MTVA székházából tavaly decemberben erőszakkal eltávolított képviselők, Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Varju László a segítségünkkel pótmagánvád-indítványt nyújtottak be a bírósághoz az őket akadályozó és bántalmazó biztonsági őrök ellen, amit első fokon a bíróság elutasított. Az indítvány benyújtására azért volt szükség, mert mind a Központi Nyomozó Főügyészség, mind a Legfőbb Ügyészség “nagy jogi bravúrral” utasította el a korábbi feljelentéseket.

A bíróság - idézve egy alkotmánybírósági határozatot is - lényegében arra hivatkozik elutasító döntésében, hogy mivel a képviselők nem hivatkoznak testi sérülésre vagy becsületsértő bánásmódra, ezért a vádemelésnek nem állnak fenn a feltételei. A büntetőeljárási törvény értelmében ugyanis az a sértett léphet fel pótmagánvádlóként, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette, és a bíróság szerint ez csak akkor valósult volna meg, ha a képviselők testi sérülést vagy becsületsértő bánásmódot is elszenvedtek volna. Azaz, mivel a képviselőket nem verték meg a biztonsági őrök (nem szenvedtek büntetőjogi értelemben sérüléseket), hanem helyette ráncigálták, taszigálták és kidobták őket, ezért nem élhetnek pótmagánváddal.

A bíróság érvelésében emellett visszaköszön az ügyészség korábbi véleményéhez hasonló megállapítás is, ami szerint a képviselők nem hivatalos személyként jártak el az MTVA épületében. A mostani döntés kijelenti, hogy a képviselőket a közintézményekhez megillető belépési jog “a képviselői tisztség ellátásához, magának az Országgyűlésnek a működéséhez kötődik.” Ezzel a bíróság indokolatlanul szűkíti a képviselői munka fogalmát, azt szinte csak a Parlament épületén belüli tevékenységként mutatja be. A valóság ezzel szemben az, hogy a képviselők be sem léphettek volna az épületbe, ha nem lettek volna képviselők. A belépési jogra pedig azért van szükség, mert a képviselői munka jóval összetettebb, mint hogy azt az Országház épületére korlátozzuk.

A három országgyűlési képviselőnek továbbra is jogi segítséget és képviseletet nyújtunk, a döntés ellen fellebbezünk, szükség esetén pedig valamennyi belföldi és nemzetközi fórum előtti jogorvoslati lehetőséggel élni fogunk, hogy az ügy ne maradhasson következmények nélkül.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Álláspontunk a T/322-es és a T/333. számú törvényjavaslatokról

Álláspontunk Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló T/322., és az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló T/333. számú törvényjavaslatokról.

Nem kell helyreigazítani a politikai vélemény kinyilvánítását

A Fővárosi Ítélőtábla mai jogerős döntésével, a TASZ közreműködésének köszönhetően, elutasította a IV. Kerület Újpest Önkormányzatának sajtó-helyreigazítás miatt benyújtott keresetét. A jogerős ítéletben a bíróság kimondta, hogy a helyreigazítási kérelem nem állja meg a helyét. A TASZ üdvözli, hogy a bíróság szerint a sajtó egy megválasztott díszpolgár személyének bemutatásán és bírálatán keresztül szabadon kifogásolhatja az önkormányzati döntést.

Dopeman mégsem gyalázta meg a Himnuszt

A "Bazmeg" című szám negatív társadalomkritika és nem nemzeti jelkép megsértése
Megszüntették a nyomozást Dopeman "Bazmeg" című száma miatt indult ügyben, mivel nem valósult meg a nemzeti jelkép megsértése bűncselekmény. A VII. Kerületi Rendőrkapitányság határozata szerint a Legfőbb Ügyészségre több bejelentés érkezett elektronikus úton az interneten megjelent videoklip miatt, ami a feljelentések szerint tartalmában sérti Magyarország nemzeti jelképét, a Himnuszt azzal, hogy a videón szereplő két ember trágár szavak ismételgetése között időnként a magyar Himnusz egyes sorait szövi bele szerzeményébe. A feljelentők arra is hivatkoztak, hogy ez őket, mint hazaszerető, tisztességes magyar embereket mélyen megrázta és felháborította.