Nem bünteti, „csak” anyagilag lehetetleníti el az állam azt, akit drogfogyasztáson érnek

A magyar jogrend közel harminc éve biztosít alternatív büntetési formát azok számára, akiket csekély mennyiségű kábítószer tartása, vagy fogyasztása miatt érnek tetten: szabadságvesztés vagy pénzbüntetés helyett elterelésen vehetnek részt. Az elterelés egy fél éves foglalkozás, ami a leszokást vagy a szerhasználat csökkentését célozza, és aki elvégzi, annak az ügyét bírósági eljárás nélkül lezárják.

2018 júliusa óta azonban törvény ad lehetőséget az ügyészségeknek arra, hogy az eljárások során felmerülő bűnügyi költséget részben vagy egészben átterheljék arra is, aki az elterelést választja. Először tavaly adtunk be közérdekű adatigénylést, amiből megtudtuk: egy évvel a törvény hatályba lépése után, a 2019 július 1. és 2020. február 1. közötti időszakban az eltereltek mintegy ötödével fizettették meg a bűnügyi költséget.

Idén a 2020. február 1. és 2021. február 1. közötti időszakra vonatkozóan kértünk adatokat az ügyészségektől. A válaszból úgy látszik, vérszemet kaptak, mert ez idő alatt a bűnügyi költséget már az eltereltek kétharmadára átterhelték részben, vagy egészben. És míg a korábbi időszakban 650 ezer forint volt a legnagyobb fizetendő összeg, addig 2020 februárja és 2021 februárja közt már 1 millió 243 ezer forint.

A csekély mennyiségű kábítószer tartása miatt kiszabott átlagos pénzbüntetés 80 ezer és 200 ezer forint között van. Már tavaly is figyelmeztettünk arra, hogy az elterelés nem éri el a célját, ha a pénzbüntetés helyett az állam egy másik, nagyobb összegű számlát állít ki az elkövetőnek.

Kiderült az is, hogy rosszabbul jár, akit Budapesten érnek tetten. A fővárosban 849 eltereléssel végződő eljárás indult az elmúlt egy évben, és ezek 73 százalékában hárították a bűnügyi költséget az elkövetőre. A járási ügyészségeken csak 585 ilyen eljárás volt, és 59 százalékban éltek a bűnügyi költség áthárításának lehetőségével.

Míg a korábbi adatigénylésünkből azt tudtuk meg, hogy a II-III. Kerületi és az V-VIII. Kerületi Ügyészség nem fizettetett bűnügyi költséget az eltereltekkel, a következő időszakban az előbbi ügyészség már az eltereltek bő felére, utóbbi a 90 százalékukra terhelte rá részben vagy teljesen ezt az összeget.

A hozzánk forduló jogsegélykérőknek azt javasoltuk, hogy éljenek panasszal a rájuk hárított bűnügyi költséggel szemben, ha igazolni tudják, hogy ez aránytalan anyagi terhet jelent számukra. A megkapott adatok alapján az eltereltek mindössze 8 százaléka élt ezzel a lehetőséggel (jellemzően a fővárosiak), de az ügyészségek csak a legritkább esetben találták jogosnak a panaszokat. Az esetek egy részében az elutasítást azzal indokolták, hogy nem látták igazoltnak, hogy az átlagos pénzbüntetést meghaladó bűnügyi költség megfizetése az alacsony kereset mellett problémát okoz. Más ügyekben egyszerűen megállapították, hogy ez nem büntetés, hanem az eljárási költségek megfizettetése, aminek nem lehet lejjebb nyomni az árát.

A végeredmény tekintetében teljesen mindegy, hogy a kirótt összeget pénzbüntetésnek vagy bűnügyi költségnek hívják: az elterelteknek súlyos – sokszor megfizethetetlen – anyagi terhet jelent.

Minderről a Telexnek is nyilatkoztunk – a cikket itt olvashatod el!

Mit tehetsz, ha téged is elkaptak?

Ha csekély mennyiség miatt indult ellened eljárás, a következőkre figyelj:

• Ismerd el a bűncselekményt, amivel vádolnak, hiszen ez a feltétele annak, hogy az elterelést igénybe vehesd.
• Már a kihallgatáson jelezd, ha alacsony jövedelmed van, nincs munkád vagy egyéb tényező nehezíti a később kiszabható költségek kifizetését, mert ez segítheti abban, hogy részlegesen vagy teljesen mentesítsenek a bűnügyi költség megfizetése alól.
• Ha az ügyészség átterheli rád a bűnügyi költséget, nyolc napon belül tegyél panaszt. Ennek módjáról és a hivatkozási alapokról itt írtunk korábban.
• Olvasd el a Pakk a Zsebben című kiadványunkat, és ha további kérdésed van, keresd fel ingyenes jogsegélyszolgálatunkat!